Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Dohányzás vs bizalom elvesztése a szüleimnél

Megint írnék önöknek végül is sok problémám van amire keresem a megoldásokat Nos, lassan 8 éve dohányzom mikor elkezdtem cigizni sokszor lebuktam a kocsmába jártam ahol szálra adták a cigit meg sok embertől a községben kéregettem azóta annyiban változott a helyzet hogy napi 12- szál max 3 meg van itthon engedélyezve a szüleim által meg is becsapom őket csak kocsmázok,kéregetek és már napi 6-7 szálnál tartok hogyan tudnék leszokni a dohányzásról? A szüleim bizalmát vissza szerezni?Mert ez egy ördögi kör és ebből a kőrből ki akarok szállni. Csak az a gond ha, meg nem gyújtok rá ingerült leszek meg a nikotin hiányt nem tudom elviselni
A választ,segítséget köszönöm

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Zoli! Örülök, hogy segítségért fordult hozzánk. Bár azt nem írta, hogy mennyi idős, de a leveléből úgy veszem ki, hogy még a szüleivel él, és nagyon fontos lenne önnek a velük való bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat. Úgy érzem, nagyon megviseli a helyzet, hogy bár szeretne megfelelni a szülei elvárásnak, azonban egyedül nehézségekbe ütközik a leszokással kapcsolatban, a sikertelen leszokási kísérletek így még nagyobb terhet rónak önre. Ilyen hosszú ideje fennálló nagymértékű dohányzással nem egyszerű feladat felhagyni, és véleményem szerint bár az élet sok területén érdemes a fokozatosság elvét követni, ebben az esetben ez nincs így. Ahhoz, hogy le tudjon szokni, valós belső elhatározásra lenne szükség, nem elég sajnos, hogy a szüleinek akarjon megfelelni, maga miatt kell akarnia a változást. Amikor ez már megvan, talán azzal teszi a legkönnyebbé a saját dolgát, ha nem mértékletes fogyasztás, hanem a dohányzás teljes elhagyása mellett dönt. Az, hogy nem a szülei miatt kell vágynia a leszokásra, még nem jelenti azt, hogy ők ne segíthetnének önnek ebben. Hogy egy példát mondjak: a tudat, hogy szüleink a szépet látják bennünk, ösztönözhet arra, hogy mi is észrevegyük magunkban azt az értékességet, ami miatt megéri törődni az egészségünkkel. Az általuk kínált pozitív képet tehát beépítve belső erővé alakíthatja. Említi, hogy nagyon nehezen viseli a nikotinhiányt, a vele járó ingerlékenységet. Tudnia kell, hogy az elvonási tünetek néhány nap alatt csökkennek, utána már főleg a lelki működésünkben él tovább a függőség. Ez a tudat segíthet, hogy csak azt a pár napot kell kibírni, addig is kérheti szülei, vagy megbízható barátai támogatását. Segíthet, ha többet tud beszélni az érzéseiről, támogatja valaki a nehéz helyzetekben, ha sikerül felfedeznie az ellazulásnak, megnyugvásnak más módját, mint a cigaretta. Sok ilyen tevékenység lehet, gondolja végig, önnek mi okoz általában megnyugvást. Feszült helyzetekben segíthet az érzések megfogalmazása, a konfliktus megbeszélése de súlyosabb esetben a helyzetből való kilépés is. Indulatok, komoly düh esetén nagyon jól eshet néhány mély légzés, egy séta, vagy akár egy kis futás, sprint. Azt aggodalommal olvasom, milyen sok időt tölt a kocsmában, és hogy kéreget. Ha jól értem, ilyenkor magányosan tölti az idejét, ráadásul egy nem kifejezetten biztonságos környezetben. Úgy érzem, hogy önnek első sorban szoros baráti kapcsolatokra, támogató közösségre lenne szüksége, aktív, közös időtöltésre, élményszerzésre. Ossza meg a nehézségeit a barátokkal, vagy egy felnőttel, akiben megbízik, akár szüleivel is. Ha látják, hogy küzd, igyekszik, segíteni fogják önt, és akár szorosabbra is fűzödhet önök között a kapcsolat. Bízom benne, hogy néhány ötletben segítségre talált. Minden jót kívánok önnek! Üdvözlettel, Pintér Diána
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt