Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A kérdést megválaszolta Roboz Gabriella

T. Pszichológus/Nő!
Több mint egy éve szenvedek intenzíven barátom "hazugságától". Egy éve derült ki, hogy megcsal(t), egy féléves szerelmi-viszonya volt. Volt "szerencsém" végigolvasni szerelmes levelezéseiket, s azóta sem tudom feldolgozni az ott látottakat, a történéseket. Nem tudtuk rendesen kibeszélni a dolgokat, kibújik a válaszok alól. Előtte én is megcsaltam, mindig erre hivatkozik vissza, ezzel indokolja tettét és itt lezárja a vitákat. Voltunk párterápián, de menetközben kiderült, újratalálkoztak, így lemondtam a terápiát. Mára már megesküszik, hogy vége, de én nem hiszek neki. Egyszerűen érzem, megérzéseim vannak, de azt is érzem, hogy egyre jobban beleőrülök ebbe. Pusztítom magam, nem eszem, alkoholizálok, szörnyű állapotba kerültem, állandóan görcs van a gyomromban, tele vagyok kételyekkel, bizalmatlansággal, bár nagyon-nagyon szeretem őt. Ő is kedves hozzám, szeret (vagy eljátsza?!), mégsem hiszem el, már azt sem amit kérdez! Így nem lehet élni! Nagyon megbántott, teljesen félrevezetett, végig szeretetet és szerelmet adott a megcsalás idejében is. (ha nem bukik le, semmit nem vettem volna észre!) Épp ezért, most, hogy minden tökéletesnek látszik, most is "látok valamit" minden mögött! S eddig a megérzéseim mindig bejöttek, gyakran úgy érzem, önámítás, ha hiszek a kapcsolatunkban. Tudom, a legegészségesebb az lenne, ha szakítanánk, ha ennyire nem tudok felejteni, megbocsátani (naponta veszekedtünk hónapokon át), de nélküle sem bírom, iletve ő sem hagy szakítani (még fenyegetést, zsarolást is kaptam tőle!) Nincs pénzem heti 6-8000 ft-ot pszichológusra külteni, de tudom, ezt nem vagyok képes egyedül feldolgozni, mit tehetek?

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Szabina! Azért nem tud sem "felejteni", sem megbocsátani, mert nem érti a történteket, nem látja át, miért történt mindez. Nem is csoda, hiszen - írja is - nem "beszélték ki" a történteket, az induló párterápiát pedig Ön szakította meg. A negatív érzelmei, elkeseredése teljesen érthető, mégis arra biztatnám, hogy indulatból ne fordítson hátat annak a lehetőségnek, amit a párterápia kínál: biztonságos közegben, szakértő terapeuta segítségével megérteni, mi történt, mi késztette a barátját erre a lépésre, vajon mi hiányzik számára az Önök párkapcsolatából, ha azóta sem képes lezárni a külső kapcsolatát, hogyan tudnák közösen feldolgozni a történteket és továbblépni. Ha a párja elment Önnel a terápiára, ez azt jelzi, hogy számára fontos az Önök kapcsolata, kész tenni a megmentéséért. Ezt az is bizonyítja, hogy minden áron ragaszkodik a kapcsolatukhoz. Megcsalatva lenni hatalmas érzelmi megrázkódtatás, a bizalomvesztés olyan elemi erejű lehet, hogy úgy tűnik, sosem lehet helyreállítani a megrendült bizalmat. Pedig van rá mód! Ehhez elsősorban a kommunikációs gátak lebontása kell, és persze magunkba nézés, változni akarás, sok-sok szeretet és nem utolsósorban türelem. Úgy tűnik, ez Önöknek önerejükből nem megy, de van megoldás: erre hivatott a párterápia. Önpusztítás, alkoholizálás helyett üljön le a párjával beszélgetni. De most máshogy, mint eddig. Vádaskodás, bizalmatlankodás, felhánytorgatás és veszekedés helyett mondja el neki, hogy Ön szereti, és szeretné visszanyerni a bizalmát a kapcsolatukban. Kérdezze meg tőle, hogy a "válaszok alóli kibújás" helyett hajlandó-e újfajta kommunikációra, kész-e újrakezdeni a terápiát. Az önpusztításnak, higgye el, sokkal nagyobb az ára - a szó minden értelmében -, mint amennyit a terápiára fordítanának. Ha úgy gondolja, hogy további segítséget szeretne tőlem - személyes beszélgetés vagy párterápia keretében -, várom jelentkezését/jelentkezésüket. Üdvözlettel: Roboz Gabriella
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt