Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Szorongás kezelése

Szorongás bemutatása:

A szorongással mindannyian találkozunk akár nap mint nap. Ez teljesen rendjén való, hiszen a szorongásnak vagyis a félelemnek gyakran evolúciós funkciója van, megvéd minket, attól, hogy számunkra veszélyes tevékenységeket folytassunk, vagy éberebbé tesz minket, hogy jobban tudjunk figyelni magunkra vagy a szeretteinkre. A hangsúly itt is a szorongás mértékén van, illetve a szorongást kiváltó helyzet relevanciáján.
A szorongásos zavarok típusai:
1. A Generalizált szorongás:
Ennek tünetei a folyamatos aggodalmaskodás, túlzott félelmek, szorongások, visszatérő szomatikus panaszok. A félelmek azonban nem kötődnek egyetlen jól meghatározható tárgyhoz. Igen gyakori a munkahelyi teljesítmény, gyermek, hozzátartozó betegsége miatti, mások megítélése miatti, anyagi helyzet miatti aggodalom. Ez a fajta szorongás kiterjed a családtagokra is, az ilyen emberek túlzottan féltik gyermekeiket, szeretteiket.
2. A Szociális szorongás:
Előfordulása fokozott bármilyen szociális helyzetben. Ez lehet akár vizsga, telefon beszélgetés, állás interjú, nyilvános beszéd, kiselőadás, ismerkedés, párkapcsolat, mások előtt való étkezés vagy baráti összejövetel során is. Ennek legnagyobb veszélye, hogy az egyén egy idő után elkezdi kerülni ezeket a helyzeteket, hogy ne szorongjon. Ez pedig az élettér beszűküléséhez vezet!
Kialakít egy ördögi kört maga körül: társas helyzetben ahelyett, hogy mások felé fordulna, önmagát monitorozza, és azt, vajon hogyan reagálnak rá mások, így ellehetetleníti, hogy valóban tudjon kapcsolódni másokhoz, ezért ténylegesen kevesebb pozitív megerősítésben lesz része, tehát beigazolja a feltevését, hogy őt az emberek nem szeretik.
3. Specifikus fóbiák:
Irracionálisan erős szorongás valamely tárggyal vagy helyzettel szemben. Amennyiben az egyén megközelíti a rettegés tárgyát, fizikai tüneteket is mutat, mint verejtékezés, remegés, nehéz légzés, szapora szívverés, vérnyomás emelkedés, valamint menekülési vágya vagy akár halálfélelme támad. A tünetek hasonlóak a pánikroham során jelentkezőkhöz, de a különbség az, hogy itt egy konkrét helyzet váltja ki.
Fóbia gyakorlatilag bármivel kapcsolatban kialakulhat, lehet ez állattal, természeti katasztrófával, veszteséggel kapcsolatos félelem, helytől, magasságtól érintéstől való rettegés.
4. Pánikzavar:
Kiindulási helyzet egy normál testi reakció téves értelmezése, felnagyítása. Ez beindít egy önmonitorozó folyamatot, a tünetek erősödnek, végül roham lesz belőle.
Az ismétlődő rohamoktól való rettegést nevezzük pánikbetegségnek. Ez szintén beszűkülő életmódhoz vezethet.
5. Kényszerbetegség:
Kényszer gondolatok, melyek önkényesen betörnek, és kényszer cselekvések, melyek hátterében szorongás áll. Leggyakoribb, hogy az adott kényszercselekvés elvégzése azt az érzetet kelti az egyénben, hogy ezzel megóvja magát vagy valakijét valamilyen negatív esemény bekövetkezésétől.

 

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Keressek fel szakembert?

Szép napot kívánok! Segítséget szeretnék kérni, mert sajnos nem tudom, hogy merre kellene "tovább" mennem a jelenlegi helyzetemben. A problémám az, hogy kezdetben este elalvás előtt jött rám egy olyan érzés, mintha nem kapnék levegőt egy pillanatra. Ez csak néha esténként jött elő. Később azonban lett egy olyan "tünetem" is, hogy amikor például ülök, és elnézek valahova, akkor olyan érzésem van mintha egy pillanat kiesne. Ezek a problémák volt, hogy csak hetente egyszer jöttek elő, viszont most már szinte állandó. Eljutottam addig, hogy 26 évesen meglett az első pánikrohamom is (hurrá), vi

Miért a szerelem a legfontosabb az életemben?

Kedves Válaszadó, Már hosszú évek óta érdekel hogy miért ilyen kiemelten fontos nekem a szerelem meg a párkapcsolat. Szoktam olvasgatni az oldalt és sok embernek pl a munkahelyi, családi gondjai a fontosak, nekem meg ezek eszembe se jutnak. Nem tudom miért lehet ez de mindig kiemelt figyelmet szenteltem mind a kapcsolataimnak mind a szexualitásnak. Nem tudom hogy ez lehet-e valami következménye amit kiskoromban éltem át? Szeretnék nem a ‘partneremnek élni’ végre, és nem azon agyalni hogy jó-e a kapcsolatom vagy nem. Csak szeretnék kiszakadni ebből és fontosabb dolgokra koncentrálni. 24 éves

Van olyan hogy “ikerkomplexus”?

Kedves Pszichológus! Elöször is köszönöm hogy időt szakít rám és megválaszolja a kérdésemet. 20 éves lány vagyok, van egy lány ikertestvérem meg egy nővérem. Az ikertesóm ő a lazább lázadóbb természet aki szeret bulizni és falja a pasikat. Én nem ilyen vagyok nekem kevesebb kapcsolatom volt és komolyabbak a szándékaim. ( szeretnék karriert , takarékoskodok stb. ) Többször észrevettem már magamon hogy ha valamit csinálok sokszor fejben összehasonlítom magam vele. Vajon jó e ahogy ezt csinálom? Mit tenne ő? Most a legutóbb az volt hogy szakított vele a párja nekem meg egyből az ugrott be hogy sz

Vírus

Üdv! Amióta egy középkorú, a szüleimmel egyidős szomszédom elhunyt a járványban, borzasztóan félek, hogy a vírus a mi családunkat sem fogja kihagyni. Legjobban az anyukám féltem, de apámnak is vannak alapbetegségei. Igaz már kaptak egy adag oltást, de az nem ad védettséget 19.-éig, amikor nyitnak az iskolák. Én gimibe járok, és félek, hogy az iskolában elkapom a vírust, ha újra kinyitnak, és hazahozom a szüleimnek. Attól rettegek, hogy meg fognak halni, árva maradok a húgommal, ha pedig miattam kapják el a betegséget, azzal nem tudok majd együtt élni. Főleg az anyukám féltem, aki a legközelebb

Miért álmodok az exemmel?

Kedves Pszichológus! Nem tudtam ez a probléma hova sorolandó, ezért elnézést kérek. 22 éves vagyok lány vagyok, jelenleg boldog párkapcsolatban élek lassan egy éve. Kb egy éve szakítottunk az előző barátommal, távkapcsolatban éltünk. Nem telt el sok idő amikor összejöttem a mostani barátommal, ismertük egymást régóta. A problémám az, hogy viszonylag gyakran (havonta egyszer) álmodok az ex barátomról, általában szexuális témájút. Rettenetesen érzem magam miatta, szorongok emiatt, úgy érzem mintha megcsalnám a mostani párom. Álmodtam már más fiúkkal is erotikusat, ezért is rosszul érzem magam.

Miért nem vagyok boldog azzal akit szeretek?

Kedves Pszichológus! 22 éves lány vagyok, mióta az eszemet tudom szorongok. Mindig van bennem egy mély érzés, amely megkérdőjelez mindent amit csinálok. Boldog kapcsolatban élek majdnem egy éve, a páromat régóta ismerem, barátok voltunk, de mindig is tetszett nekem. Mindent megtenne értem, kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, vitatkozni sem igen szoktunk. Valamiért néha úgy érzem, nem szeretnék kapcsolatban lenni. Nem vele van a baj, egyszerűen szorongok az elköteleződéstől. Nem ő az első kapcsolatom, a legelső aki volt ‘kényszerített’ volt egy olyan fiúval, aki nem is tetszett nekem, családi nyom

Stressz, szorongás

Tisztelt Doktor Nő/ Doktor Úr! A családi problémák miatt, sajnos nem tudok magamra és a párkapcsolatomra koncentrálni. Nem tudok önfeledten örülni semminek, mert sajnos beárnyékolják a problémák, amik valójában nem az én problémáim, de mégis a szívemen viselem ezeket, mert rám hárulnak a problémák nap mint nap.Fél év múlva külön életet kezdünk a párommal és szeretnék csak magunkra koncentrálni, félek, hogy emiatt nem fogok majd tudni. Nem tudok majd boldog lenni, bármennyire is akarom. Kialakult bennem egy fajta szorongás, önértékelési zavar. A sok negatívizmus miatt, mindenkiben/mindenben a

Maximalizmus

Üdvözlöm! Amióta az eszemet tudom, mindig törekedtem arra, hogy a tanulmányaimban a lehető legsikeresebb legyek. Már általános iskolában is frusztrált, ha "csak" négyest kaptam. Ezt a fajta maximalizmust, hogy muszáj mindig osztályelső lennem, a gimiben és az egyetemen sikerült valamelyest elengednem, de most, hogy a szakdolgozatomat írom, megint rámtör az a frusztráló, fojtogató érzés, hogy ennek muszáj tökéletesnek lennie. Nem tudok mással foglalkozni, naponta többször kell újraolvasnom minden egyes szót, és mivel idegennyelven írom a diplomamunkám, mindig találok benne valamit, amit máshogy

