Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Pár-és családterápia

A pár- és családterápia célja, hogy az egy párkapcsolatban/házasságban/családban élő tagok egymással harmonikus kiegyensúlyozott életet éljenek, és a felmerült kapcsolati és kommunikációs problémákat, illetve egyéb pszichés problémákat rendszerszemléletben dolgozó hozzáértő szakemberek támogatásával, és az együttélő tagok aktív részvételével kezeljék.

A család – és párterápia sok esetben a pszichés problémák kezelésének a leghatékonyabb módja. Nehéz élesen meghúzni a határt – és talán nem is célszerű- a párterápia (családterápia) és a párkapcsolati tanácsadás (családi tanácsadás) között. Alapvető különbségeket a folyamat időtartama, fókusza, a kezelhető problémák köre, módszerek és a terapeuta/tanácsadó személyi feltételei adják. Időtartam és fókusz: A pár- és családterápia időtartama nagy variabilitást mutat - mivel változatos és eltérő nehézségű problémákkal foglalkozik- esettől függően 6-12-24 alkalomból áll, egy –egy ülés általában 60-90 perc általában. Ily módon nagyobb lehetőség van a pár/család személyes történetének megismerése, és sokkal inkább személyre szabottan tud dolgozni a terapeuta páros (co-terapeuták) a párkapcsolati tanácsadáshoz képest. A pár- és családterápia bár foglalkozik a jelennel, de azt a múlt fényében vizsgálja, feltérképezi a múltbeli konfliktusokat, azok forrását, a tagok egyéni családtörténetét, hogy a jelenlegi problémákat mélyebben tudja kezelni, és nagy hangsúlyt kapnak az érzelmek, amelyek az elérni kívánt változásoknak okai, közvetítői és céljai lehetnek egyaránt. A tanácsadás ehhez képest rövidebb folyamat általában 1-3 alkalomból áll, de hosszabb is lehet, egy-egy ülés 60-90 perc általában.

A tanácsadás a jelenben, az „itt és most”-tal foglalkozik, igyekszik felismerni a feszültségkeltő zavaró különbségeket és ismétlődő hibás kommunikációs mintákat, majd segíti az elfogadást, és új konfliktuskezelési stratégiákat igyekszik kialakítani. Problémák köre: A párterápia/családterápia által kezelt problémák köre telejesen lefedi a pákapcsolati tanácsadás körét, és annál jóval tágabb. A család- és párterápia azon túl, hogy krízist kezelhet, vagy konfliktuskezelést és kommunikációt javít, gyakran egy vagy több családtagnál jelentkező különböző pszichés panaszokat kezel, gyereknevelést támogat, csalódást, lelki traumákat, családi tragédiákat, párkapcsolatban jelentkező szexuális zavarokat, családi életciklusváltással járó nehézségeket, transzgenerációs problémákat segít feldolgozni, lezárni. Akár olyan súlyos pszichés zavarokban tud hatékony segítséget nyújtani önmagában vagy kiegészülve egyéb gyógykezeléssel: mint pl. a gyerekeknél vagy szülők/házastársak esetében előforduló anorexia nervosa és egyéb evési zavarok, függőségi zavarok, kodependencia (társfüggőség), szorongásos zavarok (pl. pánikzavar, fóbia, kényszeres zavarok és egyéb), borderline szindróma, pszichoszomatikus panaszok.

Gyerekkori TIC zavarok, szeparációs szorongás, mutizmus, enuresis (bepisilés), alvászavarok stb... Módszerei: Módszereit tekintve a pár- és családterápia igen nagy eszköztárral rendelkezik. A terapeuták differenciált szemlélettel, változatos technikákat alklamaznak, ötvözhetnek verbális, vizuális, dramatikus, művészetterápiás, strukturális, konfliktuskezelési elemeket egyaránt, és gyakran otthoni feladatokat írunk elő a pár/család tagjai részére. Alapvető a családterápiában, - és párterápiában is gyakori- a genogram készítés, családfaállítás és elemzés. A párkapcsolati tanácsadás módszertana ennél szűkebb, hiszen behatároltabb időtartama és személyi feltételei az alkalmazható metodikai technikák körét is behatárolják. Személyi feltételei: Párterápiát és családterápiát csak a problémában érintett és érdekelt tagok aktív részvételével lehet folytatnai. A szakmai protokollnak megfelelően csak kettős vezetéssel, családterápiás képzést végzett co-terapeuták közreműködésével folytatható.

Családterápiás képzést végezhet pszichológus, klinikai szakpszichológus, de legalább az egyik félnek klinikai szakpszichológus végzettséggel kell rendelkeznie. Párkapcsolati tanácsadást bármely végzett pszichológus / szakpszichológus végezhet, és pszichológiai végzettség nélkül is nyújtható tanácsadás családkonzulensként (családkonzulensi képzést pl. többek között pedagógusok, szociális munkások, szociálpeagógusok, lelkészek is elvégezhetik). Mire érdemes figyelni? Fontos, hogy csak abban az esetben érdemes család- és párterápiára / párkapcsolati tanácsadásra jelentkezni, ha minden fél motivált a változtatásra. Nem javasoljuk, hogy egyik félt „rávegyék” a terápiás vagy tanácsadási folyamatra, és erőltessék a közös munkát A jelentkezők érthető módon nem mindig tudják egyből, hogy a felszínen jelentkező problémák, vagy párkapcsolati krízis mennyire mélyen gyökerező, és szükségese-e korábbi problémákhoz is visszanyúlni, ahhoz, hogy a felszínen jelentkező probláma tartósan rendeződjön. Így laikusként nehéz megválasztani a megfelelő formát, de ha az érdeklődő a párkapcsolati tanácsadásra család- és párterápiát is végző szakembert választ, akkor ez nem jelenthet problémát, mert ők felismerik, hogy mire érdemes fókuszálni és milyen módszerrel lehet hatékonyan segíteni.

A leírást Kozma Nikolett pszichológus küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját.

Pszichológus válaszol

Féltékenységi téveszme

Tisztelt Pszichológus! Huszonegy éves lány vagyok. A párom (26 éves fiú) betegesen féltékeny, nem tudom, mit tegyek. Azt állítja, emléke van arról, hogy az orra előtt megcsalom - pedig ilyen természetesen nem történt. Miután az általa elmondott emlék többi résztvevője is mellém állt, és kijelentette, hogy nem történt ilyesmi, arra a meggyőződésre jutott, hogy összeesküdtem ellene a barátaival. Ők tartják a szájukat, én pedig szexszel jutalmazom őket cserébe. Ez az állapot már hónapok óta tart, sehogyan nem lehet meggyőzni az igazságról, egyre hajmeresztőbb teóriákkal áll elő, az igazat megv

párkapcsolat tanácstalanság

Tsiztelt Pszichológus! 22 éves Nő vagyok, párom 25 éves 2 éve vagyunk együtt ill. együtt is élünk. Pár hónapja kezdődtek a veszekedések, de mindig külső hatások miatt. Barátok "birtokolni" szeretnék Őt, csak a hobby a fontos és Ők lettek az elsők számára semmi közös programunk nincsen azóta. Karácsonykor is végig velünk voltak, hiába kértem hogy legalább karácsonykor ne. 1.5 hete az egyik barát által közelebb került párom gyerekkori lány barátja viszont csak akkor találkozott vele ha én nem voltam ott. 1 hete szakítottunk, mert besokalltam és elköltöztem azóta beszélünk mindennap viszont a l

Kolléga

Tisztelt Pszichológus! A problémám az, hogy egy munkatársammal egymásba szerettünk, de mindketten párkapcsolatban élünk. Nem szeretnénk ezen változtatni. Viszont nagyon jól összehangolódtunk, mindenről tudunk beszélgetni és testileg is vonzuk egymást. Már majdnem eljutottunk a szexuális együttlétig, de kollégám visszalépett, hogy ezt nem tehetjük meg. Akkor ő volt józanabb, aztán másnaptól pedig én. Ő szerette volna folytatni, de én mondtam, hogy jó, hogy nem tettük meg a párkapcsolataink miatt. Maradjon inkább a barátság és a beszélgetés. Sajnos ő azóta megváltozott és ebben már nincs benne.

Nem kapok érdemi választ!

