Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Hogyan felejtsek?

A férjemmel 22 éve vagyunk házasok.3 kamasz gyermekünk van.Tavaly febr 12én megtudtam hogy viszonya van az egyik munkatársnőjével.Akkor azt vallotta hogy 6 hónapja de kesőbb kiderült hogy kb 1 éve már beszélgettek,nem csak munkáról.Igen, abban az időben próbáltam helyrehozni a házasságom.Rám nem figyelt.Napi 12-13 órát dolgozott.Haza csak enni fürdeni aludni járt. Esélyem sem volt.A gyerekek a testvéreim is látták az igyekezetem.22 év alatt egy kezemen meg tudom számolni hányszor mondta ki hogy szeretlek/hallgatolagosan elfogadtam hogy ilyen/Így szerettem.Hiába hoztam fel hogy több figyelemre törődésre lenne szükségem,meghallgatott,megsértődött.De amikor megláttam hogy a munkatársnőjének egy nap kb 10x leírja hogyszeretlek,összetörtem.Azóta majdnem egy év telt el. 8x voltunk párterápián.Közben a középső lányunk nagyon beteg lett. Még ugyanott vagyok érzelmileg. Nem tudok megbocsájtani,nem tudok továbblépni.A betegség miatt nem tudok pszihologushoz menni. Hogyan tudok továbblépni?

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Kérdező! Az emberek folyamatosan változnak, ezért szükséges, hogy a másikról és saját magunk kialakított képet is folyamatosan rugalmasan kezeljük. Amikor Ön megismerte a férjét nagy valószínűséggel még sok dologban más volt, mint ma. A gyerekek születése minden kapcsolatot megváltoztat, ez a változás természetes és szükségszerű. Tegye fel magának is a kérdést, hogy Ön miben változott? A megcsalás valójában egy nagy fájdalom, sokan hasonlítják össze a gyászfolyamattal, hiszen el kell gyászolni a hűséges férjet, és visszaépíteni a bizalmat, de fontos, hogy adjon időt magának. Ez a csalódás egy érzelmi válság, amely sokkal lassabban zajló folyamat, mint a kognitív folyamatok. Mivel írta, hogy többször is voltak párterápián, így ez egy nagyon jó kezdet volt az érzelmi feldolgozáshoz. Egy kis önismereti utazásra szeretném Önt hívni, amelyet eleinte egyedül is végezhet, de később pszichológus szakember segítségével tovább dolgozhat rajta, ha szükségesnek érzi. Kezdjen el időt szánni magára heti rendszerességgel, amikor legalább fél órát tud egyedül lenni zavartalanul. Kérdezze meg önmagától, hogy mi gátolja meg a megbocsájtásban? Vajon mi a fontosabb, a felejtés vagy a megbocsájtás? Meg lehet-e bocsájtani, úgy hogy nem felejt? Mire lenne szüksége Önnek ahhoz, hogy meg tudjon bocsájtani? Mit tud tanulni ebből az új helyzetből? Hogy tudja újraépíteni a férjéről alkotott képet? Javaslom továbbá azt is, hogy beszélgessen a férjével ezekről az érzelmekről, és a saját igényeiről, akkor amikor érzi, hogy az érzelmi sértettséget átgondoltan tudja irányítani, hogy egy építő beszélgetésben lehessen részük. Végül, de nem utolsó sorban ha van ideje írjon egy érzelmi naplót, ahol leírja, hogy milyen érzelmeket, negatív-pozitív gondolatokat élt át aznap és így könnyen vissza tudja követni az érzelmi fejlődését. Adjon időt magának a megbocsájtásra! Üdvözlettel: Őri-Polyák Eszter
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt
Problémakör: