Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Poszttraumatikus stressz szindróma

A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) a szorongási zavarok egyik fajtája, amely katasztrófák áldozatainál, illetve azok szemtanúinál jelentkezik, de a hozzátartozóknak is gyakran egész életre szóló gyötrelmet okoz. Először az első világháború veteránjainál ismerték fel a megrázkódtatás után jelentkező tünetegyüttest, majd a vietnami háború után került újra a kutatások homlokterébe. A rizikócsoportot a katonai támadás vagy egyéb háborús esemény áldozatai, a szexuális vagy fizikai bántalom áldozatai, részesei vagy szemtanúi, illetve az életveszélyes súlyos természeti katasztrófa átélői alkotják.

A PTSD általában bizonyos idővel a katasztrófa után jelenik meg. Néha azonban valamilyen kisebb stressz hozza a felszínre hetek, hónapok vagy akár évek múltán, s igen sokáig is eltarthat. A náci koncentrációs táborok túlélőinek egyik vizsgálata szerint a táborból való kiszabadulás után 20 évvel 97%-uknál még mindig felléptek az akkori élményekkel kapcsolatos szorongások. Álmaikban még mindig átélték az üldöztetés traumáit, az esemény mindig azonos formában, mintegy filmként pergett le előttük rémálmok, emlékképek formájában, miközben az eredetihez igen hasonló szorongást, félelmet, fájdalmat éltek át. A betegek ingerlékennyé, sőt indulatossá, vagy éppen ellenkezőleg, érzelmileg bénulttá illetve szorongóvá, depresszióssá válhatnak, és elhidegülhetnek hozzátartozóiktól. A korábban egészséges, életvidám, motivált emberek megváltoztak: nem tudtak aludni, nem mernek kimenni az utcára, állandó fáradtságról panaszkodtak, életunttá válnak. Egyfolytában aggódnak önmaguk vagy családtagjaik testi épsége felől, s félnek attól, hogy valami rettenetes történik házastársukkal vagy gyermekeikkel, amikor azok nincsenek mellettük.

A PTSD jellegzetes és tartós tünetekkel járó betegség, mely során egy életet veszélyeztető helyzet átélését követően a szervezet nem képes a normális működésre visszaállni. A PTSD tünete a váratlanul visszatérő emlékképek az eseménnyel kapcsolatosan, ún. „flashback”-ek. A megrázó eseményt felidéző emberek, helyek, gondolatok, tevékenységek kóros kerülése; ennek részeként tapasztalható érzéketlen magatartás, a barátoktól és családtagoktól való elszigetelődés vagy az „öngyógyítás” alkohol vagy drog segítségével, illetve nagyon könnyen idegesek lesznek, alvászavarral, koncentrációs nehézségekkel küzdenek. Gyakori jelenség a bűntudat az életben maradásuk miatt, illetve azért, amit életben maradásukért tettek krízishelyzetben. Idővel azonban elhalványulnak a közvetlen eseményekkel kapcsolatos tünetek, s a rémálmok, nyomasztó emlékek csak időnként jelennek meg újra. Ez azonban nem jelenti, hogy az érintett személy megbirkózott volna a problémával, hanem inkább elfojtotta azt. Az áldozat már csak ritkán beszél az átélt szenvedésről, mivel igyekszik nem tudomást venni a történtekről, és tüneteit többé nem köti az adott eseményhez.

A gyógyulás feltétele ilyenkor az elszenvedett trauma felismerése és feltárása. Pszichoterápiás kezelésük célja a traumatikus élmény emocionális feldolgozása és integrációja. A pszichoterápiás kezelés lehetővé teszi, hogy biztonságos közegben a személy újraélje a traumával kapcsolatos információkat. S ha a terapeuta megtalálja a páciens számára legkényesebb pontot és annak jelentését, ami fenntartja az elkerülést, akkor ezen feszültségek oldódására is sor kerülhet, s ez a folyamat segít az érzelmek, gondolatok és viselkedés kedvező irányú befolyásolásában is. Gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetők a szorongásos tünetek, az agresszivitás, az álmatlanság és csökkenthető az alkohol vagy a kábítószerek iránti vágy is, és a család és a barátok informálása a betegségről, bevonásuk a terápiába szintén hasznos segítség lehet a beteg számára.