Tisztel De/Dr.Nő Párommal 25N,29F(én) Fontos döntések előtt állunk. Házvásárlás külön élet folyamatos atrocitások èrnek minket több értelemben nem érzem a támogatásunkat...sajnos a Párom családjàban is vannak problémàk és nálunk is kihatnak ránk folyamatosan! Nem tudunk koncentralni arra amit mi szeretnénk. Mindenki jobban akarja tudni ami nem is rá tartozik! Èn világ életembe mindig segítettem lelkileg és minden értelembe mindenkit unokatestvér stb de tőlük csak az irigység jön vissza és amit én adtam évekig a környezetembe levő embereknek abból semmit nem kapok vissza... és az van én vàlto

Harag

Tisztelt Dr. Úr/Nő! 25 éves vagyok. Nagyon sokszor érzek magamban mélyről jövő haragot, egészen kicsi korom óta, amit próbálok "legyűrni" magamban és "megoldani" próbálom nyugtatni magam de nem mindig megy. Sokszor érzek embertársaim iránt is haragot, megmagyarázni pedig nem tudom, hogy miért, sokszor indok nélkül. Szeretnék ezen változtatni, szeretnék ettől szabadulni, és kiegyensúlyozottabban élni. Ez a haragos állapot legtöbbször úgy tör a felszínre, hogy felemelem a hangom és bántóan beszélek közeli hozzátartozóimmal. Nem ahogy megérdemelnék, csupán azért mert én rosszul érzem magam legbe

Érthetetlen Bontóper!

Tavaly, 2020.Júlus.03.napján férjhez mentem, egy katonához. A férjem, az esküvőt követően alig akart házas életet élni, továbbá egybekelésünk után 2 héttel, eltűnt egy hétvégére, úgyhogy senki sem tudott, tartózkodási helyéről, Én sem. Ezek után, a következő hétvégén elküldött abból az otthonból ahol életvitel szerűen éltünk együtt, mondván láthatásra jön a lánya aki 11 éves,és egyedül szeretne vele kettesben, időintervallumot tölteni. Teljesen letaglozott kérése, mivel szerettem a kislányt és jó kapcsolatot ápoltam vele. További kérése közzé tartozott, hogy minden héten 1 napot teljesen egy

Elengedés

Üdvözlöm! 29 éves meleg férfi vagyok. A fő problémám, hogy a hosszú kapcsolataimból a szakítás után én nem tudtam kiszállni. Ez azt jelenti, hogy még öt évvel később is gondolok rá, hiányzik, hogy nem keres, nem válaszol, negligál. Ugyanezt éltem át, egy éve lett vége egy másik (szintén több éves) kapcsolatomnak, ahol én vágynék egy bizonyos gyász periódus után a kapcsolódásra, kommunikációra, de ő érezhetően nem. Törölt, továbblépett, nem akar semmilyen szinten foglalkozni velem: én ezt borzasztó nehezen élem meg amiatt, mert mély és szeretetteljes volt a párkapcsolatunk nagy része, ráadásul

kapcsolattartás

Tanácsot szeretnék kérni Öntöl. Van egy 36 éves mentálisan beteg, válófélben lévő lányom, akivel 2 éve önhibájából nem lehet kapcsolatot teremteni. Sikerült 2 hónapja rávenni, hogy heti rendszerességgel járjon el pszychológushoz, amit finanszírozok. A lányom kinyomja a telefont, 2 hete is smsben elhordott mindennek, (bolond, beteg, nem áll szóba velem, stb. ) Úgy érzem, csak addig voltam jó, amíg lakást vettem, most kifizettem a férjét, ( természetesen önzetlenül tettem, de meg sem köszönte a lányom) hogy a lányom visszamehessen a lakásába ( melyet ott hagyott egy férfi miatt, de neki se

kapcsolattartás

Tanácsot szeretnék kérni Öntöl. Van egy 36 éves mentálisan beteg, válófélben lévő lányom, akivel 2 éve önhibájából nem lehet kapcsolatot teremteni. Sikerült 2 hónapja rávenni, hogy heti rendszerességgel járjon el pszychológushoz, amit finanszírozok. A lányom kinyomja a telefont, 2 hete is smsben elhordott mindennek, (bolond, beteg, nem áll szóba velem, stb. ) Úgy érzem, csak addig voltam jó, amíg lakást vettem, most kifizettem a férjét, ( természetesen önzetlenül tettem, de meg sem köszönte a lányom) hogy a lányom visszamehessen a lakásába ( melyet ott hagyott egy férfi miatt, de neki se

Segíthet-e egy szakember, mi a jó döntés?

