Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Kamasz és serdülő tanácsadás

A serdülőkkel folytatott tanácsadás azért különbözik az egyéb tanácsadói munkától, mert figyelembe veszi és alkalmazkodik a korcsoport testi és pszichológiai jellegzetességeihez, élethelyzetéből adódó kihívásaihoz és problémáihoz.

Serdülőknek tekintjük azokat a fiatalokat, akik a testi érés kezdetétől (12-13 év) annak lezárulásáig (21-24 év) lévő életszakaszban vannak. Ebben az korban kialakul a szexuális identitás és a belső lelki folyamatok nagy változásokon keresztül stabilizálódnak. Az belső ideálok és énkép stabilabbá válik, kialakul a lelkiismeret.

Komoly és nehéz fejlődési feladatokat kell megoldani a serdülőnek ebben a korban. Megnő a kortárskapcsolatok hangsúlya, ahol meg kell találni új helyét és szerepét. Az eredeti családi kapcsolatokban elindul a leválás és ki kell alakítani a saját autonómiát. Kialakul az identitás és képessé válik a fiatal az önellátásra. A korszak végére a szexuális orientáció és örömkészség is kifejlődik.

Ha a kamaszkor feladatait a serdülő meg tudja oldani, akkor törekszik a függetlenedésre miközben érzi és tudja, hogy a szülei szeretetik. A testével és testiségével kapcsolatban ugyan lehetnek bűntudatos érzései és gondolatai, de emellett az ezzel kapcsolatos örömöket is át tudja élni. Természetes jelenség, hogy a testi, lelki változások miatt félhet attól, hogy valami baj van vele, de ezzel együtt azt is tudja, ezen majd túl lesz és nem borítja el az ezzel kapcsolatos félelem. Bár a magabiztossága időnként ingadozhat, tudja, hogy ez majd stabilizálódni fog és hisz a jövőben.

Patológiásnak akkor tekintjük a kamaszkort, ha a fenti fejlődési feladatokban jelentős elakadások történnek. Ilyenkor jellemző a fixált  vagy stagnáló érzelemvilág, és a nagyon egysíkú viselkedés. Jelentkezhet a testi éréssel, és az érett test elfogadásával szembeni ellenállás és kétségbeesés, miközben a gyermeki kort idealizálja és tökéletesnek látja. Az új kötődések és szociális kapcsolatok is lehetnek problémásak, ha nem alakul ki a bizalom és biztonság a változó szociális térben. Jelentkező probléma lehet, amikor az önbecsülés és önbizalom kétségbeejtően elveszik, esetleg öngyűlölet alakul ki.

Bár a kamaszkorban lévő fiatal gyakran már maga is érzékeli, hogy életében olyan nehézségek vannak, amivel egyedül már nem képes hatékonyan megküzdeni, gyakran előfordul, hogy környezete jelzi neki, hogy kérje szakember segítségét. Így a tanácsadás folyamatába akár a környezet által küldve vagy saját elhatározásból is beléphet.

A kamaszok számára a probléma jellegétől függően változó milyen a hatékony segítési forma. A legjellemzőbb serdülők számára nyújtott segítő folyamatok: dinamikus egyéni rövidterápia családterápiával kombinálva, időhatáros vagy időhatár nélküli egyéni terápia szülőkonzultációval kombinálva, dinamikus csoportterápia, amely jó ha kiscsoportban történik, vagy a négy üléses konzultációs folyamat.

A serdülőkor a testi, lelki változások miatt egy kihívásokkal teli időszak, amelyben bárki elakadhat. Az észlelt probléma esetén érdemes szakember segítségét kérni, hogy a fejlődés könnyebben és gyorsabban tudjon folytatódni, és az időszak végére egy testileg, lelkileg érett, egészséges fiatal felnőtt álljon a további kihívások előtt.

A leírást Kardos Judit pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Különbségtétel testvérek között miért?

