Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Önismeret, önértékelés zavarai

Az önismeret az a tudatos kép, ami az egyénben él saját tulajdonságairól, céljairól és törekvéseiről. Ezt a tudást leginkább a többi emberrel való találkozásban szerezzük meg, a történésekre  adott reakciók alapján. Fő eleme az a személyes jellegű, érzelmi, hangulati  állapot, amely áthatja a tapasztalatok megélését.

Az emberek törekednek rá, hogy egyfajta összhang alakuljon ki magukról kialakított tudás és a környezet között. A belső, tudati tartalmak összerendezésében nem a logika szabályai érvényesek, így az ellentétes, egymásnak látszólag ellentmondó jelentések is elfogadást nyerhetnek.

Ahogy életünk során gyűjtjük a tapasztalatokat, alakul, fejlődik a személyiségünk, úgy alakul a belső összhang, amely az identitás kialakulásával megszilárdul. Az identitásunk az érzelmi és motivációs erőket összerendezi, egységessé, hitelessé teszi viselkedésünket és viszonyulásunkat a többi emberhez. Az ember élete során többször kénytelen az identitását újra szervezni, amely mindig kényelmetlen érzésekkel, nehezen integrálható tartalmakkal való szembenézéssel, feszültségek kíséretében, ellenállások között zajlik. Bár fájdalmas folyamat  lehet az új identitás keresése, szembe kell vele nézni a fejlődés érdekében, hiszen ennek a folyamatnak az elmaradása, elakadása zavarokat okoz az egyén életében.

Azért is nehéz a változás, mert a  magáról kialakított önismereti képhez a személy bizonyos fokig ragaszkodik, és amely egyfajta „maszkká” alakulhat az idők során. Azokat a kényelmetlen tapasztalásokat, amelyek nem férnek bele a kialakított képbe igyekszik elkerülni, elfojtani, és a társas viselkedésében pedig olyan tapasztalatokat keresni, amelyek megerősítik a már meglévő képet. Így a kialakított, megszilárdult és erővel fenntartott rugalmatlan önismereti kép idővel nagyon kényelmetlenné válhat. A személy igyekszik úgy viselkedni, hogy a környezete a belső képnek megfelelő visszajelzéseket adja, és ehhez sokszor erőltetetten, manőverezve, esetleg manipulatívan kezd viselkedni. A rögzült és „maszkká” merevedett énkép megakadályozhatja a személyiség fejlődését, gátolhatja az adaptív és kreatív változásokat és az önismereti, önértékelési zavaroktól kezdve akár komolyabb pszichés problémákat is okozhat.

Bizonyos önismerettel minden ember rendelkezik, amely az önértékelés alapját adja. Az egészséges és reális  önértékeléssel rendelkező emberek tisztában vannak jó és kevésbé jó tulajdonságaikkal, elfogadják azokat és úgy érzik más emberek is elfogadják őket. Interperszonális helyzetben természetesen reagálnak, és általában jól érzik magukat mások társaságában. Hatékony a valóságészlelésük és általában nem értik félre mások szavait, reakcióit. Nem becsülik alá vagy fölé saját képességeiket, amely alapján nem vállalnak túl nagy, teljesíthetetlen feladatokat, azonban nem is rettenek meg a kihívásoktól.

A túlzottan alacsony, vagy a valós tartalmakra nem támaszkodó felfújt és ezért sérülékeny önértékelés problémát okozhat a társas kapcsolatok szintjén, alkalmazkodási és pszichés problémák kialakulásához vezethet. A bemerevedett és realitásokhoz nem alkalmazkodó s önértékelés hatalmas feszültségeket, szükségleti kielégületlenséget okozhatnak, amelyeket az egyén deviáns utakon (pl.: drog, alkohol), pótcselekvésekbe menekülve vezethet le. A nem reális önértékelés talaja lehet kríziseknek, dekompenzációs viselkedésnek, pszichés problémáknak (pl depresszió) vagy akár valamilyen testi tünetet képezve manifeszt betegségként  jelentkezhet.

Az önértékelés és önismeret fejlesztésének leghatékonyabb formája a csoport. Tapasztalat, hogy amit a csoporttagok egyformán látnak azt az egyén viszonylag könnyedén el tud fogadni, és az így szerzett tapasztalatok alakítják az önismeretet.  A csoporttagok reakciói és visszajelzései alapján lehetőség nyílik az egyén számára saját és emberi kapcsolataik őszinte, megélésére és az eredeti érzelmi élmény korrekciójára. Ez a tapasztalat egy lehetőség arra, hogy az önismeret és helyes önértékelés fejlődjön, megfelelő szintre kerüljön.

