Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Pszichoanalízis

Pszichoanalízis

A pszichoanalízis a pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az ún. „tudatalatti okok”, tudattalan folyamatok feltárásával igyekszik gyógyítani.

A pszichoanalízis elmélete

A módszer atyja és névadója a világhírű osztrák neurológus, Sigmund Freud volt. A pszichoanalitikus elméletek alapja egyrészt a tudatos és a tudattalan tartományok elkülönítése, másrészt a személyiség háromszintű felosztása (ösztön-én, én, felettes-én).

Freud értelmezésében a tudatosság állapotát a gyors elmúlás, de könnyű előhívás jellemzi, míg a tudattalan kapcsán két tartományt különít el: a lappangó, de tudatba hozható tudattalant, melyet tudatelőttesnek nevez, melynek elemei aktuálisan kívül esnek a tudatosságon, de könnyen a tudatba hozhatók; illetve az elfojtott tudattalant, mely nem közvetlenül hozzáférhető. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis (szorongással járó mentális zavar) forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el Freud pszichoanalízisnek.

Freud elméletében a személyiség három fő komponensre oszlik: az első az ösztön-én, amely a személyiség magja, a szenvedélyek, a heves impulzusok, ösztönök tárháza. Az úgynevezett örömelv alapján működik, nem ismer korlátokat, bűntudatot, csak a szükségletek azonnali kielégítése hajtja. Ezt regulázza meg a felettes-én, amely az introjektált, azaz belsővé tett szabályok, normák, elvárások gyűjteménye; ez a részünk hordozza a szüleinktől, valamint a társadalomtól kapott értékeket, ide tartozik énideálunk és a lelkiismeretünk is. E kettő terület közt pedig az én közvetít, amelynek feladata a belső egyensúly megteremtése, valamint különféle énvédő mechanizmusok (pl. elfojtás, projekció, racionalizáció) útján igyekszik elhárítani az én számára fenyegető tartalmakat. Emellett a valósághoz igyekszik igazítani az egyén belső késztetéseit, ez a részünk képes a késleltetésre, az alkalmazkodásra. Az analitikus elméletek szerint a szorongás abból fakad, ha e részek között felborul az egyensúly.

Pszichoanalízis a gyógyításban

A pszichoanalízis elméletén több terápiás eljárás is kifejlődött, melyek technikájukban a pszichoterápia céljának és a probléma feltárásának és megoldásának időszükségletében eltérnek. Közös elemük, hogy a terápia folyamatában a személyiség tanult, de sokszor nem tudatos működésmódjainak tudatosítása zajlik, nem csupán racionális, hanem érzelmi szintű megértés a cél, és a terapeuta-kliens kapcsolatban új viszonyulási minták elsajátítása zajlik.

Mindegyik terápiás típus önmegfigyelést és verbális megfogalmazást igényel a pácienstől, illetve megfelelő képzettséget, szaktudást, empátiás megértést, valamint az áttételi–viszontáttételi helyzet kezelésének a képességét a terapeutától. A pszichoanalitikus terápiák kontinuumot képeznek, amelynek egyik végpontján a standard (lege artis) pszichoanalízis, a másikon pedig a pszichoanalitikus megértésen alapuló életvezetési támogatás, tanácsadás, pszichológiai konzultáció foglal helyet.

Standard pszichoanalízis

A standard pszichoanalízis a pszichoanalitikus alapszabály szerint folytatott terápiás eljárás, amely fekvő helyzetben történik. Feltáró, verbális módszer, fontos eszköze az értelmezés. A terápiás anyag jelentős része az áttételi-viszontáttételi érzésekből származik. A személyiségen belül működő – többnyire tudattalan – dinamikus erők átstrukturálásán keresztül hat, aminek eredménye a tünetek javulása, valamint a személyiség összműködésének javulása is. A terápiás folyamat fontos része, hogy a személyiség kóros, konfliktusos részei a terápiás kapcsolatban – a páciens viselkedésében és viszonyulásában – széles területen megjelennek, megérthetővé és átdolgozhatóvá válnak. Általában ambulánsan alkalmazandó.

A páciens és az analitikus együttműködését a pszichoanalízis alapszabálya indítja el. Ebben a páciens vállalja, hogy olyan szabadon mondja el érzéseit, gondolatait, amennyire csak tudja, nem cenzúrázza azokat. Tudomásul veszi, hogy terápiás helyzetben mindig verbális keretek között kell maradnia, impulzusait nem valósíthatja meg cselekvés formájában. Az alapszabály révén lehetővé válik a szabad asszociáció, amely egyre inkább kiteljesedik az analízis előrehaladtával.

