Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Önismeret, önértékelés zavarai

Az önismeret az a tudatos kép, ami az egyénben él saját tulajdonságairól, céljairól és törekvéseiről. Ezt a tudást leginkább a többi emberrel való találkozásban szerezzük meg, a történésekre  adott reakciók alapján. Fő eleme az a személyes jellegű, érzelmi, hangulati  állapot, amely áthatja a tapasztalatok megélését.

Az emberek törekednek rá, hogy egyfajta összhang alakuljon ki magukról kialakított tudás és a környezet között. A belső, tudati tartalmak összerendezésében nem a logika szabályai érvényesek, így az ellentétes, egymásnak látszólag ellentmondó jelentések is elfogadást nyerhetnek.

Ahogy életünk során gyűjtjük a tapasztalatokat, alakul, fejlődik a személyiségünk, úgy alakul a belső összhang, amely az identitás kialakulásával megszilárdul. Az identitásunk az érzelmi és motivációs erőket összerendezi, egységessé, hitelessé teszi viselkedésünket és viszonyulásunkat a többi emberhez. Az ember élete során többször kénytelen az identitását újra szervezni, amely mindig kényelmetlen érzésekkel, nehezen integrálható tartalmakkal való szembenézéssel, feszültségek kíséretében, ellenállások között zajlik. Bár fájdalmas folyamat  lehet az új identitás keresése, szembe kell vele nézni a fejlődés érdekében, hiszen ennek a folyamatnak az elmaradása, elakadása zavarokat okoz az egyén életében.

Azért is nehéz a változás, mert a  magáról kialakított önismereti képhez a személy bizonyos fokig ragaszkodik, és amely egyfajta „maszkká” alakulhat az idők során. Azokat a kényelmetlen tapasztalásokat, amelyek nem férnek bele a kialakított képbe igyekszik elkerülni, elfojtani, és a társas viselkedésében pedig olyan tapasztalatokat keresni, amelyek megerősítik a már meglévő képet. Így a kialakított, megszilárdult és erővel fenntartott rugalmatlan önismereti kép idővel nagyon kényelmetlenné válhat. A személy igyekszik úgy viselkedni, hogy a környezete a belső képnek megfelelő visszajelzéseket adja, és ehhez sokszor erőltetetten, manőverezve, esetleg manipulatívan kezd viselkedni. A rögzült és „maszkká” merevedett énkép megakadályozhatja a személyiség fejlődését, gátolhatja az adaptív és kreatív változásokat és az önismereti, önértékelési zavaroktól kezdve akár komolyabb pszichés problémákat is okozhat.

Bizonyos önismerettel minden ember rendelkezik, amely az önértékelés alapját adja. Az egészséges és reális  önértékeléssel rendelkező emberek tisztában vannak jó és kevésbé jó tulajdonságaikkal, elfogadják azokat és úgy érzik más emberek is elfogadják őket. Interperszonális helyzetben természetesen reagálnak, és általában jól érzik magukat mások társaságában. Hatékony a valóságészlelésük és általában nem értik félre mások szavait, reakcióit. Nem becsülik alá vagy fölé saját képességeiket, amely alapján nem vállalnak túl nagy, teljesíthetetlen feladatokat, azonban nem is rettenek meg a kihívásoktól.

A túlzottan alacsony, vagy a valós tartalmakra nem támaszkodó felfújt és ezért sérülékeny önértékelés problémát okozhat a társas kapcsolatok szintjén, alkalmazkodási és pszichés problémák kialakulásához vezethet. A bemerevedett és realitásokhoz nem alkalmazkodó s önértékelés hatalmas feszültségeket, szükségleti kielégületlenséget okozhatnak, amelyeket az egyén deviáns utakon (pl.: drog, alkohol), pótcselekvésekbe menekülve vezethet le. A nem reális önértékelés talaja lehet kríziseknek, dekompenzációs viselkedésnek, pszichés problémáknak (pl depresszió) vagy akár valamilyen testi tünetet képezve manifeszt betegségként  jelentkezhet.

Az önértékelés és önismeret fejlesztésének leghatékonyabb formája a csoport. Tapasztalat, hogy amit a csoporttagok egyformán látnak azt az egyén viszonylag könnyedén el tud fogadni, és az így szerzett tapasztalatok alakítják az önismeretet.  A csoporttagok reakciói és visszajelzései alapján lehetőség nyílik az egyén számára saját és emberi kapcsolataik őszinte, megélésére és az eredeti érzelmi élmény korrekciójára. Ez a tapasztalat egy lehetőség arra, hogy az önismeret és helyes önértékelés fejlődjön, megfelelő szintre kerüljön.

A leírást Kardos Judit pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját

Szakemberek

Pszichológus válaszol

"Ingyenes" pszichológust keresek Szegeden

Tisztelt Szakemberek! 22 éves egyetemista vagyok, Szegeden keresek olyan szakembert, aki tudna "ingyenesen" vállalni, mivel anyagilag nehezen tartom fenn magam, nem mindig kaphatok a szüleimtől pénzt és a diákmunkakínálat a városban sem az igazi, van, hogy hónapokig nem tudok normális munkát vállalni. Évek óta küzdök különféle problémákkal (tanulási nehézségek, figyelemzavar, sötét jövőkép, szorongás, önértékelési zavar, mérgező szülői kapcsolatok, öngyilkossági gondolatok, stb.), ezek annyira felerősödtek már a gimnáziumi éveim óta, hogy mostanában az egyetem rovására megy mindez, ráadásul

Vajon mi lehet az ok?

Szép napot! Nem is igazán párkapcsolati problémaként nevezném meg az okot, amiért felkerestem Önöket. Inkább ennek a hiánya. Tinédzser korom óta képtelen vagyok néhány hónapnál tovább fenntartani a kapcsolataimat. Túl hamar megszeretem az embereket, akikkel együtt vagyok, utána pedig hónapokig, sőt, évekig képes vagyok önsanyargatással büntetni magamat, amiért nem volt működőképes a dolog. A múltból hozott sérelmeim miatt pedig egyre kevésbé tudok nyitott maradni az emberek felé, lassan nem leszek képes a bizalomra sem. A legutóbbi kiszemeltemmel teljesen egy hullámhosszon voltunk, aztán eg

Szociális fóbia?! Mit tegyek?

Kedves Hölgyem/Uram! 20 éves lány vagyok és pár éve észrevettem magamon, hogy remeg a kezem. Ha itthon vagyok, akkor kevésbé észrevehető és nem zavar különösebben, de ha társaságba megyek vagy hivatalos ügyeket intézek akkor elég látványos és számomra szörnyen zavaróvá tud válni. Sosem voltam igazán társasági típus, mégis irigylem azokat az embereket, akik sokat járnak társaságba. Sajnos én felhagytam ezzel, mert bár ritkán iszom alkoholt, nem tudok mások előtt inni, vagy enni annyira feltűnően remeg a kezem, illetve az első pillanatokban a szívverésem is felgyorsul. Sajnos ez nem csak idegen

Hogyan védjem meg magam a munkahelyen?

Tisztelt Szakértő! 22 éves nő vagyok, estin tanulok (utána egyetem),mellette dolgozom egy gyár raktárában, ahol a kollégák többsége nem az én színvonalamon van.. szerény, visszahúzódó, "ártatlan" megjelenésű, határozatlan, "nebáncsvirág" vagyok. visszaszólni sem tudok. a káromkodás nem az én műfajom.. Lesüllyedni nem szeretnék a szintjükre, viszont többször volt konfliktusom. Mert a bunkók mindig a legérzékenyebb passzomban rúgnak belém, kiabálnak, káromkodnak, beszólnak... És volt már olyan hogy visszaszóltam (azt is "kedvesen" tettem), az ő beszólását fordítottam ellene, de végül mégis

Vissza jön még vagy elkell engednem ?

