Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A kérdést megválaszolta Kuremszki Andrea

Tisztelt Doktornő!

Barátnőmmel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni! Több éve tart a barátságunk,melyek teli voltak és vannak hullámvölgyekkel. Én szerintem ő egy kicsit más,mint egy átlag ember. Nagy a szíve,kicsit néha naiv és nagyon lobbanékony,de egyben leginkább csak az érzelmei hajtják.
Én már megtanultam kezelni a szokásait, a néha oda nem illő kérdéseit,azt h tanácsot kér tőlem,és utólag kiderül még rajtam kívül 6 másik embert is megkérdezett (és mind ugyan azt mondta mint én). Leginkább azt érzem,hogy lelki szemetesládának vagyok neki jo,nem mindig érzem kölcsönösnek a barátságunkat,és szerintem nagyon irányitható a párja által. (az ő kettőjük viszonya is olykor viharos,és nevetséges is egyben). De már ezt is elfogadtam. Nagyon sok energiát fektet a párjával törénő konfliktusokba. Apróságokon összevesznek,vagy megbántódnak. Összekapnak,ilyenkor a párjának nyugi kellene,de ő "erőszakosan" próbálja kicsikarni a békülést ,beszélgetést.pedig ilyenkor a pasiknak nyugalom kell. Beszélgetéseink 80 %-a arról szól,hogy éppen mivel bántotta meg őt az ember én meg próbálom lenyugtatni. És ha esetleg a párjának adok igazat,akkor nekem esik,hogy én a férje pártját fogom........kikészit engem.Ezt csak azért írtam le,mert nem tudom van-e összefüggés azzal,ami miatt tul.képpen megkerestem.
Az amiben most nem tudok rá hatni a gyerek nevelési szokásai. Van egy 2,5 éves kisfia. Mint tudjuk ez a korszak alapból a dac időszak,de én úgy gondolom, a barátnőm még rá is tesz egy lapáttal.Nemrég még azt tanácsoltam a szülőknek,hogy vigyék el a gyereket pszichológushoz,mert meghallva a dührohamokat úgy gondoltam,hogy segítségre szorulnak mindannyian. Elvitték,de barátnőm rosszallotta az orvos reakcióját,miszerint ő a hibás,nem jó anya. Hála Isten (és sajnos) belátta mostanra,hogy nagyon elrontotta. Példáu: 1 -1 és fél évesen sarokba állította a gyereket,ha rosszat csinált (én amikor meghallottam,ledöbbentem),nincs sokszor türelme hozzá,szerintem túlságosan beszabályozza (mikor pisiljen,mikor kakiljon.....stb). Ha türelme még is van (pár napig),akkor sem magyarázza el a gyereknek mit miért nem szabad,mit csináljon . Nem tudja a barátnőm kezelni ezeket a helyzeteket,ingerült és meggondolatlan. És nem tudom van -e összefüggés,de a gyerek születése óta evés közben öklendezik ,vagy ki is hányja amit már evett. Orvoshoz nem viszi,mert szerinte ez nem baj. Mindig talál magyarázatot,hogy éppen miért történt (száraz volt a panír a húson,maradt egy mag a szőlő szemben,náthás a gyerek, irritálta valami a torkát, nem figyelt oda a gyerek....stb). Nekem 3 gyerekem van,úgy gondolom van elég tapasztalatom,még sem hallgat rám,vagy ha mégis az is rövid ideig tart és "visszaesik". Én már ott tartok,hogy ha telefonon beszélünk,és meghallom a gyereket sírni,hisztizni és mind ezekre a barátnőm reakcióját,leteszem a telefont,mert nem bírom hallgatni. Mondom neki mindig,hogy egy ekkora gyereknek a szülő a példája. Ne csodálkozzon a gyerek hiszijén,ha ő maga is az (bár szerintem ez már több,mint hiszti). A gyereknek megnyugvás kell az anyjától és nem az amit most kap. A fia ön bántalmazza magát,és a szülőkre,nagyszülőkre is kezet emel. Szófogadatlan,felesel és jön a hiszti. Mindegy hogy otthon vagy utcán,és alig lehet leállítani,mert a barátnőm,nem tud nyelni egyet,elszámolni 10-ig és higgadtan lenyugtatni.Én tudom,hogy ez nehéz (mondtam is neki),de én már 2 gyerekekkel ezen túl vagyok,kipróbáltam sok módszert,kértem én is segítséget és rövid időn belül megoldódott.
De a barátnőm szerint neki nem kell segítség,majd ő megoldja maga,mert most már tudja,hogy hibázott. (Ja,megoldotta: bevett gyógynövényes nyugtatót,és ennyi,de most már nem szedi,mert ........majd ő megoldja). De szerintem ez egyedül nem fog menni. A párja 7 napból 4-et dolgozik. Reggel korán megy,és késő este ér haza,amikor meg otthon van,eltérően kezelik a helyzeteket.
Kérném a segítségét,mit tanácsoljak ezek után a barátnőmnek,hogy idegileg ne menjen rá első sorban a kisfiú,másod sorban az anyja? Milyen módszerek vannak még? Vagy tényleg szükséges neki(k) orvosi segítség?!
Válaszát előre is köszönve: Anna

