Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Peringer Szilvi

Pszichológus válaszol

Gyűlölöm az életem

Gyűlölöm, hogy a 25 évem alatt képtelen voltam egy olyan életet teremteni magamnak, amit érdemes élni. Mindezt annak ellenére, hogy minden lehetőség adott volt rá és a többségnél sokkal jobb körülményekkel rendelkezem. Gyűlölöm, hogy hónapok óta egyre mélyebbre kerülök. Minél inkább vesztesnek érzem magam, annál kevésbé próbálkozom elérni az amúgy is értelmetlennek tűnő céljaim. Gyűlölöm, hogy apró dolgok is érzékenyen érintenek és visszavetnek. Gyűlölöm, hogy nincs időm visszavonulni egy hétre, hogy erőt gyűjtsek. Gyűlölöm, hogy nem tudok másokhoz kapcsolódni és sokszor úgy tűnik, mintha

Személyiségzavar / borderline / dühkitörés

Az elmúlt időszakban egyre erősödő dühkitörések jellemeznek. Emberek iránt érzett fokozódó gyűlölet. A pillanatnyi boldogságot másodpercek alatt váltja a dühroham, lehangoltság, üresség érzése. Ismeretlen emberekkel konfrontálódás trágár szavak kíséretében. A mindennapi életben a jókedv, nyugodtság színlelése de ha egyedül maradok és valami/valami felbosszant akkor dühöngök, csapkodok, felrúgok dolgokat, csúnyán beszélek. Sokszor annyira feldühödök, hogy csomót érzek a torkomban és bőgni tudnék a dühtől. Ami a gyerekkoromat illeti nem volt a legkönnyebb: 7 éves koromtól egészen 24 éves korom

Oldalak