A leírást Bukta Tünde pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Ki ellenőrzi a pszichológust

Az lenne a kérdésem, hogy ki vagy milyen szervezet, hatóság vagy kamara ellenőrzi a pszichológus munkáját és amik a terápiák alatt történnek és kihatással vannak a kliens életére miként kerülnek megítélésre? Ha egy pszichológus olyat tesz amivel árt a kliensnek és krízist okoz ezzel, akkor az esetet ki vizsgálja ki? Hol van a pszichológus felelőssége és ki elkenőrzi a munkájának minőségét és eredményét? Hová lehet fordulni panasszal vagy kinek lehet visszajelzést adni, ha egy pszichológus szakmai munkájával kapcsolatban probléma merül fel?

Hogy dolgozzam fel?

Tisztelt Pszichológus Úr,Hölgy! Olyan dolgot éltem meg 2 napja,melytől nem tudok elvonatkoztatni,szeretném mihamarabb elfelejteni,ehhez kérek segítséget. Kedd reggel kilépve a házunk főbejáratán 5 méterre tőlem megláttam a földön fekve egy hölgyet mínusz 5fokban hálóingben mozdulatlan volt.Meggyőződésem volt,h nem él, ezért a megpillantott első embert akit észrevettem az utcán,segítségért kiabáltam ő pedig visszakiabált,h "hívjon mentőt".Mindezt úgy tettem,h a helyszínről szinte elrohantam,a közelben lévő ABC-be ahol segítséget kértem,h hívjunk mentőt.Munkába mentem,ezért a sokk hatás ami ér

Hogyan segít egy szakember?

22 éves nő vagyok. Az egyetemen a félévben mindenből megbuktam, illetve el sem mentem vizsgázni. A félévben valahogy bekattant az agyam...a legrosszabb, legalkalmatlanabb helyzetekben jönnek elő emlékek és azokkal kapcsolatos erős érzések, amiket nem tudok elnyomni, befurakodnak...szexuálisan bántalmaztak 10 évesen, később középiskolában is...nem tudok semmire sem koncentrálni, figyelni. A munkahelyemről kirúgtak (beteg voltam egy hétig, ezalatt felvettek mást). A szüleim esténként azzal hívogatnak, hogy hagyjam ott az egyetemet, és menjek el egy raktárba/gyártósorra dolgozni, mert csak az va

Baleset utáni gyermekpszichológia

Tisztelt Szakértő! Kisfiamat idén májusban elgázolták az iskolánál lévő zebrán az osztálytársával együtt (12 évesek). Túlélték a balesetet, de súlyos sérülést szenvedtek mind a ketten. A fiam a balesetet követően végig magánál volt, az iskolatársa egyből eszméletét vesztette, aminek következtében azt hitte, hogy az iskolatársa (egyben barátja) életét vesztette. A körülötte zajló eseményeket is észlelte, ami eléggé megviselte. Azóta kisebb pánikrohamok jönnek rá, közlekedéstől retteg azóta nem jár egyedül. Kocsival visszük, és hozzuk! Milyen pszichológust érdemes felkeresnünk, hogy ezt a traumá

Elfáradtam

Tisztelt hölgyem/uram! Jelenleg 27 éves vagyok, és már gyerekkorom óta megszeretnék halni. Nem tesz semmi se boldoggá, már évek óta úgy érzem túl fáradt vagyok ahhoz, hogy tovább folytassam. Mostanság észrevettem, hogy mintha a valóság csak egy unalmas film lenne, és én egy tvből nézném azt. Ha vmiért egy régi rossz emlék felidéződik, mert olyat látok elsírom magam, majd az egész egy ködbe burkolózik, ami tudom mi volt de már nem tudom felidézni. A régi emlékek mindig eszembe jutattják, hogy értéktelen vagyok és semmit se fogok tudni elérni, egyedül szánalmasan fogok elmenni, a létezésem az