21 éves lány vagyok,2 éve meghalt a nevelőapám, és azóta folyamatos viták vannak a családban. Van egy 16 éves testvérem és anyám folyamatosan különbséget tesz közöttünk. Ő úgy gondolja, hogy ez nem így van, pedig kívülállók is megmondták már neki nem egyszer hogy látszik a különbségtétel. Mindig vita van mert elmondom a véleményemet erről a dologról. Sokszor mondja, hogy nem segítek a házi munkában, pedig amikor segítek semmi sem jó neki mindenben kifogásokat talál. Már direkt nem csinálok semmit éppen ezért.Testvérem számítógép függő ezt hozzáteszem, nincsen fegyelmezve, pedig engem el tudott

Mit kéne tennem? Nincs sok pénzem terápiákra, pszichológusokra...

Elnézést, hogy zavarom, megprobálom minnél rövidebben leírni...nem tudom mi bajom lehet. Beteg vagyok? Gyógyszerrel meg lehet oldani? Szédülök, sokszor remeg a kezem, fáj a gerincem, a nyakam, a térdem... 17 éves lány vagyok. Szóval először hetedikben éreztem, hogy félek az emberektől, elkezdtem kizárni magam az osztalyból, kerültem a csoportos munkákat, csak egy két emberrel voltam jóban, másokhoz nem mertem hozzászólni se.Aztán kilencedikben egyre többször éreztem magam rosszul, sokszor szédültem,remegett a kezem,volt,hogy füzetbe se tudtam írni, annyira.Általanos iskolában sokat bántottak

Hogyan feleljek meg?

Egy 16 éves lány vagyok és az a problémám, hogy anyukámmal folyton akad valamilyen konfliktusunk. Mindent úgy alakít, még ha nincs is igaza, hogy ő az áldozat ellene irányul minden. Például megkérdezte, hogy kérek-e enni. Nemmel válaszoltam, mert nem voltam éhes. Erre rögtön azzal jött, hogy miért vagyok én vele ilyen elutasító és, hogy mikor hazajött úgy néztem rá mintha valami utolsó k***a (már elnézést) lenne. Pedig egyáltalán nem, pusztán fáradt vagyok. A másik példám meg az lenne, hogy iszik heti többször is bort vagy pezsgőt. Nem szeretem ha italozik voltak már miatta botrányok,de nem sz

Hogyan feleljek meg?

Egy 16 éves lány vagyok és az a problémám, hogy anyukámmal folyton akad valamilyen konfliktusunk. Mindent úgy alakít, még ha nincs is igaza, hogy ő az áldozat ellene irányul minden. Például megkérdezte, hogy kérek-e enni. Nemmel válaszoltam, mert nem voltam éhes. Erre rögtön azzal jött, hogy miért vagyok én vele ilyen elutasító és, hogy mikor hazajött úgy néztem rá mintha valami utolsó k***a (már elnézést) lenne. Pedig egyáltalán nem, pusztán fáradt vagyok. A másik példám meg az lenne, hogy iszik heti többször is bort vagy pezsgőt. Nem szeretem ha italozik voltak már miatta botrányok,de nem sz

Családi probléma

Tisztelt pszichológus úr/hölgy! Egy 17 éves fiú vagyok, olyan problémával fordulnák önökhöz hogy nekem a szüleim 6 évvel ezelőtt elváltak. Azóta visszahúzodó lettem de úgy iskolába azért odaszoktam menni az osztálytársaimhoz, barátaimhoz de általába depresszív hangulatom is szokott lenni. Ritkán szoktak lenni dühkitöréseim, néha néha szoktam felkapni a vizet kicsi dolgokon, a tanulás kicsit nehezen megy, van 2 fiú testvérem velük jó a kapcsolatom. Esetleg jó lenne ha a szüleimmel család terepeutához mennék? Előre is köszönöm a válaszukat