A szabad asszociációra az analitikus egyenletesen lebegő figyelme irányul. Miközben ilyen módon figyeli a páciens asszociációit, befogadja magába a páciens által közölt érzéseket, tartalmakat. Személyiségét megosztva egyik személyiségrészével azonosítja magát ezekkel a tartalmakkal, a másik személyiségrészével pedig megfigyeli az azonosítás révén benne keletkező érzéseket, gondolatokat, fantáziákat, és felhasználja ezeket a megértés céljára úgy, hogy igénybe veszi szakmai tudását, tapasztalatai és kreatív kapacitását.

Ezek után a megértését terápiás intervenció formájában visszajuttatja a páciensnek. A terápiás intervenció által közvetített megértés átalakítja a beteg belső világát, segítve ezzel adaptív és integratív fejlődését.

Ki végezheti? Orvosi vagy pszichológusi diplomával és pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező személy, aki pszichoanalitikus módszerspecifikus képzettséget szerzett. Tömegellátásra intenzív, sok időt és energiát igénylő volta miatt nem alkalmas.

Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, pszichodinamikus terápia

A pszichoanalízis dinamikus szemléletére építő, nem időhatáros egyéni terápia, amely egy vagy több paraméterében (elrendezés, időtartam, technikák) eltér a standard analízistől, a beteg terápiás terhelhetőségének függvényében. Feltáró módszer, amely a személyiség átdolgozásán keresztül éri el a tünetek javulását és a személyiség változását. Ambuláns és kórházi keretek között egyaránt alkalmazható.

Pszichoanalitikus rövidterápia

A pszichoanalízis elméletére és módszertanára támaszkodó terápia, amelyben az ülésszámot előre meghatározzák. A módszer nem vállalkozik a személyiség teljes, csakis az aktuális problémát/tünetet kiváltó nem tudatos pszichés konfliktusok feltárására és átdolgozására. A tünetért felelős lélektani konfliktust állítja fókuszba. Ülő helyzetben történik. Ambuláns és kórházi keretek között egyaránt alkalmazható.

Ki végezheti? Szakorvosi vagy klinikus szakpszichológusi végzettséggel és pszichoterápiás szakképesítéssel rendelkező pszichoanalitikus pszichoterapeuta, pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta.

A leírást Makai Nóra pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

Pszichológus válaszol

Hazugságokkal megbénítva

Az elmúlt 1.5 nehéz volt a feleségemmel, akivel elváltunk. Gyakran megdöbbentett, hogy miket mond, honnan veszi egyáltalán, de elfogadtam és igyekeztem átgondolni az ő helyzetét. Gyakori volt , hogy tényeket elhallgatott, kiragadott egy-egy momentumot és másképp tüntette fel a valóságot. Most ott tart, hogy a legapróbb dolgokat is másképp kommunikálja és úgy látom, hogy még ezt el is hiszi, hogy tényleg úgy van. Sokszor engem is összezavar és sok időt és energiát vett igénybe, mire átgondoltam és érvekkel, tényszerűen alátámasztottam, hogy az nem úgy van. Amikor szembesítem a tényekkel, vagy

Hazugságokkal megbénítva

Az elmúlt 1.5év nehéz volt a feleségemmel, elváltunk. Egyre gyakoribb lett, hogy tényeket elhallgatott, kiragadott egy-egy momentumot és másképp tüntette fel a valóságot. Először csak megdöbbentett mindig, hogy miket mond, honnan veszi egyáltalán, de elfogadtam és igyekeztem átgondolni az ő helyzetét. Most már ott tart, hogy a legapróbb dolgokat is másképp kommunikálja és úgy látom, hogy még ezt el is hiszi, hogy tényleg úgy van. Sokszor engem is összezavar és sok energiát vett igénybe, mire átgondoltam és érvekkel, tényszerűen alátámasztottam, hogy az nem úgy van.Nem tudom mit tegyek, mert a

Mi a baj?