A leírást Kardos Judit pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Szociális fóbiák legyőzése

Olyan problémával küzdöm, hogy szeptembertől az egyetemen harmadéves marketingesként nehezemre esik az emberek előtti megszólalás. Minden félévben rengeteg időt töltöttem azzal, hogy nagyrészt olyan tárgyakat vegyek fel, ahol sem év eleji bemutatkozás, sem pedig bármilyen prezentáció ne legyen szükséges. A jegyeim sokszor azért rosszabbak, mert nem szólalok föl az órákon. Volt példa rá, hogy csak én tudtam a helyes választ, de teljesen lefagytam, és nem tudtam kimondani egy hangot sem. Egyre erősebbnek érzem a szorongásom a megszólalások miatt. Közel sincs visszahúzódó természetem, de teljesen

Mitől lehetne jobb?

Jó napot! Interneten utána olvastam pár szorongásos betegségnek. Alapjáraton is érdekel a téma, de éreztem is, hogy valami velem sem stimmel. Több fajtája is illik rám a leírtak alapján, viszont engem leginkább a szóciálisfóbia zavar. Nem tudok ismerkedni, mások előtt beszélni, ha nem közeli barátok társaságában vagyok, akkor enni sem ( bár néha előttük sem..). Új helyekre menni nekem egy külön kihívás, pláne, ha egyedül kell mennem.. Napokkal előtte ideges vagyok, rosszabban alszok, mint általában és minden rossz szituációt elképzelek, ami megtörténhet ott velem. Rendszeri

miért éljek?

keresem, hogy miért élnek az emberek, hátha releváns indokot találok magamra nézve.... 25 éve nem találok, csak hogy gyáva vagyok meghalni.

lelkileg hogy tehetem tul magam mikor mindenki ezzel szorakozik hogy pisilek

Lelki problemam nagy emiatt Kerem segitsen. Nem tudom mit tegyek, sajnos volt nogyogyaszati TOT SZALAG MUTETEM ES NEM SIKERULT, MAJD KISZEDTEK 25 NAPJA A SZALAGOT , ES SAJNOS csak nem vagyok jol. Mintha mostmar tenyleg veszitenem a pisit. Gyakran folt van a bugyimon , ami nem ut at a nadragon, de a folt okolnyi formaju neha meg gitar formaju.Ejszakankent a bugyim szaraz , de nap kozben 5-6 szor is cserelek bugyit. Sokaig hordtam szarnyasbetetet ( 2 – 3 ev) , de azt mar nem akarom, mert ennek is kellemetlen szaga van, es kenyelmetlen. A LABORERDMENYEIM jok , de nem tudom mit tegyek.Ha t

Mit tegyek, hogy változzon a helyzet?

A problémám sajnos nem most kezdődött. Édesapám kiskoromban meghalt, így anyukámmal ketten maradtunk. Erején felül próbált, és próbál nekem mindent megadni, mert csak én vagyok neki. Illetve a keresztanyukám, aki anya testvérének a lánya, így nagyon közel áll anyukámhoz. Anyagilag, és lelkileg is nagyon sokat segített, de sajnos nem csak segítséget nyújtott, hanem nevelni is akart engem. Nem olyan vagyok, amilyet ő szeretne, és képtelen elfogadni, hogy soha nem is leszek olyan, ezért piszkál.Szinte mindenbe beleszól. Az öltözködésembe, a stílusomba, a viselkedésembe. Még akkor is húzza a szájá

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

A családterápia már nem segíthet egy kicsit se??? Törődjek bele?

Nagyon rossz a családom. Gyűlöl engem mindenki. Az anyám az öcsémet is ellenem uszította, akivel jóban voltam, de már ő is gyűlöl.. Egymással megvannak, szoktak beszélgetni, elmenni ide-oda, engem meg kitúrtak a családból, mintha csak egy albérletben lennék rossz albérlőtársakkal. Ez nem család. Anyámék nagyon rossz véleménnyel vannak rólam, hülyének, hazugnak, betegnek, önzőnek tartanak, pedig nem vagyok rossz ember.. Segítő kész vagyok, szoktam jótékonykodni, tovább szeretnék tanulni pszichológusnak, sokat tanulok és dolgozom. Én már úgy érzem mindent megtettem, hogy jobb legyen a kapcsolat

Hogy segítsek magunkon?

