Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Otoltics Zsófia

Pszichológus's blogposts

Otoltics Zsófia képe
Ellenőrzött szakember

A féltékenység két oldala

Akár érezzük, akár párunkon tapasztaljuk, a féltékenység mindkét oldalán lenni kínzó. De lehet a féltékenység pusztán destruktív érzelem, ha a szerelmet értéknek tartjuk?

Féltékenység esetén a személy nem a szeretett személy elvesztésétől fél, hanem a kapcsolat kizárólagosságának elvesztésétől, hiszen kettejük kapcsolata egy harmadik fél létezése mellett is fennmaradhatna. E kizárólagos birtoklás azonban mélyen fekvő, én-védő mechanizmus, nem csupán az önző tulajdonszerzés egy megnyilvánulása. A párkapcsolat kialakulásakor az „én” és „te” dimenziókból „mi”-vé alakul a pár két tagja, az egyén részben feladja és kiterjeszti személyiségének határait partnerére, s együtt egy új egységet hoznak létre. Később már magát ezzel az új egységgel azonosítja, magára már házastársként, párként (is) gondol.

Féltékenység akkor jön létre, amikor egy harmadik ezt az újonnan született egységet és az egyén identitásának új alapját fenyegeti. Nem csak a kapcsolatra nézve, de identitására is veszélyt jelent a külső személy (vélt vagy valós) jelenléte, hiszen ő nem része a szövetségnek, nem is akarjuk, hogy azzá váljon, s ami még fontosabb, azzal fenyeget, hogy lehasítja rólunk az énünk egy részét képező társunkat, annak érzelmeit. A partner a közösen létrehozott szövetség során részben beépül a személyiségbe, így az unió lehetséges megszűnése az egyén lehetőségeinek, képességeinek radikális csökkenésével jár, a sérült ént, határainak megbomlását nem lehet azonnal helyreállítani. Az én integritása, az önfenntartás, továbblépés kerül veszélybe, így mindent meg kell tenni az unió megszűnését elkerülendő. Ezt a célt hivatott szolgálni a féltékenység.

A féltékenység terápiájában kiemelt jelentőségű tehát a megrendült, sérülékeny én-határok újraszervezése, ez egyén biztonságérzetének, strukturális integrációjának megerősítése.

A féltékenységgel küzdő párok esetében gyakran látunk kudarcos megoldási kísérleteket, melyek újabb haragot, feszültséget szülnek. Jellemzően a pár mindegyik tagja mást ért a másik szavaiból, cselekedeteiből, de mindkettő úgy gondolja, hogy a másik az, aki mérgezi a kapcsolatot. Cél tehát a féltékenység ördögi körének megszakítása, új, hatékonyabb kommunikációs minta kidolgozása.

Otoltics Zsófia képe
Ellenőrzött szakember

Delegált kliens

Felnőtt és gyermekpszichológusként gyakran találkozom azzal, hogy a rendelőben ugyan az jelenik meg, aki az egész család szerint a „problémás fekete bárány”, aki nem teljesít elég jól az iskolában, munkahelyi konfliktusai vannak vagy döcög a párkapcsolata, mégis mintha nem ő – vagy nem csak ő – lenne az, aki a valódi problémát hordozza. Úgy hívjuk ezt, ő a tünethordozó, aki a családi rendszer diszfunkcionális működését a legjobban prezentálja, problémája, tünetei azonban mégsem tekinthetők kizárólag a sajátjának.

Pszichológus válaszol

A kérdést megválaszolta Otoltics Zsófia

Tisztelt Pszihológus! Mi egy házaspár vagyunk (27,29). Mi mindent megbeszélünk egymással, és ez a szexualitást is illeti. Nem tudunk dűlőre jutni egy dologgal kapcsolatban. Pár hónapja elkezdtünk pornó filmeket nézni esténként, de csak női szereplőkkel(én más férfit nem kívánok csak a férjem) tudni kell ez egyszerre jött fel bennünk, megtetszettek a nők nekem vagyis bi szexualitás. Sajnos ez azzal is járt, hogy ez a vágy néha eltűnt belőlem és olyankor nagyon féltékeny vagyok rájuk, sőt összezavarodom hogy akkor ki vagyok én valójában egyszer így érzek egyszer úgy.. Volt olyan hét hogy má