Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Mi történt velem?

A minap vásároltam egy kutyust amire nagyon vágytam. Hónapokig kerestem, végül megtaláltam melyiket szeretném.
Miután hazaértem vele, pánikoltam hogy akkor most mi lesz? Hogyan fogom tartani, mi lesz most, mit kell csinálni.
Teljesen kétségbe estem, annyira, hogy kb 2 napig, szédültem, nem tudtam enni, amit ittam azonnal kijött belőlem. Sajnos nem tudtam örülni a kutyusnak. Csak ránéztem és sírtam.
Annyira megijedtem, hogy 72óra múlva visszavittem a kutyát - azóta is hallom néha és vele álmodok. Amikor visszavittem jobban lettem, nyugodtabb voltam aznap, de másnap -és azóta is a kutya jár az eszemben és az hogy visszamegyek érte - de félek hogy megint rosszul leszek.
Érthetetlen számomra mi történt. Azóta is ezen gondolkodom, hogy ez miért volt.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Kérdező, annak a története, ahogy a szorongás elhatalmasodott Önön, nagyon emlékeztet arra, amit sok fiatal anya él át, mikor a kisbabájával először hazamegy, vagy amikor először kell a babáról teljes felelősséggel gondoskodni (mikor a neki szülés után segédkező párja vagy édesanyja visszamegy dolgozni, vagy hazautazik). Nem tudom, jól gondolom-e, de mintha a felelősség keltett volna Önben intenzív szorongást, vagy éppen a kötődésnek, a szeretetnek az árnyékos oldala: ha megszeretünk valakit, sérülékennyé válunk, mert ha van valamink, valakin, azt sajnos tényleg el is veszíthetjük. Azt hiszem, ez a dolog nem a kutyus hazavitelével kezdődhetett Önnél. Kell legyen előzmény a kapcsolataiban, más élőlényért való felelősségvállalásban, kötődési nehézségben. Vagy a másik gondolatom, ami csak most ötlik fel: az is fontos lehet, hogy ez a kutya vajon milyen szerepet töltött (volna) be az életében: gyerekpótló, kapcsolatpótló, vagy pontosan mi? Ezen a szálon is érdemes gondolatban tovább haladni. Úgy fogjon tehát hozzá a történtek megfejtéséhez, mintha egy jó (azaz nem felszínes) filmet igyekezne értelmezni, megérteni, hogy mi történt a főhőssel, miért nem tudta a vágyott kutyust magánál tartani. Üdvözlettel : Biró Eszter
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt