Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Hogyan feleljek meg?

Egy 16 éves lány vagyok és az a problémám, hogy anyukámmal folyton akad valamilyen konfliktusunk. Mindent úgy alakít, még ha nincs is igaza, hogy ő az áldozat ellene irányul minden. Például megkérdezte, hogy kérek-e enni. Nemmel válaszoltam, mert nem voltam éhes. Erre rögtön azzal jött, hogy miért vagyok én vele ilyen elutasító és, hogy mikor hazajött úgy néztem rá mintha valami utolsó k***a (már elnézést) lenne. Pedig egyáltalán nem, pusztán fáradt vagyok. A másik példám meg az lenne, hogy iszik heti többször is bort vagy pezsgőt. Nem szeretem ha italozik voltak már miatta botrányok,de nem szólok semmit. Az zavar, hogy mindig van kifogása "más is megissza" (igen de nem napi szinten majdnem), "xy felidegesített ezért vettem egy üveg bort" stb. Nem tudom vele megbeszélni azt, hogy néha bánt a viselkedése mert kimagyarázza magát áldozatként. Én szeretem őt, hisz az édesanyám, de már belefáradok hogy mindig azon stresszelek miként feleljek meg neki, hogyan szóljak hozzá,nézzek rá.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves 16 éves lány! A kérdésed címe, "Hogyan feleljek meg?", amit leírsz, abból úgy tűnik, ez jelenleg édesanyáddal való kapcsolatodban egy nagyon nehéz feladat. A kamaszkor egyik elsődleges feladata a saját identitás kialakítása, a szülőkről való fokozatos leválás, ez pedig konfliktusokkal, vitákkal, veszekedésekkel jár együtt. A serdülés folyamán a családban fokozottan megjelenő indulatok egy úgynevezett "normatív krízis" részei, ami azt jelenti, hogy normális, hogy bizonyos életkorban bekövetkezik, de ettől függetlenül még krízis, fokozott érzelmi, lelki megterheléssel jár mindenki számára. Ugyanakkor esetedben úgy érzem, nem erről van szó, édesanyáddal kapcsolatos nehézségeid túlmutatnak a kamaszkori szülő-gyerek konfliktusokon. Jelenleg az életkori feladatod nem az lenne, hogy "mindig azon stresszelj, hogy miként felelj meg neki", hanem az, hogy szabadon próbálgathasd magad különböző szerepekben, helyzetekben (természetesen ésszerű határok között) és ehhez persze nem árt, ha biztonságos és elfogadó hátteret tudsz magad mögött. Azt gondolom, jelen helyzetben nem magadon, hanem a kapcsolatotokon lenne érdemes dolgozni, ahogy írod is, erre már tettél kísérletet, de édesanyád elutasított, nem csoda tehát, ha belefáradtál. Ezen túl, amit írsz, annak alapján úgy érzem, hogy elsődlegesen édesanyádnak lenne szüksége segítségre. Mit szólnak ezekhez a szituációkhoz, édesanyád italozásához mások? Van a környezetedben olyan felnőtt, akivel meg tudod osztani anyukáddal kapcsolatos aggodalmaidat, nehézségeidet (apa, nagymama, idősebb testvér, más rokon)? A gyakori, nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása komoly problémát jelezhet, adott esetben érdemes lehet külső szakértői segítséget is igénybe venni. Ha családon, ismerősi körödön belül nem tudod senkivel megosztani nehézségeidet, a lakóhelyed szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál (régi nevén Nevelési Tanácsadóban) is ingyenesen kérhetsz további segítséget. Ott a további irányok meghatározásában is fognak tudni segíteni, de ehhez mindenképp több információra van szükség. Sok sikert kívánok mindehhez!
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt