Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A pszichológus válaszol

A pszichológus válaszol

Az alábbi mezőket kitöltve tud rövid, online pszichológiai segítséget kérni regisztrált pszichológusainktól. Választ a lehető legrövidebb időn belül kap.

A válasz beérkezéséről a megadott e-mail címen értesítjük. E-mail címe nem jelenik meg az oldalon, azt az Ön kérdésével kapcsolatos értesítéseken felül más módon nem használjuk fel. Nem küldünk kéretlen leveleket, e-mail címét nem adjuk ki harmadik félnek, így a választ író pszichológusnak sem.

Az űrlap kitöltésével és az „Elküld” gomb megnyomásával Ön elfogadja, hogy kérdés és az arra érkezett válasz a PszichologusKereso.hu portálon megjelenik, valamint a PszichológusKereső azt megjelentetheti egyéb közösségi oldalakon.
Elérhető opciók:
Kiválasztott opciók:
Ideális esetben 2-3 problémakört jelöljön meg.
CAPTCHA
Ez a kérdés azt vizsgálja, hogy valós személy vagy robot szeretné elküldeni az űrlapot.
11 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

Függőleges fülek

Távolság

19 éves vagyok és van egy legjobb barátnőm, akivel nagyon sok időt töltünk együtt. Most ő elment 3 hétre egy terápiára, és valószínűleg maradni fog még tovább. (A 3 hét után majd hétvégente itthon lehet.) Ez a helyzet engem nagyon megvisel, nagyon hiányzik és kicsit olyan mint egy rémálom, aminek nem tudjuk hogy mikor lesz vége. A kérdésem az lenne, hogy miért viselem ennyire nehezen ezt a helyzetet és mi tenné könnyebbé ezt az időszakot? (szerencsére mindennap tudunk telefonálni, és ő tudja hogy nekem ez nehéz, ezért gondolkozik azon hogy maradjon e tovább, de én nem szeretném megneheziteni a

Hazudozás

Üdvözlöm! Egy egyetemi ismerősöm nagyon sokat hazudik. Eleinte csak azt hittük, hogy néha füllent, de ahogy jobban megismertük, rájöttünk, hogy szinte minden állításának utána kell néznünk, mert már nem tudjuk megállapítani, hogy mi igaz és mi nem, abból amit mond. Legfőképpen az eredményeiről nem mond igazat. Rendszerint mindig okosabbnak tünteti fel magát, az eredményeit pedig sokkal jobbnak, pedig a csoporttársaiként tisztában vagyunk a képességeivel. Szereti úgy beállítani magát, hogy ő a legokosabb a csoportban, a tanárok megdicsérik az órákon, mindenkinek ő segít a vizsgákon, mindig 90%

Bűntudat

Tisztelt Szakember! Kisgyermekként molesztált az apám. Legalábbis így emlékszem. Bár az emlékeim homályosak, és hiányosak, de fura érzéseim vannak, és folyton sírok, ha erre gondolok. Egyébként nem törődött velem az apám, ahogy igazán az anyám sem. Sosem éreztem, hogy szeretnek. Nem öleltek, nem pusziltak. Gyerekként arra vágytam, bárcsak meghalnék. Járok terápiára, egy nagyon jó szakemberhez. Szeretem. Mostanában viszont gyötör a bűntudat. Mi van, ha csak rosszul emlékszem, és nem úgy történtek a dolgok, ahogy én emlékszem? Ha mégsem történt semmi? Mi van, ha így állok bosszút az apámon (ak

Hogyan tudom kezelni a betegséget?

1évvel ezelött meghatározatlan szonrongást diagnosztizáltak nálam a felirt gxógyszer segitett egy ideig jobban is éreztem magam tőle annyira hogy sajnos hónapokig abba hagytam a szedését azóta viszont sok trauma ért és emiatt ujból kivizsgáltattam magam és posztraumás stressz szindrómát állapitottak meg szedem a felirt gyógyszereket viszont kevésnek érzem csak gyógyszer szedést ez nekem új ez a betegség és még mellette ott vannak a felesleges szorongások az a kérdésem hogy a gyógyszer szedés mellett mit tudna nekem ajánlani ami segitene hogy elviselhetőbb legyen a hellyzetem?

Félelem?

Kedves Szakember! Kicsit tanácstalan helyzetben vagyok. Egy ideje megkérték a kezem,jövőre lenne az esküvő. Előtte sokat beszéltünk erről a párommal, mindketten úgy éreztük hogy eljött az ideje (akkor 4 és fél éve voltunk körülbelül együtt), én is biztos voltam benne és ő is. Azóta azonban romlott a kapcsolatunk, volt pár vitákkal terhelt hónap, amit sikerült kezelni mostanra. Jelenleg nem tudom eldönteni, valóban ő-e az, akivel le szeretném élni az életem. Szüleim kapcsolata nagyon rossz volt, ebben nőttem fel, édesanyám mindig óva intett, kihez megyek hozzá - biztos vagyok benne, hogy ezek

Elegem van az életemből.

28 éves vagyok. Sokat szenvedtem az évek alatt. Sokszor azon gondolkodom hogy van e még értelme ennek a nyomorult életemnek. Apám már lassan 3 éve megkeseríti az életemet. Elhord mindennek olyan szavakkal illet amit egy apa nem is mondhatna a gyerekének. Mindenkinek úgy állít be hogy én vagyok a rossz ő pedig a jó. Folyamatosan mocskol engem és ebben még az a rossz hogy senki még csak nem is szól neki pedig a legtöbben tudják hogy milyen rosszindulatú ember. Nem akarnak beleszólni mindig ezt mondják. Meggyűlöltette magát nálam. Egyszerűen nem tudok neki megbocsájtani. Sok fájdalmat okoz nekem

Pánik

Üdvözlöm, Édesanyám, alkoholista tobb mint 10 éve. Mikor ez elkezdődött még otthon laktam. Számtalanszor segítettünk rajta, de sosem akarta annyira a gyógyulást, hiszen akkor azt bizonyította volna h fontosak vagyunk neki. Apával el is váltak kb 8 éve már pont emiatt. Most hogy nem lakom otthon, lelkileg megvisel, annyira, hogy reggeleim nehezen indulnak, pánikolok heves szívdobogas jellemez de figyelem elterelésekor megszűnik. Rossz, hogy nem tudok segíteni rajta,.annak ellenére, hogy ő nem is keres csak sajnáltatja magat. Szeretném lezarni magamban, most leszek 30 éves es ezutan már lea

Mit ér az élet?

Nos. Összetett probléma az enyém. Idén 44 leszek. Mondhatni leéltem az életem felét. Ám azt egyáltalán nem boldogan tettem. Nem is tudom, voltam-e valaha boldog. A szüleim nem szerettek, anyám 20 éves koromig vert, mindenért én voltam a hibás. 17 éve élek párkapcsolatban, van egy 14 éves gyermekünk. Rengeteget veszekszünk. Én nem tudok megbékélni a hagyományos női szerepkörökkel. Például utálok főzni. Ő meg elvárná, hogy kiváló ételeket tegyek az asztalra. Nincs semmire pénzünk, sohasem nyaralunk, "csak úgy" nem vehetek egy cipőt, ruhát. Minden apróságon összezördülünk. Adminisztrátorként dol

Hogy lehetne segíteni a páromnak?

Szép napot! Másfél éves élettársi kapcsolatunk hihetetlenül jól működik összeségében. Viszont folyamatosan előjön a féltékenység, annak ellenére, hogy úgy érzem minden létező formában igyekszem kifejezni számára a szeretetemet és rengeteg közös tervünk van. Mindig gyanúsítgat, kérdezget, nyomoz utánam mintha tettem volna valaha is bármit, és ha véletlen nem válaszolok az ő tökéletes világának megfelelően, akkor azt azonnal mint egy bizonyítékot szorontgatja a vitában és tovább építi az egész általa elképzelt gonosz világképet. Soha nem tudnám megcsalni, de úgy érzem gyakorlatilag megfojt. Már

Apakomplexus?

