Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Segitség kérése

Tisztelt Pszichologus!
Röviden elmondom a történetem.
2012-ben ismerkedtem meg a feleségemmel. Akkor a lányai 9,9,4 évesek voltak.
2013-ban költöztünk össze. A lányok az elejétől elfogadtak engem.
Bár én az elején tàvolságtarto voltam idővel közel kerültünk egymáshoz. A probléma az egyik nagy lánnyal van. Volt kb 8 honapig egy barátja akivel szakitottak. Utánna lett egy másik 3 honapig. De ezt a fiut otthagyta egy lány miatt. Ezt először nekem mondta el. Én teljesen kiakadtam, 4 napig nem beszéltünk. Szerencsére kiderült hogy a másik lány csak kihasználta/ testi kapcsolat nem volt/ igy ennek is vége lett. Pár hete kiderült hogy az interneten beleszeretett egy másik lányba. Elvileg 5 honapja tart a kapcsolatuk, de miután a másik lány 170 km re lakik még soha nem találkoztak. Ezt mindenki nehezen viseli tanácstalanok vagyunk hogyan tereljük vissza a normális utra. Szeretnénk segitséget kérni ehhez. Köszönöm

A kérdést megválaszolta: 
Tisztelt Kérdező! Azt gondolom nagyszerű dolog, hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítania a lányokkal, látszik, hogy aggódik miattuk, foglalkoztatja Önt a sorsuk. Az egy hatalmas dolog, hogy a lánya Önnek mondta el először, hogy hogyan érez egy másik lány iránt, ez az Ön felé mutatott bizalma magas foka,amit biztosan ki is érdemelt. Amennyiben nem egyezik a saját elképzelése a „normálisról”, azzal, ahogy a lánya most egy másik lány iránt érez, az érthetően frusztráló, de pár dolgot fontos lenne átgondolni és megérteni. Egyrészt a nevelt lánya éppen életének egy nagyon rugalmas, változó szakaszában van. Ennek az életkornak feladat is, hogy az ember új dolgokat kipróbáljon, tesztelje azt, hogy mi számára a megfelelő, mind testileg, mind lelkileg. Fontos, hogy ehhez legyen egy biztonságos otthoni környezet, amelybe ezeket az élményeket haza lehet vinni és feldolgozni. A szexuális orientáció ilyenkor még elég kialakulatlan, ami most történik, nem jelenti feltétlen azt, hogy úgy is marad örökre. Megtiltani , veszekedni vele ezzel kapcsolatban tulajdonképpen értelmetlen, a tinédzser lét egy másik fontos része a szülőkkel szemben lázadás. Amennyire tiltják neki, annyira fogja őt vonzani ennek az élménynek az izgalma. Persze elképzelhető, hogy a nevelt lánya valóban a saját neme felé vonzódik és ez már nem fog változni. Mit lehet ilyenkor tenni? Nos, elfogadni. Tudom, hogy ez most fájdalmasan hangzik, de érteni kell, hogy alapvetően arra tudományos bizonyíték nincsen, hogy abnormális lenne ez a szexuális beállítódás. Arra viszont vannak kutatási eredménye, hogy a homoszexuális fiatalok fokozottabban vannak kitéve az öngyilkosság veszélyének. Ez pedig nem a szexuális orientációjukból fakad, hanem abból, ahogy a világ hozzájuk áll. Sajnos ezek a fiatalok rengeteg kritikát kapnak, amely érzékenyebbé teszi őket a külvilág ingereire és amik miatt szorongásos zavarok alakulhatnak ki náluk. Ezért nagyon fontos, hogy otthon ezeket az érzéseket biztonságosan le tudják kommunikálni és értő fülekre találjanak. Ne hagyja, hogy a lányának egyedül kelljen megküzdenie ezekkel az érzéssekkel vagy el kelljen nyomnia azokat. Sok tinédzser a környezetétől kapott kritikák után már nem beszél a vonzódása tárgyáról, ami miatt sokan hiszik, hogy biztosan megváltozott, azonban az a gyakoribb, hogy egyszerűen jobban elkezdte titkolni a dolgot, miközben magában őrlődik és egyre mélyebbre zuhan, akár azt élheti meg, hogy nem szeretik többé. Nem azt kérem Öntől, hogy értsen egyet a lánya beállítódásával, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse mi az, ami számára kényelmes vagy kényelmetlen. Arra kérném inkább, hogy ennek ellenére lássa azt, hogy a lánya nem csak homoszexuális, hanem sok minden más is. Biztosan tehetséges, gondoskodó, okos és még sok más dolog, amit Ön biztosan ügyesebben tudna felsorolni törődő szülőként. Maga most csak egy kis szeletét nem tudja elfogadni a lányának, nem az egész lényét. Azt gondolom, hogy ezeket a dolgokat le lehet kommunikálni felé. Én valahogy így tenném :”Nehéz nekem erről a témáról beszélni, mert biztosan látod, hogy nem értek egyet azzal, hogy egy lányt szeretsz. Azonban azt tudnod kell, hogy nem téged ítéllek el, hanem az életed ezen részével nem tudok most azonosulni. Ezen felül téged az összes értékeddel együtt továbbra is ugyanúgy szeretlek és értékellek. Ha szükséged van segítségre vagy tanácsra, hozzám és az édesanyádhoz továbbra is bizalommal fordulhatsz. Ígérem, hogy igyekszem a lehető legjobb tudásom szerint segíteni neked, úgy, ahogy eddig. Egyelőre a homoszexualitással kapcsolatos érzéseimmel még küzdök, de ígérem, hogy dolgozom majd rajtuk, a lényeg, hogy továbbra is ugyanolyan fontos vagy nekem, mint eddig.” Persze nem kell ezt szó szerint elismételni, ez csak egy javaslat, majd érzi mit tud ebből hasznosítani. Úgy vélem, hogy Ön egy jó szülő a párjával együtt, aki képes lesz ezzel a helyzettel úgy megküzdeni, hogy abból mindenki nyugodt lélekkel jöjjön ki. Sok sikert kívánok!
Kérjük értékelje a választ!
Átlag: 5 (7 szavazat)