Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

szakítás után

Üdvözlöm! Párommal 8hónap után szakítottunk,minden rendben volt közöttünk,terveztük a közös jövőt és a babát is. Egy hatalmas problémánk volt, az párom édesanyja,aki nem akarta elengedni a fiát (egyedül neveli 11éve és együtt élnek, párom 27éves) Mindig írta neki az sms-t amikor együtt voltunk és sírt,ha nálam aludt és nem vele volt otthon. Párom mondta bármi történik kiáll értünk és engem választ, pedig én nem kényszerítettem választásra, csak az anyukája, aki többször is fenyegetőzött öngyilkossággal, ha továbbra is együtt maradunk. 2hónapja nem tud az édesanyja a kapcsolatunkról. Hazudozni kényszerült a párom és a hétvégét sem töltöttük együtt. Megemlítettem neki,hogy ez engem zavar és rosszul érint,hogy letagad. Ilyenkor mindig mérges volt és próbálta bizonygatni, a mi javunkat szolgálja. Pár hete viszont végleg szakítottunk,mégis nehéz az elválás, keressük egymás társaságát és ha találkozunk csak öleljük egymást órákon át. Ön szerint van jövőnk vagy el kellene engedni egymást?

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Kérdező! Biztosan nehéz lehet ez a fajta felállás, hogy a harmadik fél bevonódása ilyen mértékű nyomásra képes, aminek Önök nem is tudnak ellenállni és megvédeni magukat. Az jó, hogy kifejezte nem tetszését, ugyanis ez az állapot előbb-utóbb mindenképpen olyan szinteket ért volna el, amit már úgysem tudtak volna elnyomni, elhallgatni. Jobb az ilyen erős érzelmeket és viselkedésbeli problémák időben tisztázni. Úgy tűnik, hogy a volt párjának ez valami miatt nem megy, nem tud, nem mer konfrontálódni az anyjával, nyilván benne van ebben a félelem, de lehet, hogy úgy érzi, hogy tartozik neki, hogy az egész neveltetése arról szólt, hogy ők egymás nélkül képtelenek meglenni vagy pedig, hogy ennyivel tartoznak egymásnak, erősítik egymást stb. Nyilván ez így is van valamelyest, hogy az anya sokat tett a fiáért, csak most az lenne a természetes, ha tudna örülni az önállósodásnak. Leveléből az tűnik ki, hogy egyenlőre ennek még a legkisebb jele sem érzékelhető, így nem marad más hátra, mint a férfinak meghúzni a határokat és finoman kilépni ebből a bilincsből, biztosítani az anyát, hogy ő remekül tud képviselni és működtetni többféle szerepet is. Ha egészséges felnőtt életet szeretne élni, ezt a lépést nem tudja átugrani, így csak az ő döntésén múlik, hogy ezt Önnel és most szeretné-e meglépni vagy mikor? Erről beszélgethetnek, a beszélgetést követően pedig Ön eldöntheti, hogy van-e türelme várni, lát-e bármilyen apró reményt a konstruktív megoldásra vagy inkább elgyászolja ezt a kapcsolatot és olyan férfit keres, aki tudja hol a helye a világban. Informatív lehet az Ön párválasztása is, érdemes elgondolkodni, hogy mi miatt választotta ezt a férfit. Válaszolva kérdésére, persze, hogy van jövőjük, abban az esetben, ha mindenki ki meri mondani érzéseit és mer is dolgozni az elakadásain. Remélem sikerül ezen felülkerekedni és stabil párkapcsolatot alkotni. Üdvözlettel, Balázs Nelli
Kérjük értékelje a választ!
Átlag: 4.3 (3 szavazat)