Pszichológiai probléma

Egy olyan érdekes problémába ütköztem,amit sajnos magam nem tudok leküzdeni.Barátnőmmel Szegeden laktam,de folyamatossan azt éreztem,hogy nem itt kellene élnem,inkább külföldön.Nagyon negativ lettem,kihatással volt a kapcsolatomra is ,úgy éreztem mintha menekülnöm kellene de nem tudtam mi elől.Nagyszüleim még a 90-es években kiköltöztek Bécsbe igy valahogy nekem az a város vált ilyen ideális várossá.Sokat dolgoztam is kint.Persze nyaranként ,ugyanis végzős mérnökinformatikai hallgató vagyok.Sajnos a kapcsolatomra ment ez a "hülyeség",és ez miatt szeretnék szakemberhez fordulni,mert ugy érzem k

Úgy érzem mindenki gyűlöl engem

Üdvözlöm! A problémám az lenne, hog mostanában rengeteg emberrel összevesztem, a csoporttársaimtól kezdve a családomon keresztül egészen a szomszédomig. Utólag rájöttem, hogy ezekben a vitákban nagyrészt én voltam a hibás. Egyedül lakom az albérletemben, most nagyon találkozni sem tudok senkivel. Nem akarom a magányra és a karanténra fogni, de úgy érzem, hogy egyre rosszindulatúbb, önzőbb és megkeseredettebb leszek. Mindenki utál, és talán az lenne a legjobb a családomnak, barátoknak de még a lakóközösségnek is, ha nem lennék. Hogy javítsak magamon és ezen a helyzeten?

Hogyan szerethetném meg önmagam?

Kedves Doktor Úr/Doktornő! Azzal fordulok Önhöz, hogy segítséget kérjek az önmagammal kapcsolatos kérdésekben. 19 éves lány vagyok és rettentő nagy önutálattal küzdök, amióta az eszemet tudom. Ez annyira elfajult régen, hogy 16 éves koromban megpróbáltam végezni magammal, de végül pszichiátriára kerültem, majd egy pszichiáter segített valahogy összeszedni magam. Már nem érzem depressziósnak magam, azonban az önutálat sokszor felemészti a jelenem. Utálom a személyiségem, a testem, a viselkedésem, a személyiségemnek csak azon részét nem tudom utálni, amelyet a szeretteim tesznek ki, azon belül

Koronavírus-pánik

Üdvözlöm! Nap mint nap meghallgatom a híreket a járványhelyzettel kapcsolatban, és eddig azt hiszem a helyén tudtam kezelni a félelmeimet ezzel kapcsolatban, most viszont teljesen elveszítettem a kontrollt. Borzalmasan aggódom a szüleim miatt, már a lehető legrosszabb kimeneteleket is elképzeltem, hogy mi lesz, ha elkapják a vírust és belehalnak. Mindkét szülőm 50 feletti, vannak alapbetegségeik. Ahogy tudunk, úgy védekezünk de mégis nagyon bepánikoltam, hogy mi lesz, ha mindkettőjüket elveszítem? Nem tudnám elviselni, 17 éves vagyok, még szükségem lenne mindkettőjükre. Mentálisan is nagyon me

párkapcsolat, önértékelés, gyermekkori minták

Üdvözlöm! Segítséget szeretnék kérni. Önértékelési és elengedési problémákkal küzdök párkapcsolat területén, és úgy vélem, a gyermekkori berögződésekből, szülő-gyermek kapcsolatból fakad a problémám. A kérdésem az lenne, tudna e javasolni kezelési módszert esetleg konkrét szakembert? első körben a hipnózis , a pszichoterápia, és a regressziós hipnózis érdekelne, de ha van hatásosabb módszer akkor nyitott vagyok arra is. Válaszát előre is köszönöm!

óvodáskori társas kapcsolatok, gátlások kezelése

Kedves Szakértő! Kislányom júniusban lesz 4 éves. Bölcsődébe nem járt, 1 éve kezdte az óvodát egy kis létszámú magánoviban (2 óvónő, 10 gyerek). A beszokás könnyen ment, nagyon várta, ám a pandémia miatt 1 hónap után szünet következett, azóta június óta jár ismét. Az óvónőkkel jó a kapcsolata, ám a gyerekekkel egyáltalán nem keres kapcsolatot, egyedül játszik. A foglalkozásokon részt vesz, de ha kérdezik, nem mindig válaszol és akkor is halkan. Ha az óvónő odaül mellé, vele beszélget, mesél az élményeiről, de a többiek előtt és a gyerekekkel szemben nagyon zárkózott, nem szeret/mer előttük

Mi lehet a gond?

Tisztelt dr úr /dr nő! Van egy 8 éves kislányunk aki egy idő óta már nem alszik egyedül csak velem az édesanyjával ! Azt mondja , hogy érez egy félelmet és nem tud egyedül aludni ! Ma például át hívta a barátnőjét , hogy aludjon nálunk és aztán mikor kellet lefeküdni akkor elkezdett sírni , hogy ő nem alszik vele ! Meg a másik hogy mindig előre tervez ,gondol! Pl anya holnapután ha mensz munkába akkor kivel maradok de ezt naponta többször is kérdezi ! A barátnőivel sem mer elmenni csak épp a ház környékére ! Sokszor próbáltam beszélni vele , hogy mi lehet a problema de mindig azt mondja

Oldalak