Üdvözlöm! 20 éves egyetemista lány vagyok, és még semmilyen tapasztalatom nincs a párkapcsolatok terén. Volt, hogy tetszett már egy fiú, de szerelmes csak sokkal idősebb (15-20-25 évvel idősebb) férfiba voltam. Természetesen ezekből semmi sem lett, nem kezdeményeztem, a józan ész ugyanis azt mondatta velem, hogy ezekbe a kapcsolatokba nem szabad belevágnom a korkülönbség miatt. Gondolkodtam, hogy talán az apám miatt lehet ez az egész, akivel nem jó a viszonyom, kiskoromban folyamatosan megalázott, rokonok és a barátaim előtt, volt, hogy nyilvánosan is. Rengeteg szorongást és gyomorgörcsöt okoz

Betegség elfogadása

Szép napot! 20 éves egyetemista lány vagyok, és pár éve maradandó egészségügyi problémával küzdök. A nyaki gerincem sérülése miatt sokszor szédülök és zúg a fülem. Minden gyógykezelést kipróbáltam, de úgy tűnik már ezzel a problémával kell együtt élnem. Amióta ez tudatosult bennem, rettegek, hogy mi lesz, ha nyilvános helyen leszek rosszul. Tömegközlekedésen, az egyetemen, egy családi/baráti összejövetelen, kirándulás közben... Így a társas kapcsolataimat hanyagolni kezdtem, utazásokat, programokat mondtam le a szorongás miatt, kezdve például a saját szalagavatómmal... Egy párkapcsolatba sem t

Mi lehet a megoldás?

Kedves Válaszoló! 33 éves 2 gyermekes családanya vagyok. Mindig határozott, reális gondolkodással megáldott ember voltam. Voltam... A problémáim kisebbik lányom születése után 4 hónappal kezdődtek. Elvesztettem egy hozzám közel álló rokont, apukámnak 2 infarktusa volt, műtöttek és én pánikolni kezdtem. 2 hónapig napi szinten legalább 3 rohamom volt, melyek elmúltak, majd a helyükre generalizált szorongás lépett.. Amikor már azt hittem, hogy jól vagyok egy hír teljesen beleásta magát a tudatomba. Egy apa megölte a gyermekeit. Azóta attól rettegek, hogy nehogy elmebajom legyen és önkívüle

Miért nem akar a férjem?

Kedves Dr. Benyovszky Tünde! Párkapcsolati krízisem miatt kerestem fel Önt. Férjemmel 24 éve vagyunk együtt. Ő 47 , én 40 éves vagyok. Második gyermekünk születése óta (5,5 éve) alig nyúl hozzám. Rengetegszer sírtam emiatt álomba magam, hiába kérem, hogy mondja el, miért nem kíván már, hogy mi a baj, semmilyen választ nem kapok. Illetve azt, hogy "Nem tudom" . Megbeszéltük, hogy nincs senkije. Mondtam neki, hogy bármi jobb, mint, hogy nem tudom miért nem kellek. Mások szerint vonzó nő vagyok még mindig. Fél évente sikerül csak rávennem a szexre. Lent olyan vagyok, mint tini koromban, mert mi

Szorongás hölgyek társaságában

Szép napot! 42 éves férfi vagyok. Gyakorlatilag gyerek korom óta fönnálló problémám az, hogy rendkívül szorongok a számomra vonzó hölgyek társaságában. Mindezek ellenére volt több párkapcsolatom is (az első 10 évig tartott) , de mivel az első benyomás amit kelteni tudok nem túl vonzó, ezért csak olyan hölgyekre van esélyem akik nem vonzóak a számomra túlságosan. Van több diplomám és jó egzisztenciám érdekes munkám, több ingatlanom, de önbizalmam nem sok. Van bennem egy irigység a nők irányába ami sokszor dühöt is generál feléjük. Irigylem azt hogy mennyire vonzóak tudnak lenni, ami nekem nem

Oldalak