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Anna! Nagyon nehéz a helyzet, amit leírt. Ha valaki fontos Önnek, megpróbál a segítségére lenni, azonban a segítség addig valódi, amíg nem válik erőszakossá. Az, hogy folyamatosan jelent van a barátnője életében, egészen biztosan rengeteget jelent neki, hisz Ön írja, milyen sok dolgába beavatja. Ebben az esetben véleményem szerint éppen azt teszi, amit tehet. A lehető legőszintébben beszélget vele. Fontos megérteni, hogy adott helyzetben mindenki azt tudja megtenni, amire képes. Ha ez a képesség jelentősen eltér attól, ami általában szokásos, vagy attól, amire az illető vágyik, akkor egy nagy feszültség alakul ki. Úgy érzem, barátnőjénél is ez a helyzet. Hiába látja a problémát, nem talál megoldást rá, bármivel próbálkozik, nem úgy sül el, ahogy szeretné. S ez olyan fontos dolgokban, mint a prákapcsolata vagy a gyermekével való kapcsolata. Abból, amit ír, úgy tűnik, egyre csak próbálkozik, eredménytelenül, és ez frusztrálja. Ebben a helyzetben nagy segítséget jelenthet, ha Ön megkeresi azokat a - bármilyen apró - pozitívumokat, amik erősíthetik a barátnőjét. Valószínűleg keveset segít, ha szembesíti a negatív dolgokkal, hiszen feltehetően ezzekkel tiszában van. Ha a külvilágtól olyan visszajelzéseket kap, hogy nemcsak a tökéletes a megfelelő, nemcsak a nagy dolgokkal lehet elégedettnek lenni, hanem az aprókkal is (pl. párperces nyugodt játék, egy jó fürdés, amire elég időt hagytak), akkor az segít abban, hogy ne a távoli, tökéletes célra koncentráljon, hanem kicsi, közeli célokat tűzzön ki, melyek a javuláshoz vezetnek. Hosszútávon megoldást az hoz, amit Ön is érintett: kideríteni, miért ilyen lobbanékony. Magam a Lélekmozi módszerével keresem az ilyen jellegű kérdésekre a választ. Kérem, tekintse meg a rövid leírását a www.kommunikaciotrening.hu oldalon. A módszer egyik előnye, hogy már egy alkalom a csoportban jelentős változásokat indít el azokban az esetekben, amikor érthetetlen és nem kívánt reakciókkal állunk szemben. Visszatérve a problémákra, próbálja erősíteni barátnőjét, hogy érezze, van olyan területe az életének, ahol jó - mert biztos van. Ha sikerélménye lesz, lesz miből táplálkoznia a mindennapi taposómalomban, ha nehezebb helyzetbe kerül. Sok sikert kívánok Önöknek! Üdvözlettel, Kuremszki Andrea
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt