Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Tinédzser kori problémák

Tisztelt Pszichológus!

40 éves óvónő vagyok, 2 lányom van, az egyik 11 a másik 14 éves. Lányaim nagyon jól nevelt, kedves, játékos, főleg a kicsi nagyon merész kislányok voltak. 14 éves lányommal lenne a probléma. Sajnos tavaly vettük észre, hogy a gerince eléggé elferdült, ezért gyógytornára és gyógyúszásra kezdett járni, ami nagyon nem tetszett neki. Úszást utálta a tornára ugyan eljárt, de otthon nem végezte a feladatokat. A vége fűző lett. Hát ezt Ő nem tudja feldolgozni. Szerinte most Ő nyomorék, az életét elrontottuk, ezzel nem akar együtt élni. Napi szinten hiszti van ebből, nem akarja hordani, csapkodja. Az egész család stesszben van miatta, nem tudunk neki segíteni, hogy könnyebben hozzászokjon. Mindenki feszült, legképtelenebb helyzetekben veri ki a hisztit ( utcán, könyvtárban stb. ). Mi próbálunk vele beszélgetni, szeretgetni, de Ő nem hagyja, csak hisztizik. Van ebből kiút? Köszönöm előre is a válaszukat: Szabó Babett Katalin

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Asszonyom, nagyon sajnálom Önöket, a kislányát is. Ez az az életkor, amikor a gyerek már nem gyerek, sőt, éppen kezdené a nőiségét hangsúlyozni, felnőttesebben öltözni, párkapcsolatokat felfedezni. Ngy csapás lehet a lányának, hogy ez a - máskor sem szívderítő - probléma pont ebben az életszakaszban érte. Ráadásul nyár van, amikor a hozzá hasonló korú kislányok csinos kis lenge ruhákban járnak....Nem értek egyet Önnel, hogy a tiltakozása hiszti volna - már ha Ön is úgy érti, hogy a 'hiszti' túlzott érzelmi reakció valamivel kapcsolatban. Amit a lányával kapcsolatban leírt, én nem tartom ebben az értelemben hisztinek, és az a véleményem, hogy elsősorban nem is önértékelési problémáról lehet szó (bár nyilván a fűzőviselés érinti a lánya önértékelését is), hanem egy testi betegséggel kapcsolatos események és rézelmek feldoglzoási nehézségéről. A történetet bonyolítja, hogy a leveléből úgy veszem ki, hogy a családban egymást is hibáztatják (Ön a lányát, hogy annak lett fűző a vége, hogy nem csinálta a gyakorlatait, ő pedig Önöket, hogy elrontották az életét). A hibáztatás nagyon fájdalmas, függetlenül attól, hogy igazságos-e, vagyis fontos volna ennek véet vetni, hogy a legjobb erőiket egyesítsék, tudják egymást támogatni. Nem írt arról, hogy a fűzőviselés meddig kötelező, folyamatosan kell-e viselni, vagy egy-egy buli vagy program kedvéért, vagy egy forróbb nyári napon lehet-e benne szünetet tartani. Jó lenne, ha ezeket részletesen megbeszélhetnék a kislány orvosával a lánya bevonásával, az ő jelenlétében. Itt szó kell legyen arról is, hogy mivel jár, ha nem hordja a fűzőt, és hogy van-e olyasmi, amivel a fűzőviselés időtartamát lerövidíthetik. Ugyanakkor a családon belül eluralkodott feszültség miatt családterápia szükségessége is felmerülhet. Ez a problémával kapcsolatos kommunikciójukat segítheti elő, feszült érzelmeik feldolgozását támogatja. Ez azért is indokolt, mert a kamaszodó gyerekkel egyábként is volnának nehézségeik ebben a korban, de most nehéz kibogozni, hogy a feszültségekből mennyi a betegségre visszavezethető, és mennyi a fejlődési jellegű. A kislányának egyéni terápiára is szüksége lehet, de ezt talán most nem volna könnyű elfogadnia, ezért is családterápia az első javaslatom, azt könnyebb elfogadni, általában. Üdvözlettel: Biró Eszter
Kérjük értékelje a választ!
Átlag: 5 (3 szavazat)