Üdvözlöm!A segítségét és tanácsát szeretném kérni.Férjemmel 8 éve vagyunk eggyütt.Ugy fogalmaznék mint család mint intézmény jól müködünk,hétköznapi problémák megoldásában jók vagyunk,kifelé minta család vagyunk de sajnos mint párkapcsolat megszüntünk.kapcsolatunk elején sem volt szenvedélyes viszonyunk,de terhességem és gyermekünk születése óta fokozatosan eltünt az intimitás és a másik irányában még a gyengéd érintés sincs jelen életünkben.Tudom én is hibás vagyok mert egy jó ideje már feladtam a próbálkozást de a férjem minden esti alkohol fogyasztása úgy érzem falat húz körém.Alkoholista s

beszélgetés zavara

Kedves Pszichológus Úr/Asszony! Egy pszichológus döbbentett rá egy nagy hiányosságomra vagy hogy is fogalmazzam meg. Van egy olyan dolgom h. nem érzékelem a határokat más emberek szerint. Én ezt nem gondolom így de mivel már sok visszajelzést kaptam emiatt így elgondolkodtatott hogy mitől lehet ez vagy mi ez? Konkrétan nem tudom a távolságot bemérni. Közel megyek más emberekhez amire ideges lesz a másik. Férfi vagyok és egy partyn a barátomhoz odamentem kezet fogtunk és hátba veregettem. Ezután elkezdtem nyomkodni a vállát játékosan erre vonaglott meg rángatózott hogy hagyjam békén. Le voltam

Hogyan allajak ki magamert?

Kedves Pszichologus/ok! A problemam a kovektkezo. Regebben kerultem a konfliktusokat, ha igazam volt ha nem, lehajtott fejjel menekultem a ilyen szituaciok elol. Az evek alatt, annyi valtozott, hogy mar tobbe-kevesbe kepes vagyok kiallni magamert. Egy dolog viszont nem valtozott, nem tudok olyan emberrel erdemben vitazni, akit a hierarchiamban magasabbra ertekelek magamnal. (pl. munkahelyi fonok stb) Eles szituaciokban, amikor tenylegesen van tet, egyszeruen leblokkolok. Olyan erzes mintha a testemet elhagyna az ero, lezsibbadnak a tagjaim, a hangom remeg,az agyam pedig totalisan leall. Nem t

Néha legszívesebben verekednék...

Szép napot! Hogyan kezeljem a stresszt? Újabban nagyon ingerültnek érzem, magam. Sokszor az az érzés támad bennem, hogy legszívesebben megütnék valakit. Mikor megyek az utcán, és persze mindenki arra megy, amerre én, megjegyzem nem szeretem a tömeget (5 embernél több) olyankor, mikor még nekem is jönnek egy ketten, vagy mikor a bevásárlóközpontban nekem jönnek, mikor látják ,hogy ott állok, közben sokan is vannak, nem figyelnek oda a másikra, összeszorítom az öklömet, fogaimat és arra gondolok, legszívesebben megütnék valakit. Természetesen, nem vagyok én ilyen, senkit sem bántanék, alapve

Megvalósitom, majd megbánom

Kedves szakértő, Vannak termékeke amikre vágyom, amikre összegyűjtöm a pénz és alapos megfontolás után megvásárolnom. Ez lehet egy konyhai turmix a tönkrement helyett, lehet egy új könyvespolc, lehet egy új ékszer és hasonlóak. Vágyom valamire, de amikor akár hónapok után összegyűlik rá a pénz elkezdek vacilálni és elbizonytalanodni, hogy valóban megvegyem a vágyott dolgot, vagy ne, aztán van hogy megveszem, de az helyet, hogy utána örülnék neki, öröm helyett inkább megbánom, elbizonytalanodom, hogy jól döntöttem-e. Másokon látom, hogy akár hitelre is vesznek telefont, vagy fotelt, nem vac

Még van kérdésem!

Csodálatos válaszok további kérdéseket szültek. Mi történik abban az esetben ha a felnőttkori önbizalom hiánnyal és rossz énképpel szakemberhez fordulok, de a belső gondolataim ellenkeznek és a ilyen gondolatok vannak a fejemben. Mit akar tőlem? Miért mond nekem ilyen hülyeségeket? Nekem ez úgysem fog sikerülni! Velem aztán próbálkozhat, akkor sem! Ha az önbizalom gyermekkorban alakul ki, akkor kimondható, hogy a szülök a hibásak, hibáztathatok ők ezért? Az érezhető, tapintható változás eléréhez mennyi idő kell, mennyi pénzbe kerül mindez és megéri-e az anyagi ráfordítást? Érhet

Oldalak