Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Depressziós vagyok? ?

Folyamatosan levertnek érzem magam, úgy érzem mindenki elhanyagol, senkinek nem vagyok olyan fontos, hogy "első" legyek.
Minden kis apró dolgon stresszelek.
Már két hete minden nap hajnali 3-4 óra fele fekszem le és hatkor kelnem kell az iskola miatt.. De olyan is volt már, hogy semmi alvással mentem el. Mikor haza érek délután 4től olyan este 8-9-10-ig alszom (ez változó) és utána megint fenn vagyok hajnalig.
Körülöttem kezdenek felborulni a dolgok. A szobám katasztrófa sújtotta övezet, a barátok egyre kevesebbet foglalkoznak velem a levertségem miatt, teljesítményem is romlott és más dolgokhoz valló hozzáállásom is rosszabbodott.
Sokat gondolok arra, hogyan tudnék kárt tenni magamban, mindig keresem erre a célra a megfelelő eszközöket; és már nem egyszer fordult elő, hogy valamelyik testrészemen megvágtam magam.
Itthon és az iskolában is volt már rá 1-2-szer példa, hogy sírásrohamok törtek rám.
Egy nap vagy szinte semmit nem eszem (~600kcal) vagy mindent fel akarok zabálni.

A kérdést megválaszolta: 
Kedves Kérdező! A leírtak alapján felmerül a depresszív epizód gyanúja, ugyanis tünetei száma és jellege olyan, ami már arra vall, hogy nagyon lehangolt, elveszítette a hitét önmagába, a környezetébe és a jövőjébe. Azt gondolom az Ön esetében nincs itt az ideje az öndiagnosztikának és ezért örülök is, hogy írt az oldalra. Nem írta meg, hogy hány éves, ugyanis ennek függvényében fordulhat bizonyos intézményekhez. Minden településhez tartozik Ideg -gondozó, Mentálhigiénés központ vagy Pedagógiai szakszolgálat. Azt kéne kideríteni olyan felnőtt jelenlétével, akinek tud számítani a segítségére, hogy Önhöz melyik a legközelebbi ilyen intézmény és sürgősséggel időpontot kérni. Olyan szakembert érdemes keresni, aki jártas a diagnosztikában, ugyanakkor pszichoterápiás segítséget is tud adni. Kikérheti a házi orvos, osztályfőnök vagy bárki közeli hozzátartozó segítségét is, hogy hova fordulhat. Itt most nem az a fontos, hogy Ön fontos-e valakinek hanem az, hogy helyrerakja az életét, és megtalálja azokat a kapaszkodókat, melyek megnyugtatják és segítik. Néha ezek ilyen nehéz helyzetben idegen emberek is lehetnek, mind pl a pszichológus, mentálhigiénés szakember, atya a templomban vagy akár a telefonos krízisközpontok munkatársai. Az egész leveléből biztató az, hogy nagyon is tudatában van azzal, hogy nincs jól, mik a nehézségei. Érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy mit tud most megtenni első lépésként, hogy jobban legyen. Csak néhány javaslat: megszépíti a szobáját, nem alszik iskola után, készít magának olyan ételt amit nagyon szeret és tesz magáért olyan kis örömöket, melyek az öntiszteletét erősítik. Jó lenne, ha nem várna a segítségkéréssel és minél előbb eljutna szakemberhez. Bízom abban, hogy önmagának számít annyit, hogy nem hagyja elveszni értékeit. Üdvözlettel, Balázs Nelli, klinikai szakpszichológus
Kérjük értékelje a választ!
Még nem értékelt