Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Fejben folyamatosan újraélt negatív emlékek

Már jó ideje napi 5-10 alkalommal újraélek fejben negatív emlékeket. Ezek általában olyan események, melyek során valaki megbántott és nem tudtam, vagy nem akartam megfelelően fellépni a felháborító, indokolatlan viselkedés ellen (sosem provokáltam senkit, ezek az élmények mindig derült égből villámcsapásként értek, tényleg igazságtalanul). Ez a probléma akadályoz a mindennapi tudatos jelenlétben, nem tudok koncentrálni,és újabban már egy-egy ilyen emlék újrajátszására ébredek reggel. Amikor újraélem ezeket, nem vesztem el a kapcsolatot a külvilággal, tudom, hogy csak ruminálok, és már nincs mit tenni, ugyanakkor ezek a gondolati események túl rövid ideig tartanak ahhoz, hogy például érdemes legyen elkezdeni elterelni a figyelmemet, hiszen amint "eszembe jut" a dolog (triggertől vagy anélkül), már meg is van a baj, nem tudok mit tenni. Szeretnék erről leszokni, hiszen akadályoz a teljes élet élésében, de nincs lehetőségem se magánszolgáltatást, se államit igénybe venni.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Kérdező! Amiről ír az egy negatív , nem egészséges érzés, a sértődés,ami a hatalmában tartja. Azt élte meg, hogy mások méltánytalanul bántak Önnel, amire Ön nem reagált, ebből következhet akár egy másik érzelem is, az pedig a harag. Leértékeli önmagát és haragszik magára, amiért nem védte meg magát. Ezek persze mind csak hipotézisek, de ha folytatja ezt a sort és jobban megvizsgálja ezeket a ruminációkat és az érzéseit, nagy valószínűséggel ezekkel fog szembesülni. Addig, amíg nem tudja átfordítani a sértődést csalódásba, a haragját pedig bosszankodásba a meglévő irracionális gondolatok fogják uralni a mindennapjait. Első körben érdemes lenne megnézni ezeknek a ruminációknak a mintázatait és felgöngyölíteni, hogyan van Ön benne a helyzetekben, hogyan alakulnak ki ezek a provokációk. Tehát be lehet avatkozni rögtön az elején és kezdetét venni az ilyen alá-fölé rendelt kapcsolatoknak. Megtanulhatja az asszertív kommunikációt, ami segít nyíltan közölni az érzéseit. Megtanulhat olyan szerepeket is, ahol Ön korrigálja a másik viselkedését Önmaga felé. Ha ez mégsem sikerül, akkor dolgozhat a sértettség átalakításán, mégpedig úgy, hogy másképpen néz rá a helyzetre. Megpróbálja megérteni mások szándékát, rugalmasabban látja a helyzetet. Megtanulja árnyaltabban értékelni a sértéseket és szétválasztani, hogy mi az ami tényleg sértő és mi az ami esetleg már csak az Ön érzékenységén múlik. Ha ezeket megtanulja felismerni, átalakítani, kijavítani sokkal jobban ura lesz saját mindennapi történéseinek. Utólag nem fog monológokat folytatni fejben, ha megtanul kiállni önmagáért, aktívan benne lenni szituációkban. Amint írta, lehet, hogy a háttérben vannak gyerekkori traumák, elakadások, tehát ez egy hosszú folyamat, sok gyakorlást kíván. Azt nem értem mi miatt nem tud semmilyen szolgáltatást sem igénybe venni. Sok alapítvány , ingyenes pszichológiai vonal is működik, biztosan találna valakit, aki ingyen tudná Önt vállalni. Semmiképpen se adja fel, igaza van, sokkal jobb a mindennapi helyzeteket megélni, mintsem a régieken rágódni és mint egy filmet százszor visszapörgetni. Üdvözlettel, Balázs Nelli
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt