Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Lehetek-e pszichológus?

Tisztelt pszichológus!
19 éves fiatal nő vagyok. Tavaly érettségiztem, de még javítanom kell azeredményeimen, mert szeretnék tovább tanulni, illetve szorongok, és nem vagyok lelkileg elég erős, hogy egyetemre menjek. Ezért kell pár év,hogy rendezzem ezeket.
Pszichológus szeretnék lenni. 16 éves korom óta nagyon érdekel a pszichológia...de akkor még annyira rossz volt az önértékelésem, hogy hülyének éreztem magam ehhez. De tavaly változott erről a véleményem, és az önértékelésem is jobb... Viszont vannak még kételyeim, mint írtam az előbb, van még mit javulnom.. illetve van itt egy problémám:
13 éves koromban mániám volt a vagdosás, illetve előfordult még néhányszor, s ennek nyoma van még... a másik probléma, hogy tavaly voltam kórházban is, akkor végső elkeseredésemben begyógyszereztem magam.. A kérdésem az lenne, hogy így ilyen múlttal, lehet-e valaha belőlem pszichológus?

A kérdést megválaszolta: 
A szakmai közösségben általános nézet, hogy a pszichológus is ember, s ilyen formán neki is lehetnek problémái, nehezebb időszakai. Ha ezekkel megküzdött, és saját tapasztalatokat szerzett velük kapcsolatosan, az segíti is később a munkáját. Leveléből azonban úgy érzem, hogy pszichológiai érdeklődése mögött sok tényező állhat, s belső motivációinak tudatosítása alapvető fontosságú ahhoz, hogy meg tudja adni a kérdésére a választ. Lehetséges, hogy elsősorban az mozgatja a pszichológia irányába, hogy saját problémáira megoldást találjon. Ha ez így van, nem szerencsés ebben az irányban elindulnia, hiszen a pszichológusok munkájához hozzátartozik, hogy foglalkoznak önmaguk pszichés állapotával, de mindenekelőtt másoknak segítenek. Ehhez a hivatáshoz az érzelmi stabilitás, a másikra való nagyfokú nyitottság és odafigyelés, és a saját szükségletek háttérbe szorításának képessége elengedhetetlen - s amikor nagy feszültségek, megoldatlan belső konfliktusok vannak bennünk, akkor ez nehezített lehet. Ha szakmai elköteleződésünk középpontjában a saját problémánk áll, az könnyen alkalmatlanság-érzést, korai kiégést eredményezhet. Azt javaslom, hogy azt a pár évet, amit a továbbtanulás előtt önmagára szán, használja aktívan önismeretének fejlesztésére. Ehhez érdemes valamilyen terápiás jellegű pszichés segítséget igénybe vennie, egyéni vagy csoportterápiába kezdenie. Ha megoldást talál a problémáira, és önértékelése is mély, önmagáról való tudáson fog alapulni, akkor tisztábban fogja látni azt is, hogy fennáll-e még az érdeklődése, s ha igen, mi hajtja a pszichológia irányába. Üdvözlettel, Varga Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus
Kérjük értékelje a választ!
Átlag: 5 (2 szavazat)