Tisztelt Hölgyem/Uram! Segítségért, tanácsért szeretnék fordulni Önhöz, egy számomra nagyon komoly gonddal: A feleségemmel 61 éves házasok vagyunk. "Sajnos" kb másfél évvel ezelőtt eszembe jutott, hogy szülinapjára kiskutyát ajándékozok neki. Én azt hittem, hogy egy házi kedvenc még szorosabbra fonja szoros kapcsolatunkat, de iszonyatosan tévedtem. Pont az ellenkezője történt. Azóta szó szerint "mindene" a kutyus, az első és az utolsó is. Nincsen se kert, se család, se háztartás, se semmi, csak a kutya. Gondolom beletalálhattam nejem rejtett hobbyjába, de ennek miért én iszom meg a levét, nem

Mitől lettem családapából tróger

T. Pszichologusok! Komoly problémával keresem meg most Önoket. Iden töltöttem a 41-t. A szuletesnapom utan ugy ereztem, hiaba a csalad megis maganyos vagyok. Folytatasnak, Husvet hetfon elhunyt anyam. Eztan atvaltottam teneegerbe es csak lanyokkal baratkoztam. Ugyan fizikailag nem csaltam meg a párom, de lelkileg minden keppen. Az jol esett, hogy figyelnek ram es meghallgatnak. De ahogy az meg is van irva meg is buktam. Ezt kovetoen a parom megbocsatott, de ujra es ujra elkovettem ezt a baklovest. Legutobb, augusztusban. Egy pillanatnyi erzest irtam meg, amit rogton tisztaztam is azzal akinek

20 hónapos ikrek sajátos viselkedése

Tisztelt Terapeuta! 20 hónapos iker fiam viselkedésében sok eltérést tapasztalok, amik a szociális szokásaik és egymáshoz képesti jelentős kommunikációs eltérések terén jelentkeznek. A szokásos iker viselkedéstől eltérően egymásról tudomást sem véve, egymás testi közelségétől kifejezetten idegenkedve, folyamatosan versengenek az én anyai és mások figyelméért. Oldottságuk és vígaztalhatóságuk a jelenlétemben vagy anélkül éppen fordítva alakul, ottlétemkor egyikük, hiányomban másikuk veszi fel az adott szerepet. Testvérük 15 hónappal idősebb náluk, mindketten keresik a társaságát, szeretik a te

Van segítség, vagy ilyen vagyok?

A kiválasztott problémakörökből, mindegyik valamennyi részben igaz rám, de szerintem teljes mértékben egyik se. A fő problémám, hogy 39 éves vagyok, és nem volt még komoly párkapcsolatom. Nem sikerül nőkkel egy normális vagy átlagosnak mondott kapcsolatot kialakítani. Egy kapcsolatom volt eddig, az pedig egy inkább szexuális beállítottságú együttjárás, és együttlét volt. Szociálisan sok dologgal kapcsolatban elutasító vagyok, és nem vagyok túl asszertív, inkább a passzív és a passzív-agresszív viselkedés jellemző rám. Mivel sokszor inkább magambaforduló vagyok, így a környezetem nagy része neh

kihez forduljak?

Üdvözletem! Utcán vonaton de főleg buszon szorongok,izzadok,émelygek és a semmiből egy hatalmas fáradság érzés tör rám,aminek egyre inkább ahogyan ellenállok egy szédülés érzet tör ki rajtam. Mit kezdjek ezzel a szédelgős émelygős fáradság érzettel és kihez forduljak vagy mit alkalmazzak önök szerint? Üdvözlettel Márk!

Érzelmi problémák

Kedves Szakértő! Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy a párom érzelmi problémákkal küzd. Sem haragot, sem szomorúságot, se semmilyen érzelmet nem érez, ha mégis észlelne valamit, akkor sem tudja leírni mi is az. Gondolkodása is inkább racionális, empátiával sem nagyon rendelkezik. Volt már több orvosnál, de senki nem mondott még kézzel fogható dolgot. Ön szerint mi ennek a betegségnek a neve és kezelhető-e valahogy? Köszönettel: Adrienn

Én

korábban már kérdeztem, de nem láttam viszont választ. Sokat vagyok egyedül és a legtöbb gondolatom úgy kezdődik, hogy én. ......."én ilyen vagyok , én olyan vagyok, én ezt szeretem, én ezt nem akarom, én olyant keresek....... Őszintén megmondom, hogy idegesítenek ezek az "én" kezdődő gondolatok amiknek a legtöbbje negatív. És értem én, hogy miért váltam alacsony önbecsülésű emberré, de unom hogy mint egy automatizmus önmagamat bántom a gondolataimmal. Persze nem csak önmagamat becsmérlő gondolataim vannak, de a többsége az és jön, mit egy mechanizmus, még olyankor is amikor tudatosan magamr

Problémám két szóval fogalmazható meg, elfogadás és alkalmazkodás.