Tisztelt Doktor úr/nő! 1 éve vagyunk párkapcsolatban a párommal, kb. 10 hónapja együtt is élünk. Én elég nyílt személyiség vagyok, ő kicsit anti-szociális. Úgy érzem, hogy betegesen féltékeny és nem érti a "Privát szféra" fogalmát. Állandóan ellenőrizget, ha megcsippan a telefonom, egyből kérdezi, hogy ki írt. Utolsó cseppek a pohárban, hogy a nővérem férjére, illetve az édesanyja férjére is féltékeny. Nekem szükségem van szociális életre és privát térre, azonban nem tudom, hogy mi lehet a jó megoldás: hagyjam teljesen szabadon az életemet előtte és amikor kéri, akkor válaszoljak, mutassak m

Megtalálhatom az egyensúlyt a szeretet és a harag között?

Tisztelt Pszichológus! 26 éves fiatal nő vagyok számos frusztrációval. Úgy érzem nem vagyok képes magamról reális képet alkotni, 6 éve 300 km-re élek a szülővárosomtól, de rendszeresen hazajárok. Ez idő alatt méginkább befordultam, nem szeretek, nem tudok hosszasan beszélgetni ismerősökkel, idegenekkel, rokonokkal, kivéve a hozzám legközelebb állókkal, azon belül is csak a testvéreimmel és a párommal, a barátnőimmel. Társaságban egyre inkább a háttérbe szorulok, míg korábban szerettem is a baráti összejöveteleket alkalmanként. Sokszor nem tudom a gondolataimat szavakkal kifejezni. Miután feli

Kapcsolat az exszel: toleráljam?

Kedves Pszichológus! Férjemmel 5 hónap járás után fogant a baba,tudtuk,hogy benne van a pakliban, és mindketten örültünk.Lassan 2 éve vagyunk együtt.Van egy dolog, amiben nem tudunk előre jutni: ő a mai napig tartja a kapcsolatot legutóbbi exével, akivel már két évvel ismeretségünk előtt szakítottak,de barátok maradtak.Én ezt egyáltalán nem tudom tolerálni, még ha ártatlan vicces videók küldözgetèséről van is szó.Azt mondja, már nem néz rá nőként, csak barátként. Számomra ez elképzelhetetlen,nem hiszek a fiú-lany barátságban.Ő azt várja, hogy fogadjam ezt el, én meg hiába kérem, hogy csak néh

Apasági kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! A történetem a következő. 8 hónapos terhes vagyok, a baba tervezetten jött össze. A férjem azóta elég depressziós lett. Minden megnyilvánulása a babával kapcsolatban az, hogy nem fogja szeretni, idegesíteni fogja hogy itt van non-stop, tönkreteszi az eddigi boldogságunkat, már nem csak ketten leszünk és hogy ő csak azért akarta mert tudta hogy én nagyon szeretném. A mi kapcsolatunk nagyon jó, teljes a harmónia és a szerelem. Nagyon sokat beszélgetünk ennek kapcsán, de sajnos úgy néz ki eredménytelenül. Én nagyon remélem hogy ez a szülés után meg fog változni. Psziho

Nem vagyok vonzó nő #2

folytatás... valószínűleg nem vagyok vonzó nő, ugyanis az előző kapcsolataimban is volt ilyen, hogy nem állt fel a párom pénisze és ők sem tudták megmondani, miért. Pedig esküszöm, próbálok mozogni, csókolni, nem csak ott fekszem, mint egy fadarab és mégse megy. Tuti valami gond van a kisugárzásommal, mert már nem egyszer mondták, hogy anyukának való vagyok, sőt, még a mostani párom is mondta ezt, hogy úgy nézek ki mint egy anyuka, mert éppen kontyban volt a hajam. Nem mondanám, hogy így nőiesnek érzem magam eleve a testalkatom sem az, extrém vékony vagyok. Nem tudom, hogy kell szexinek és ját

Nem vagyok vonzó nő #1

Tisztelt Szakértő! Fél éve vagyok együtt a párommal, egyidősek vagyunk (28). Neki én vagyok mindenben az első nő, nekem ő a 2. kapcsolatom és a 3. partnerem. Mindketten úgy érezzük, hogy minden klappol közöttünk, testileg is vágyunk egymásra, de az első alkalom még nem sikerült. A páromnak nem akar teljesen felállni a pénisze. A kapcsolatunk elején lényegében meg sem mozdult neki, aztán kb 4 hónap után sikerült kielégítenem őt. Azóta már többször is kielégítettem őt orálisan (egyébként ő is engem), de a behatolás még mindig nem történt meg. Általában nekikezdünk és tök jól indul, de utána mégi

Oldalak