Poszttraumás stressz szindróma közeli családtag halála miatt

Tisztelt Terapeuta! Egy kis iránymutatásra lenne szükségem. Egy évvel ezelőtt elvesztettem az egyik legfontosabb személyt az életemben, ráadásul ott voltam a tragédia helyszínén. Szinte azonnal elmentem gyászterápiára, ahova jártam is több mint fél évig, és rengeteg segítséget kaptam. Részben sikerült feldolgoznom a gyászt, ám egy idő után már csak a pszichológussal tudtam beszélni erről, hiába álltak rengetegen mellettem, egy idő után azt éreztem, teher vagyok már ezzel a témával, emiatt nagyon bezárkóztam. A terapeutám szerint "nem kéne itt tartanom", emiatt többet hozzá se mentem vissza. A

bántalmazás, bűntudat, öngyilkosság

Kedves pszichológus, Honnan tudhatja az ember, hogy segíthet-e rajta egy pszichológus szakember? Honnan tudhatja, hogy hogyan válasszon szakembert? Hogyan győzheti le a félelmét, hogy függeni fog pszichológustól, és ezáltal kiszolgáltatott lesz? Létezik, hogy a pszichológus nem vállalja a pácienst? (mikor?) Ha valaki terápián megemlíti, hogy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai vannak, akkor mi történik? A szakember megszakítja a terápiát? Előre is köszönöm a válaszokat.

Csökkentett empátia?

Kiskoromban traumatikus családban éltem és ennek megvan az eredménye. Most vagyok 17 éves fiú. 2 évvel ezelőtt volt egy érzelmi traumám. Egy lány akit nagyon szerettem,egyszerűen visszautasított. És pár hónap után már nem fájt. Viszont a depresszió megmaradt. Egyre többet randizgatok és egy lányba se tudok beleszeretni. Most egy lany szerelmes belém viszont ezt nem tudom viszonozni. Akarok párkapcsolatot de ezt érzelmileg nem érzek mert alig érzek valamit. Az emberek iránt se tudok érzelmeket táplálni. Az elutasításnál nagyon magamba zuhantam.

Mit csináljak?

11-15 éves koromig traumák értek. 3 évig családon belül,és iskolában 2 évig. Most vagyok 16,5 éves. Azóta egy jobb családba kerültem. Illetve az általános iskolai éveimnek is vége. A középsuliba is hasonlók értek. Már 1 éve telefonfüggő vagyok,nagyon zárkózott. Ki se megyek a lakásból. Nagyon depressziós is vagyok. Sorolhatnám hogy mi még. Én már minden telhetőt megtettem:Pszichiátria,pszichológus,pszichoterápia stb. Nem vagyok jobban. A telefont mindennap használom,reggeltől estig. Alig tudok aludni mert rémálmok gyötörnek. Próbáltam már sporttal is megoldani az se segített. Mit tegyek? Hova

C ptsd kezelése

Tisztelt Dr. úr/nő C Ptsd kezelésében szeretnék információt kérni. Röviden a helyzet: 39 éves ffi. vagyok. Kisgyermekkorom óta ugyan azt érzem. Néha pánik szerűen erős néha legyengülő szorongást. Édesanyám egy rejtett nárcisztikus személy, édesapám pedig aki a stabil hátteret adja neki. Édesanyám sokat vert gyermekkoromban és rendszeres volt a lelki terror. Ez sajnos felnőtkorra sem változott, illetve olyan partnerokat választottam akik hasonlóak voltak hozzá. Napi rendszerességgel érzek igen erős szorongást mely gyakran már már pánikszerű rosszullétbe megy át. Külföldi munkavállalás miatt