Apa-lánya kapcsolat rehabilitáció

Üdvözlöm! Mit tehet egy apa, ha ellene fordította a felesége a 14 éves lányukat? Több évig az apa szeretője voltam, lebuktunk... Pár nap hallgatás után veszekedtek, amit a lány hallott. Másnap még mosolyogva mondta az Apjának, hogy mindent tud. Aztán az anyjával volt, utána már nem beszélt az apjával, kirekesztették. Egy nap elteltével annyit szólt hozzá, hogy válasszon: vagy ő, vagy én. Majd a kislány elutazott 1 hétre, addig az apja odafönt hozzám lakni. Visszajött a lány, ugyanaz volt az álláspontja. Az apja visszament. Ez volt 2 hónapja. A helyzet azóta is ugyanaz náluk, pedig már egyált

Hogyan tudnék hatni rá?

Tisztelt Pszichológus! Kisfiam 8 éves, második osztályos. Magatartás problémákra panaszkodik a tanítónéni: nem figyel órán, mozog,csacsogásával zavarja a többieket stb. Első oszályban is már több fekete pont után, végül azért jó magaviselettel zárta az évet, de most ismét panasz van. Arra kér, hogy próbáljak hatni rá. Amikor rákérdezek nála, az a válasz, hogy unatkozik, bár sokszor a feladatot sem fejezi be. Nem értem. Otthon a napi jól bevállt rutint szinte szó nélkül elvégzi: házi feladatok, vacsora, egy kis játék vagy mese nézés, majd fürdés, esti mese olvasása, alvás. A "süket" fülek, szó

Kamaszkori tanácsadás

Tisztelt Cím! Van egy 16 éves fiú unokám, aki az általános iskolában kitűnő tanuló volt. A szülök együttes döntése alapján Sopronba költöztek, felszámolva eddigi lakóhelyüket,munkahelyet, hogy az unokám kint Ausztriába focizhasson. Középiskolában vissza esett a tanulmányi eredménye egy elsős lány miatt! Azóta kezelhetetlen. Nem tanul, nem érdekli a csavargáson, az interneten kívül semmi. Nincs célja, ambíciója. A lány miatt rendszeresen hazudik a szüleinek. Napi program a családba a fejmosás, a büntetések, az elvonások. A vőm lehet, hogy túlzásba is viszi, mert naponta többször tart eligazítá

kezelhetetlen kamasz

Jo napot kivanok !! Romaniabol zavarom ,16 eves a fiam es nagyon agressziv ,dühös, indulatos,megbukkott matamatikabol 9 ben,ADHD val van diagnosztizalva meg 5 ikes koraban.Elhagytuk a gyogyszeres kezelest mert azt mondta,hogz ha akar tud Ö jó is lenni.Most mar annyira indulatos ,ontorvenyu,szabalyellenes,hogy nem birjuk.Ugy vettuk eszre,hogy szereti,vonzodik a negativ dolgok, személyek irant. Nem tudjuk mitévők legyünk,nem merjük megszóllitani foleg mások előtt ,mert idegesen leszol minket.Elutasitja a szabalyokat ,mert Ő mindent jobban tud,beleszól az auto vezetesunkbe, a csaladi ugyek megol

Ez normális?

Üdvözlöm! Szeretném megtudni, hogy ez csak hangulatingadozás vagy valami komolyabb e?Már régebb óta megőrjít a túlzott hangulatingadozásom. Van, hogy annyira boldog vagyok, hogy majd kiugrok a bőrömből, szívesen beszélgetek mindenkivel, ilyenkor az önbizalmam az egekbe szökik és minden "tökéletes". Aztán csak úgy magamba zuhanok,ok nélkük szomorú vagyok, teljesen elszigetelődök, nem beszélek senkivel, ha meghallok egy szomorú zenét rögtön sírhatnékom lesz. Megutálom saját magamat, ingerlékeny leszek. Gyakran gondolkodom a halálon és az öngyilkosság is eszembe jut. Anya szerint ez csak kamasz

Mi tévő legyek?

16 éves lány vagyok, de jóval érettebb a koromnál fizikailag és mentálisan is- bizonyos múltban történő dolgokból/eseményekből kifolyólag. 2005 augusztusában világra jött a kishúgom, aki Down-szindrómás. Eszméletlenül vártam a kistestvért, és egy ideig fogalmam sem volt róla, hogy mi a probléma Vele. Egy-másfél év elteltével gondolkozni kezdtem, hogy miért másabb, mint a Vele egykorú babák. Ekkor kérdeztem meg a szüleimet, hogy valami baj van vele? Természetesen, a szüleim elmondták, hogy Ő beteg. Szeretetem iránta azóta sem csillapodott, sőt! Egyszerűen csalódtam! Nagyon jó gyerek voltam, nem

Nem tudom kihez fordulhatnék

14 éves vagyok, 8. osztályos. Lassan 2 éve, minden nap szomorú vagyok, sírok, legyen erre nagyobb ok, vagy esetleg egy másoknak pici probléma. Nem érzem jól magam a bőrömben, sokszor úgy érzem, hogy senkinek se számítok semmit, mindenki számára csak egy "pótlék" vagyok. Nincs egy állandó személy se az életemben. Szüleimmel nem nagyon jövök ki, itthon mindig a vita megy (szüleim között, és köztünk is). Nagyon gyorsan ki tudok borulni, és sokszor ezt magamon vezetem le, a kezemet, lábamat vágdosom, már másfél éve. Én magam se tartom jó dolognak, sőt..Barátaimmal nem nagyon tudok beszélni ilyen ü

nagyon hiányzik és szeretem

Már nagyon régen elválltak a szüleim. Apával mindig is keveset talalkoztam azóta , főleg most , hogy messze dolgozik mert eddig azon a településen lakott mint a mama és így megtudtam látogatni. De most nem tudom és nagyon hiányzik egy csomót sírok is miatta. Anyával és a nevelőapámmal nagyon rossz a kapcsolatom. Tudom hogy nem szeret már azér is mert nagy a szám és ha olyat mondd ami sértő vagy nem esik jól visszaszólok. Kis koromban is sokat sírtam mert hiányzik apa. Most 14 éves vagyok és 7. osztályba járok. Soha nem engednek el a barátaimmal sehova. És nagyjából Ennyi. Így a végére jön a le

Magatartási zavarok

Üdvözletem! Juhász Julianna vagyok, tanár, osztályfőnök. Az egyik diákomról lenne szó. 15 éves, fiú. Az elmúlt egy évben nagyon megváltozott. Bár sosem volt nagyon jó tanuló, most több tantárgyból bukásra áll, pedig intelligens, csak tanulni lusta. A viselkedése a tanáraival, osztálytársaival olykor minősíthetetlen. Ocsmány beszéd, aszociális és/vagy agresszív viselkedés, sokakat megbánt. Heti szinten vendég az iskolai pszichológusnál. A szüleivel csúnyán viselkedik, jelenleg nem hajlandó velük kommunikálni. A szülőkkel gyakran konzultálok. Az apa agresszív, többször is megverte fiát, az anya

Szájra puszi apa lánya közt (10 évesen)

Tisztelt Szakértők! Elvált apuka vagyok 5 éve váltam el, de szoros kapcsolatom maradt a most 11 éves lányommal. Napi szinten része vagyok az életének, a 2. hétvégi kapcsolattartáson kívül is. Pl: H-Sz-P elmegyek érte az iskolába, elmegyünk közösen iskola után uszodába edzeni, majd hazaviszem. Abban a kérdésben kérem a tanácsukat, hogy a hétvégén szájra-puszit akart nekem adni, egy önfeledt hancúrozás, birkózás, csikolás közben. (Üdvözléskor is csak az arcra adunk egymásnak puszit.) Első pillanatban nem tudtam mit tegyek, de mivel szeretem és a szeretet megnyilvánulásának gondoltam, megengedt

Oldalak