Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Miért van egy barátság ennyire hatással a páromra?

Tisztelt Válaszadó!
Páromnak van egy gyerekkori barátja. Amikor találkoznak, párom teljesen más emberként jön haza tőle. Gyerekes, rám erőlteti a közös humorukat, meg egyszerűen teljesen más a személyisége. Mintha szerepet játszana a haverjának, aztán miután hazaér, nem tudná kikapcsolni. Bárki mással találkozik, nem tapasztalom ezt. Próbáltam neki ezt elmondani, meg hogy nem biztos, hogy jó hatással van rá. De ahányszor szóba jön, megsértődik. 2 éve szakítani is akart velem, mert nem bírom elviselni, hogy ők jóban vannak. Inkább bocsánatot kértem és nem foglalkoztam vele. De most 2 év után megint elkezdett nagyon zavarni. Annyira, hogy néha sírok is emiatt. Mit tegyek? Életem párjával vagyok együtt, minden tökéletes, kivéve ezt. Én 23 vagyok, ő 27.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Levélíró! A barátság, „szerelem, szárnyak nélkül”, igaz ez női, férfi és a férfi-női barátságokra egyaránt. Barátságaink, a párkapcsolatunkhoz hasonló hatással vannak ránk. Alakítják, formálják a személyiségünket. Serkentenek, befolyásolnak, rávesznek arra, hogy változzunk, másmilyenné váljunk. Barátságainkat meglepően hasonló feltételrendszerek alapján választjuk, mint ahogyan társat választunk magunknak. Ahogyan a párkapcsolatban, mindannyiunk számára fontos, hogy barátunkban sok hasonló jellemvonás megtalálható legyen, mint bennünk; az értékrendszerünk is közel azonos legyen. Ugyanakkor, szeretnénk a barátságainkon, ahogyan a párunkon keresztül is, többé válni, kiteljesedni, bővíteni, színesíteni személyiségünket. Mindezt úgy is tesszük, hogy barátaink, párunk jellemvonásain, viselkedésén, hobbiján, intellektusán, humorán keresztül, -vagy ezeknek együtt köszönhetően- magunk is kibővítjük a személyiségünket. Gyakran nem tudatosan, de felvesszük, tükrözzük a gesztusait, szófordulatait, humorát, viselkedését öltözködési stílusát azoknak akiket nagyra becsülünk, szeretünk, akikhez érzelmekkel kötődünk. A fent leírtak valóságtartalmát érdemes megvizsgálnia Önnek is, a saját barátságain keresztül. Végül, érdemes lenne górcső alá vennie, mik azok, amik Önt párja barátságának a helytelenítésére késztetik. Mi van amögött, -ahogyan Ön fogalmazott-, hogy Ön ”nem bírja elviselni, hogy Ők jóban vannak”. Érdemes végig gondolnia, mi alapján nevezi a párja barátságát éretlennek, mi alapján jelent ki ki azt, hogy az nincs rá jó hatással, miért zavarja annyira, hogy sír is emiatt... Féltékenység, hogy párját mással is meg kell osztania? Felelem, hogy Ön és Ő már nem egy „egység” többé? Nem szabad egyetlen emberre építeni az életünket. Régen egy falu, vagy kisebb közösségre bíztuk azt, amit ma a társunktól egy személyben várunk el. A társam legyen az anyám, apám mentorom, lelki társam, a terapeutám. Ezeknek a szerepeknek, egy emberként képtelenség megfelelni. A párkapcsolatunkban, a társunktól kapott figyelem, tisztelet, önzetlenség és ideális esetben az a szeretet, amellyel Őt magát szeretjük, olyannak amilyen, erős és nélkülözhetetlen alappilérei egy boldog, harmonikus életnek. Ugyanakkor, egy hosszú, tartalmas, derűs és elégedett élet során számtalan társas támaszra, megerősítésre, támogatásra van szükségünk. Ezt egyetlen embertől, csak a társunktól nem kaphatjuk meg, ahogyan mi is képtelenek vagyunk egyedül midenben támogatni őt. Ez a társas támasz édes mindegy, hogy férfi vagy női barátságból származik. A fontos, hogy egész életünkben támaszkodhassunk társunkra, barátainkra, ahogyan társunk és barátaink is ránk. Üdvözlettel: Szabados Sándor
Kérjük értékelje a választ!
Átlag: 5 (1 szavazat)