Gyászfeldolgozás kamasznál

Tisztelt Pszichológus Nő/Úr!Február végén kislányomat nagy veszteség érte:egy iskolai barátnője balesetben elhunyt,aminek érintőlegesen lányom is részese volt,hiszen együtt mentek hazafele az iskolából.Neki nem történt semmi baja,mert az említett barátnője kelt át csak az úttesten,az én lányom haladt tovább a tőle való elköszönés után.Nagyon megijedt a történteket követően,amikor hazaért is nehézkesen tudott beszámolni az esetről.Ő ekkor nem tudta még,hogy milyen következményei voltak a balesetnek,ezt később tudtuk csak meg a rendőrségtől,ahol vallomást is kellett tennie ezután. Azt követően é

Ez posztraumatikus stressz szindróma?

Jónapot. Én egy 17 éves fiú vagyok és szeretném leírni a problémámat. A problémám pedig rengeteg de szeretném elmondani röviden: 1 éve depressziós vagyok,és engem rengeteg trauma ért,köztük nemi erőszak,családon belüli erőszak stb.. Elkezdtem észrevenni,hogy mindentől megijedek,és szorongok,a sulit pedig elhanyagolom. Folyamatos dühkitöréseim vannak,és öngyülöletben szenvedek. Ami aggaszt hogy kényszergondolatok gyötörnek mint a gyilkos gondolat,persze egy életnek sem ártanék de ez mégis zavar. Telefonfüggő vagyok,és bezárkóztam 1 éve a lakásban. Röviden ennyi lenne.

Zárkózottság

Jónapot. Tanácsot szeretnék kérni,mert teljesen elzárkóztam a világtól,bezárkóztam a szobámba vagy 1 évig. Általános suliban folyamatosan bántalmaztak és kiközösítettek,majd középsuliban szintén. Már annyira nincs erőm nyitni mások felé. Amikor be vagyok zárkózva,akkor nyugszok meg. Amikor tömegbe vagyok szétrobbanok a dühtől,és nagy feszültség van bennem. Járok pszichológushoz,de nem segít. Ugyanolyan zárkózott vagyok. Már a remete életen is gondolkodtam. Mit tegyek?

Nemi erőszak után

Tisztelt Doktor, Doktornő, Barátnőm mostanában mondta el, hogy régebben nemi erőszak áldozata lett, és ez felvetett bennem néhány kérdést. Mivel mindkettőnknek hasonló az ízlése az ágyban, az együttléteink sokszor durvábbak - enyhe bdsm jellegűek. Nemrég a részéről felmerült egy olyasfajta játék is, amiben ő ellenkezik. Tudván a vele történteket sejtem, hogy a szexuális fantáziái a traumájára vezethetők vissza, így azt szeretném megtudni, hogy mivel az ilyenfajta együttlétek "mozzanatai" - lefogás, fojtogatás stb. mivel elég közel állnak az akkor általa megéltekhez, okozhat-e nála lelki pro

Alvajárás kivizsgálása

36 éves férfi vagyok, és ritkán ugyan, de mégiscsak hajlamos vagyok alvajárásra. Ez a minap olyan formában jött elő, ami kívülről viccesnek tűnhet, átélve viszont több mint kínos. Minden egyes éjszaka WC-re kell mennem, ilyenkor fel szoktam ébredni, majd utána visszaalszom. Nemrég viszont ez az ébredés nem történt meg: csak akkor fogtam fel, hol vagyok, amikor már éppen végeztem a (kis)dolgomat - a konyhában... Szerencsére nem vette észre senki - több éve élek párkapcsolatban - de a helyzet így is méltóságon aluli volt önmagam előtt. Aznap éjjel nem tudtam visszaaludni: alapvetően „mi lesz,

Oldalak