Nekem nagyon nehezemre esik más embereket elfogadni és főként alkalmazkodni hozzájuk emiatt aztán barátaim nem igazán vannak. A munkahelynem a kollégáim elviselése és tolerálása is nehezemre esik és haza érve a munkából már nem is akarok senkivel interakcióba lépni. Félreértés ne essék, nem tömeg fóbiám van. Párkapcsolatom összesen egy volt, egy nő akivel hasonló elvek szerint éltünk és a szokásai nagy részével azonosulni tudtam, ő pedig nagyon jó alkalmazkodó képességekkel rendelkezett, persze nem csak az én irányomban. Így sikerült együtt élnünk 8éven át. Ennek már több mint 10éve és mind

Hogyan tudok segíteni felnőtt lányomon?

Üdvözlöm! 23 éves lányom kb. másfél év alatt teljesen a családja ellen fordult. Ellenségének tekint minket, nem kommunikál velünk, bezárkózik a szobájába, teljesen elhanyagolja magát, éppen Két hónapja a házból sem tette ki a lábát sehova. Munkahelye megszűnt, az egyetemet abba hagyta, senkivel nem tartja a kapcsolatot. Amikor próbálunk beszélni vele, ha a mosdóba kijön a szobájából nagyon csúnyán elutasít, mind verbálisan, mind fizikálisan (rúg, karmol, ordít, durva kifejezéseket használ), amíg vissza nem menekül a szobájába. Javasoltam, hogy menjen el szakemberhez, mivel teljesen magába ford

változás

Jó napot! Januárba költöztem haza egy másik országból azzal a céllal , hogy itthon vállalkozásba kezdjek egy barátommal. Külföldön jól érzetem magam persze volt kihívás ott is. De amióta haza költöztem nagyon nehezen veszek minden akadályt. Szeretem kirandulni emberek közzé menni de most leginkabb semmit nem csinalnek es semmi nem erdekel.Valahogy nem találom magam. Igazan nyugodt voltam de most apro dolgokon is felhuzom magam. Aludni nem igazan tudok. A rendszeres sportal is teljesen felhagytam ami nem volt jellemzo ram. Nemtudom a koltozes a kornyezetvaltozas vagy mi lehet a bajom

kötődés, indulatátvitel

Picivel több, mint 1 éve járok pszichológushoz terápiára. Azonos nemű szakembert választottam, mégis úgy érzem, hogy kezdek kötődni hozzá. Olvastam pár dolgot az indulatáttételről, de nem értem pontosan hogyan is működik ez. Azt írták, hogy jó, ha ezt meg tudjuk beszélni a terapeutával, mert sok mindenre rá lehet jönni, én mégis félek neki elmondani, hogy mit is érzek, mert nem szeretném, hogyha emiatt abba kéne hagyni a terápiát. Jól haladunk a terápiával, a pszichológus szerint is, de úgy érzem, hogy emiatt vannak még gátlások bennem, lehet, hogy hasznos lenne, ha meg tudnánk beszélni. Azt

Szabadság

Miért kell dolgozni egy életen át? Miért kell látni, hogy van aki beleszületik a jólétbe, mindenféle munka nélkül? Miért van, hogy valaki kis erőfeszítéssel lesz sikeres és gazdag? Legfőképp, hogyan lehetek szabad? Korlátlanul, önmagam akarok rendelkezni a saját idömmel. Hogyan éljek úgy, hogy ne legyek alul / felül rendelt helyzetben, főnöki / alkalmazott, vagy szolgáltató / ügyfél viszonylatban? Hogyan ne legyek kiszolgáltatva a társadalmi elvárásoknak? Mindezt úgy, hogy legyen étel az asztalon, legyen pénz az életkörülményeim minőséget nővelő javakra. Gyerek korom óta készülök arra, ho

elvárás a környezetemtöl??

Több elismerést, dicsérő szót szeretnék a környezetemtöl. Tanulmányaim alatt a tanároktól, munkahelyimen a kollégáktól és a vezetőktől kevés elismerésben volt részem. Ezt így érzem, de mindez nem igaz!!!! Aktuális munkahelyem megbecsült vagyok, olyan feladatokkal látnak el, amiket másra nem mernek rábízni. Ez elsőre számomra elismerés, de a feladat elvégzésével már kihasználnak vélem. Az extra elvégzet feladatokért több azonnali elismerést szeretnék, amit sokszor ott és akkor nem kapok meg, mert a vezetőim is elfoglaltak, vagy a saját problémáik miatt nincs rá affinitásuk. De máskor, más

Oldalak