Kedves pszichologos 3 évig éltünk együtt a kapcsolatunk az én hibám miatt sokszor zátonyra futott mert nem tudtam akarok e vele komolyan együtt élni sokszor szakitottam vele és szerinte én sosem akartam komoly kapcsolatot. 2 év után megprobált elhagyni mert bár szeret nem kapja meg töllem azt amire vágyik de vissza jött én pedig boldog voltam de egy idö után ugyan ugy viselkedtem . És ujra elküdtem idén külön költöztünk még kb másfél honapig tartottuk a kapcsolatot de ö ujra kapcsolatot létesitett több okbol is anyagiak miatt és mert nem akart egyedül maradni engem teljesen kizárt az életéböl

Mi a teendő ilyen helyzetben?

Tisztelt Doktornő/Doktorúr!21 éves vagyok.Elsősorban párkapcsolati, szexuális problémáim vannak.Sosem volt igényem kapcsolatra,mindig jobban érzem magam egyedül,nem érzem hiányát,jól megvagyok nélküle.Ha rajtam múlna talán nem is lenne soha,de tudom,hogy az a normális,ha van és családot(inkább gyereket, mint férjet)is szeretnék.A szexszel kapcsolatban is hasonlóan érdektelen vagyok,illetve érzek vágyat,önkielégíteni is szoktam,de valakivel együtt lenni olyan elutasítást vált ki belőlem,mint a párkapcsolat.Idegesít és nagyon megijeszt ha valaki közeledik felém.Nem vagyok szűz,bár a körülöttem l

Betegségem lehet e és ha igen hogyan kezelhető ?

25 éves vagyok Férfi nemmel. De a külsőm nőiességet mutat ha belenézek a tükörbe és a személyiségemben. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék hogy ennek oka milyen betegségre utalhat és kihez fordulhatnék ezzel kapcsolatban segítségért. Válaszukat előre is köszönöm.

Miért érzem magam egy utolsó senkinek?

24 éves vagyok, magam mögött egészséges családi neveltetéssel, jelenleg egy egészséges kapcsolatban, ahol szeretve érzem magam. Csinosnak és gyönyörűnek vallanak, én mégsem érzem magam annak: sőt. 180 centi magas vagyok, 62 kg, a párom szerint modell alkatom van, és hozzá gyönyörű arcom. Értelmestek, intelligensnek, és talpraesettnek tart,aki ismer. Én mégis egy nagy nullának érzem magam. Nem tanultam tovább az érettségi után, most középszerű állásom van. Tévképzetek gyötörnek: engem nem lehet szeretni, elviselhetetlen a viselkedésem, megcsal a párom. Többször érzem a magamon eluralkodó pesszi

Veszekedés generálás

Kedves Válaszadó! Azzal a problémával fordulnék Önhöz, hogy a menstruációm előtt pár nappal különösen ingerlékeny vagyok, hajlamos vagyok a dolgok felnagyítására, valamint veszekedések generálására. Leginkább ez a párkapcsolatomra van hatással, mivel ebben a pár napban olyan dolgok miatt kötök bele a páromba, amiről nem is Ő tehet vagy nincs is hozzá köze. Egyébként egy életvidám, kiegyensúlyozott 24 éves nőnek érzem magam, törekszem mindig a dolgok pozitív oldalát nézni, viszont ezekben az időszakokban teljesen megváltoznak bennem az érzések és nincs önbizalmam. Nagyon frusztrál ez az érzés,

Barátnő-testedzésfüggés?

Tisztelt Pszichológus!Van egy barátnőm,akit nagyon szeretek,a kapcsolatunk is jónak mondható.A kérdésem,hogy a sportolás mennyisége meddig tekinthető "normálisnak"?Nemrég hallottam a testedzésfüggőségről és nem tudom eldönteni,hogy a barátnőm érintett-e benne?A barátnőm fut,versenyez is,tehát mondhatni sokat edz. Heti 7-8 órát biztosan futással tölt el,mivel maraton feletti távokra készül,folyamatosan.Dolgozik mellette,ami szintén sok idejét elveszi.Velem is tölt időt,amik általában jó hangulatban telnek,mégis gondolkodtam, vajon függője lehet-e a futásnak és azért megy-e szerintem veszélyesen

