Stressz és stresszkezelés

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét. A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak:

• az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események
• befolyásolhatatlan események
• bejósolhatatlan események
• az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünkne

A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik: Szorongás – ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban. Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Kognitív károsodások – Stressz által kiváltott érzelmi reakción túl gyakran mutatnak kognitív károsodást is. A magas emocionális arousal zavarhatja az információfeldolgozást. A stressz hatására fellépő kognitív károsodások azt eredményezik, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni. Fiziológiai stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre, melynek különféle élettani, idegrendszeri hatása és következménye van. Ezek a reakciók önmgukban nem károsak, csak ha huzamosabb ideig (krónikusan) fennálnak. Ebben az esetben viszont a test nagfokú kifáradásához, leterheltségéhez vezetnek. (olyan mintha egy lakásban folyamatosan szóla a riasztó) Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van. A személy összpontosíthat a speciális problémára, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ezt nevezzük problémaközpontú megküzdésnek. Foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni. Ezt a folyamatot nevezzük érzelemközpontú megküzdésnek. Problémaorientált megküzdés – Az erőfeszítések a probléma megoldására irányulnak. Probléma elemzés, alternatív megoldások kidolgozása, elfogadás kognitív újrastrukturálás segítségével Érzelemközpontú megküzdés – Az erőfeszítések nem a probléma megszüntetésére, hanem pusztán a negatív érzelmek csökkentésére irányulnak. Elkerülés (struccpolitika), pszichoaktív szerek fogyasztása. Egy segítő szakember, pszichológus nagymértékben tud segíteni a stressz kezelésében. Segítheti:

• azonosítani a stressz okozó problémákat
• kialakítani a természetes védelmi mechanizmusokat
• már kialakult problémák és helyzetek kezelését stb.

A stressz mindenki életében jelen van. Ne féljen, vagy ijedjen meg, ha az Önében is feltűnik. Ha úgy érzi nem boldogul vele, vagy túlzottan eluralkodik az életén, érdemes szakemberhez fordulni!

A leírást Földi Miklós pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!