Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Kamasz és serdülő tanácsadás

A serdülőkkel folytatott tanácsadás azért különbözik az egyéb tanácsadói munkától, mert figyelembe veszi és alkalmazkodik a korcsoport testi és pszichológiai jellegzetességeihez, élethelyzetéből adódó kihívásaihoz és problémáihoz.

Serdülőknek tekintjük azokat a fiatalokat, akik a testi érés kezdetétől (12-13 év) annak lezárulásáig (21-24 év) lévő életszakaszban vannak. Ebben az korban kialakul a szexuális identitás és a belső lelki folyamatok nagy változásokon keresztül stabilizálódnak. Az belső ideálok és énkép stabilabbá válik, kialakul a lelkiismeret.

Komoly és nehéz fejlődési feladatokat kell megoldani a serdülőnek ebben a korban. Megnő a kortárskapcsolatok hangsúlya, ahol meg kell találni új helyét és szerepét. Az eredeti családi kapcsolatokban elindul a leválás és ki kell alakítani a saját autonómiát. Kialakul az identitás és képessé válik a fiatal az önellátásra. A korszak végére a szexuális orientáció és örömkészség is kifejlődik.

Ha a kamaszkor feladatait a serdülő meg tudja oldani, akkor törekszik a függetlenedésre miközben érzi és tudja, hogy a szülei szeretetik. A testével és testiségével kapcsolatban ugyan lehetnek bűntudatos érzései és gondolatai, de emellett az ezzel kapcsolatos örömöket is át tudja élni. Természetes jelenség, hogy a testi, lelki változások miatt félhet attól, hogy valami baj van vele, de ezzel együtt azt is tudja, ezen majd túl lesz és nem borítja el az ezzel kapcsolatos félelem. Bár a magabiztossága időnként ingadozhat, tudja, hogy ez majd stabilizálódni fog és hisz a jövőben.

Patológiásnak akkor tekintjük a kamaszkort, ha a fenti fejlődési feladatokban jelentős elakadások történnek. Ilyenkor jellemző a fixált  vagy stagnáló érzelemvilág, és a nagyon egysíkú viselkedés. Jelentkezhet a testi éréssel, és az érett test elfogadásával szembeni ellenállás és kétségbeesés, miközben a gyermeki kort idealizálja és tökéletesnek látja. Az új kötődések és szociális kapcsolatok is lehetnek problémásak, ha nem alakul ki a bizalom és biztonság a változó szociális térben. Jelentkező probléma lehet, amikor az önbecsülés és önbizalom kétségbeejtően elveszik, esetleg öngyűlölet alakul ki.

Bár a kamaszkorban lévő fiatal gyakran már maga is érzékeli, hogy életében olyan nehézségek vannak, amivel egyedül már nem képes hatékonyan megküzdeni, gyakran előfordul, hogy környezete jelzi neki, hogy kérje szakember segítségét. Így a tanácsadás folyamatába akár a környezet által küldve vagy saját elhatározásból is beléphet.

A kamaszok számára a probléma jellegétől függően változó milyen a hatékony segítési forma. A legjellemzőbb serdülők számára nyújtott segítő folyamatok: dinamikus egyéni rövidterápia családterápiával kombinálva, időhatáros vagy időhatár nélküli egyéni terápia szülőkonzultációval kombinálva, dinamikus csoportterápia, amely jó ha kiscsoportban történik, vagy a négy üléses konzultációs folyamat.

A serdülőkor a testi, lelki változások miatt egy kihívásokkal teli időszak, amelyben bárki elakadhat. Az észlelt probléma esetén érdemes szakember segítségét kérni, hogy a fejlődés könnyebben és gyorsabban tudjon folytatódni, és az időszak végére egy testileg, lelkileg érett, egészséges fiatal felnőtt álljon a további kihívások előtt.

A leírást Kardos Judit pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Mit tehetnék?

Nem tudom irányítani az érzéseim, 16/lány vagyok. Tudom, hogy ez ilyen korban alapdolog, de én túlzásba viszem. Nem tudom eldönteni mit szeretnék, és azt sem, hogy mit érzek. Az én helyzetemben minden más ember boldog lenne, de egyszerűen valami miatt nem tudok boldog lenni. Valami/valaki mintha el szívná előlem a boldogság érzetét. Nagyon sokszor hazugságokhoz folyamodok, hogy jobb legyen az életem más szemével látva, és a végén már én is a hazugságaimban élek. Mit tegyek?

Mit akar?

Kedves Pszichológus! 17éves vagyok mindössze. Náhány nap híján fél évet voltam együtt a barátnőmmel. Augusztus végén közölte, hogy neki ez így nem jó és, hogy tartsunk néhány nap szünetet. Ebből a néhány nap szünetből aztán nem lett túl nagy szünet, mert sokat beszéltünk ahhoz képest. Találkoztunk és kiakart békülni csak én nem tudtam, hogy most tényleg vagy csak én látom úgy, így nem tettem semmit, aztán mikor mentem haza fele írta, hogy ennyi volt. Másnap összebeszéltem az édesanyjával, hogy vigye el egy 5-10percre otthonról, hogy betudjak menni a szobájába addig. Rózsaszírmokat szórtam szét

Mi a helyes és normális ezen korú gyerekek esetében?

Üdvözlöm! Közös felügyeleti joggal neveljük a két gyermekünket (6 éves és 12 éves fiúk) heti váltásban. Nálam a gyerekek nem kapnak semmilyen "nyugtató eszközt" viszont az anyukájuk hetében mindkét gyerek pelust kap az esti lefekvéshez. A nagyobb gyermek az ujját is szopja. Az én hetemben ez nincs, az esti mese után a gyerekek kérésére égve marad egy kis lámpa, és így alszanak el. Mi a helyes és normális ezen korú gyerekek esetében? Előre is köszönöm a válaszát. Varga Zoltán

tanulás

Tisztelt Szakértő! Nkem az lenne a problémám,hogy a 6. os lányom nem akar tanulni.Egész délutan mondom neki hogy tanulon,ha leültetem akkor sem akarja írni a házi.Amíg nem vagyok otthon hozzá sem ke zd semmihez.Egész délután csak könyörgök neki.már jártunk psziholóushoz önbizlmá erősítni.Akkor pszihológu s is csak annyit monott parancsoljak rá.D egyszerűen nem tudok rá hatni,ha nem noszogatnám semmit nem csinálna.Köszönöm válaszát! Kvácsné

Hogy közeledjek egy fiúhoz?

Még sosem írtam ilyen levelet, de gondolom ezt is, mint a többit, megszólítással kell kezdeni: Jó napot! Most pedig rátérnék a témára. Fogalmam sincs, mennyire szokás tinédzsernek hasonló kaliberű levelet írnia, de én most mégis ehhez folyamodom. Van egy fiú a gimiben, aki nagyon tetszik nekem, viszont fogalmam sincs, hogyan tudnék felé közeledni. Közös óráink nincsenek, a folyosón is csak ritkán látom, egyszóval tényleg szinte alig van lehetőségem rá, hogy megszólítsam. Ha pedig lenne is, nem merném. Hogy miért? Hát, saját magam miatt. Alapjából véve én egy folyton locsogó, humoros lány va

Kamasz testvérek viselkedése

Tisztelt Szakértő. A párom lánya15 a fia 13 évesek. Az idén másodszorra voltunk közös nyaraláson és számomra nem szokványos dolgokat véltem felfedezni. Nekem egy 2q1és egy 15 eves lányaim vannak. A kérdésem az,hogy mennyire normális dolog az ha két ennyi idős testvétpár állandóan kézenfogva jár. Pl elmentünk sétálni, stb. Amikor csak alkalmuk van puszilgatják egymást és ha véletlenül rájuk nézünk mint egy gerle pár szétrebbennek. Nekem furcsa viselkedésnek tűnik.Hiszen fejlett nagy gyerekekről van szó. Ami még feltűnő volt többünk számára ha valamelyikük próbál önállóan a másik szerint veszély

Kamasz fiamról...

Áron fiam 16 éves, nem velem él, hanem anyukámnál, aki már 75 éves. A kényszer vitt arra, hogy eladjam a válás után a kis panellakásunkat. Amaradék kis pénzből egy távolabbi községben vettem házat, új párommal. Áron nem szererett volna ide velünk jönni, ráadásul anyukám is felajánlotta, lakjon nála. Úgyis mindennap beutazom dolgozni továbbra is. Hogy miért nem akart velünk jönni? A párommal jól kijönnek egymással, de a sulija, a barátai mind régi városomba köti. Talán itt követtem el életem legnagyobb hibáját. Túl nagy választási szabadságot hagytam, az akkor 14 éves fiamnak. Sajnos anyuká

kamasz vagy gyermek?

Unokám 15 éves. Anyja 9 éves korában ott hagyta apját másik férfihoz költözött. Én mint nagymama figyelem a gyermeket akinek véleményem szerint lelki problémája van.Sajnos az anyja gyermekként sem foglalkozott vele és most sem. El-el ejtett mondatokból és sajnos tettekből/már három alkalommal megkarcolta magát körző hegyével, éles kupakkal/következtetek arra hogy segítségre lenne szüksége.Apja testvérében bízik neki jobban megnyílik, vele talán felkeresne szakembert.Kérdésem.2001.12.01 született Kell e szülői engedély /az apja nem támogatja, az anyja is ellenem beszél/ ahhoz hogy felkeresse

kamasz vagy gyermek?

Unokám 15 éves. Anyja 9 éves korában ott hagyta apját másik férfihoz költözött. Én mint nagymama figyelem a gyermeket akinek véleményem szerint lelki problémája van.Sajnos az anyja gyermekként sem foglalkozott vele és most sem. El-el ejtett mondatokból és sajnos tettekből/már három alkalommal megkarcolta magát körző hegyével, éles kupakkal/következtetek arra hogy segítségre lenne szüksége.Apja testvérében bízik neki jobban megnyílik, vele talán felkeresne szakembert.Kérdésem.2001.12.01 született Kell e szülői engedély /az apja nem támogatja, az anyja is ellenem beszél/ ahhoz hogy felkeresse

kamasz lányom

Üdvözlöm! Lányomról lenne szó. Most töltötte a 12-t. Kitűnő tanuló, sikeres focista. Szép lány, minden fiú fut utána. Formás, nőies. 165cm 50 kg. Mégis olyan hajmeresztő dolgokat csinál, hogy megrémülök tőle :( 2x kaptam rata azon, hogy saját magának levelet ír. Volt egy fiú, akibe szerelmes volt, levelet írt magának tőle. Most állítólag csúszdázott egy fiúval a strandon, de mi ne láttuk, hogy valóban lett volna valaki, majd létrehozott a facebook profilt egy fiú névvel és magána leveleket írt. Többször lódításon kapom és szerintem az iskolában is talál ki ilyen történeteket. Miért van ez?

Nagyival egy ágyban?

Kedves "Pszichológus válaszol"! Gyermekünk többször a nagymamáéknál tölti a hétvégét, olyankor ott is alszik. Ezekben az esetekben a nagyival egy ágyban alszanak, holott van lehetőség arra, hogy külön ágyban és külön szobában aludjanak. A gyermek 13 éves. Lehet-e ennek káros hatása az önállóságára vagy bármilyen más szempontból? Mi a célszerű megoldás? Előre is köszönöm válaszukat!

Mit tegyek, hogy nyitottabb legyek?

Tisztelt pszichológus! 15 éves lány vagyok, nagyon félénk és csendes. Ez 11 éves koromban kezdődhetett mikor a nagymamám elhunyt, ami nagyon érzékenyen érintett. Őszintén szólva előtte is csendes voltam, de nem ennyire. A nagymamám halála után elzárkóztam a világtól. Sok barátomat ez miatt veszítettem el. Most megyek gimnáziumba és szeretném ha ez megváltozna. Szeretném önmagamat adni mindenkinek. Más embert mutatok a világnak mint aki valójában vagyok. Egyedül a legjobb barátomnak tudom önmagamat adni, akkor teljesen felszabadult vagyok, ki mondom amire gondolok, viccelődök. De ha valaki másr

Onbizalomhiány

Tisztelt Szakértő! 17 éves lány vagyok. Mindigis magabiztos voltam, de az utóbbi 2 évben nem tudok még a boltba se úgy kimenni hogy ne legyen elötte egy fél órás nyüglődésem, hogy vajon mit gondolnak rólam és egyebek. Amióta anyukám itt hagyott minket van ez. Nem merek senkivel sem beszélni, az iskolában is gondok vannak ez miatt. Nem szeretek így bejárni. Nagyon nehezen vagy egyáltalán nem oldódok fel társaságban. Ha valaki rámnéz már paradicsom vörös vagyok, És ez azért zavar mert igazából nem vagyok szégyenlős csak azzal akit nem ismerek igazán. Nem tudok semmiségekről beszélni főleg nem

SOS segitség a 16 éves kislányunknak

2 éve van kapcsolatban a 16 éves jó tanuló, jólelkü kislányunk egy beteg lelkületű, nagyon szegény és beteges családból származó erősen narcisztikus 17 éves fiuval! A lányom függ tőle, eddig vártunk, hogy talán magától rájön, hogy több a szenvedése mint az öröme, de már nem látjuk a megoldást, és utánaolvasva is meggyőződhettem róla, hogy külső segitségre van szükségünk ehhez. Ehhez kérnénk a segitségüket. Aggódó szülők.

Kiskamasz, kényszeres tisztaságmánia?

Kedves Szakértő! Lányom 12 és fél éves, nem nyúlhat senki a dolgaihoz, inkább nem kapaszkodik a buszon, fél, hogy koszos lesz a keze, késsel-villával eszi a péksüteményt, hogy ne legyen zsíros a keze, nem érhet hozzá az öccse, apja, nem szereti, ha bemegyek a szobájába, ha nincs otthon, stb. Érzékeny mindenféle szagra (a kávé büdös, a buszon az emberek, stb.) Nem tudom, hogy ez normális-e, vagy a kamaszodás-hormonális dolgok velejárója és majd elmúlik? Üdvözlettel, egy anyuka.

Oldalak