Sport, önbizalom

Üdv! Fiam 11 éves, aktívan focizik. Heti 4 edzés, hétvégén meccs, U13-as bajnokságban. Lassan egy éve igazolt jelenlegi csapatához, ahová a kezdetek óta hívták. De a teljesítménye nem ugyanaz, mint amit előző csapataiban hozott. Nehezen oldódó, megfigyelő típusú gyerek, hamar "leizzad" hamar jön zavarba. Visszafogottá vált játéka. Ami viszont megdöbbentő volt számomra, hogy lehetősége adódott előző csapattársaival játszani, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a mozgása is a régi, felszabadult volt. Más szülők mindezt nem látják, tudják, de jöttek hozzám gratulálni, hogy a gyermekem mily

Hogyan tovább?

Kedves pszichológus! Volt párom 3 hónapja, amikor kezdtek komolyabbra fordulni a dolgaink, hirtelen szakított velem. Később kiderült, egyből visszatért ahhoz a lányhoz, akivel 2 évvel ezelőtt kavartak, de a lány megcsalta egyik barátjával, majd visszament a vőlegényéhez. A lány nemrég szakított a vőlegényével és ő kereste fel a páromat. Párom mindvégig úgy nyilatkozott róla, hogy egy egyszerű, olcsó nő, akivel nem szívesen találkozik. Szakításunkkor kifejezetten hangsúlyozta, nem más nő miatt történik az egész, ő alkalmatlan komolyabb kapcsolatra. Mindvégig igyekeztem támogatni, tisztele

Hogy küzdjem le az önbizalomhiányt?

Kedves pszichológus! 17 éves vagyok, 10.-es. Egy hónapja járok gyakorlatra már, de sajnos folyamatosan kudarcot vallok. A munkában és a magánéletben is sikertelen vagyok Pár napja durvultak el a dolgaim. Egyre jobban eluralkodik rajtam az érzés, hogy egy csődtömeg vagyok. Bármibe belekezdek, annak ritkán van jó vége. Semmi pozitív visszajelzés sehonnan. Hajlamos vagyok a szorongásra, ami most már mindennapossá vált. Szeretnék kiegyensúlyozott lenni, és magam mögött hagyni ezt az egész önbizalomhiányosgyid. Úgy érzem, hogy kellene egy kezdőlöket, egy motíválció, ami segít abban, hogy ezt az e

Egészségtelen kapcsolat és önértékelési gondok

Üdv! Két éve (két, fél éves megszakítással) viszonyom van egy 'poliamóriás' lánnyal, akibe nagyon beleszerettem. Mindig ő kezdeményez, de én voltam aki már kétszer megszakította ezt a nyitott kapcsolatot, elegem lett, hogy nem foglalkozik az érzéseimmel, teszteli a határaimat (pl. volt hogy egy barátommal is lefeküdt). Míg neki rajtam kívül ált. 2 partnere is volt, nekem másra nem volt igényem, és hiába próbáltam így elfogadni őt, gyakran féltékeny voltam. Nem rég megint kezdeményezett, aminek nem tudtam ellenállni, és folytatást akart. Úgy döntöttem, ezúttal megpróbálok nem belevinni érzelmek

Mitől lettem családapából tróger

T. Pszichologusok! Komoly problémával keresem meg most Önoket. Iden töltöttem a 41-t. A szuletesnapom utan ugy ereztem, hiaba a csalad megis maganyos vagyok. Folytatasnak, Husvet hetfon elhunyt anyam. Eztan atvaltottam teneegerbe es csak lanyokkal baratkoztam. Ugyan fizikailag nem csaltam meg a párom, de lelkileg minden keppen. Az jol esett, hogy figyelnek ram es meghallgatnak. De ahogy az meg is van irva meg is buktam. Ezt kovetoen a parom megbocsatott, de ujra es ujra elkovettem ezt a baklovest. Legutobb, augusztusban. Egy pillanatnyi erzest irtam meg, amit rogton tisztaztam is azzal akinek

Oldalak