Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

új élet kezdődik..

Épp a héten múlva költözöm, nem túl messzire, 50 km-re.. Új, szebb, jobb életet akarok. Eddig csak bántottak lelkileg-testileg (otthon is), megaláztak, kibeszéltek, lenéztek, kiközösítettek. Ennek intek most már búcsút.
2 pótanyám és egy legjobb bnőm fog hiányozni, más nem, (de hozzájuk néha hazajövök).
Új otthon, új szoba, új munka , új barátok. Ez a célom.
(bár tudom, az én dolgom, én döntésem) Az a kérdésem, hogy mi a jó döntés? Szakítsam meg azokkal az emberekkel a kapcsolatot , akik bántottak, beleértve a családomat is (elvégre miattuk megyek el)?
Vagy keressem ezek után is őket, érdeklődjek, annak ellenére, hogy Ők nem ezt tennék? Nem akarok olyan lenni, mint ők, de nem érdemlik meg ,hogy tudomást szerezzenek az életemről. de én érdeklődhetek, mert ők mégis a családom. Rossz ember lennék, ha én se keresném őket? szeretem őket így is, de én már pozitív, jó, kedves, szeretettel teli embereket akarok magam köré, nem bántókat.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Levélíró! Úgy tűnik, a bántalmazások ellenére is ragaszkodik családjához, a régi ismerősökhöz. Talán egy picit annak is örülne, ha tudomást szereznének új életének örömteli eseményeiről, sikereiről (még akkor is, ha nem érdemlik meg). A családi kapcsolatok teljes megszakítását semmiképpen nem javaslom (hacsak nem olyan horderejű esemény történt, ami ezt indokolttá teszi). A harag rossz tanácsadó. Némi távolságtartás azonban még jót is tehet. Ha Ön is teszi meg az első lépést, mindenképp várja meg, amíg ők erre reagálnak, és ennek függvényében alakítsa a továbbiakban a kapcsolatot. Még az is lehet, hogy idővel elsimulnak a konfliktusok. A távolabbi ismerősök kérdése más lapra tartozik. Egyenként próbálja eldönteni, kinek tud megbocsátani, és ki az, akivel még szóba állni se szeretne. Üdvözlettel: Thiery Henriette
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt