Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Indulatkezelési zavarok

Az indulatok kezelésének nehézsége, amikor úgy érezzük, hogy túlságosan indulatosan vagy nem a helyzetnek megfelelően viselkedünk időnként mindannyiunk életében előforduló, természetes jelenség. Különösen igaz ez olyan feszült, nehéz helyzetekben, amelyek meghaladják a személyes alkalmazkodóképességünket, elhúzódóak, ismétlődőek. Ekkor azt tapasztalhatjuk, hogy rövid időre indulataink elárasztanak és irányítják viselkedésünk, amely reakciót később akár megbánhatunk vagy szégyellhetünk.

Zavarról akkor beszélünk, ha ezek a túlzóan indulatos, vagy helyzethez nem illő viselkedések eluralkodnak a mindennapi életen, úgy irányítják az egyén viselkedését, hogy azok ellenőrzésére, szabályozására képtelen. Az indulati kontroll zavarai egyrészt súlyos problémákat és konfliktusokat okozhatnak az egyén környeztében élőkkel, a családban,  a párkapcsolatban, munkahelyen, másrészt akár önsértő magatartást is eredményezhetnek.

Az indulatkezelési zavart kiválthatják azok a nehéz és/vagy elhúzódó  történések, állapotok, amely helyzetekben a megnövekedett stressz következményeként súlyos fizikai és lelki terhet rónak az egyénre és amelyben romlik az alkalmazkodás képessége. A nehéz helyzetben lévő személy testi, lelki egyensúlya megbillenhet, felborulhat és a zavar tüneteinek kialakulásához vezethet. Ezekben az esetekben a külső ok megkeresésével és kiiktatásával, illetve az egyén védekezőképességének növelésével az indulatkezelési zavar tünetei enyhülnek, megszűnnek.

Vannak olyan esetek, amikor az indulatkezelés zavarai látszólagos külső ok nélkül jelentkeznek. Az érintett személy képtelen bizonyos késztetésein uralkodni és az ehhez kapcsolódó impulzusait ellenőrzés és szabályozás alatt tartani. Közös jellemzője ezeknek a késztetéseknek, hogy a végrehajtásuk ártalmas, jelentős kellemetlenséget és szenvedést okoz a személynek önmagának és/vagy  környezetének.  Ezek az indulatkezelési-, impulzuskontroll zavarok olyan pszichés rendellenességek  tünetei lehetnek, amelyekkel az egyén egyedül nem képes megbirkózni. Ilyen esetekben az okok megkeresésében, a pontos diagnózis felállításában és a kezelésében pszichiáter, pszichológus szakember segítségét érdemes kérni.

A leírást Kardos Judit pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Hogy segítsek a testvéremnek?

Kedves Pszichológus! A nővérem férje 67 éves,de még dolgozik.Sajnos egyre gyakrabban felejt hétköznapi dogokban.Ezek nem okoznak bajokat,de a nővérem nagyon rosszul tűri ezt,és ha szól ezért,akkor a sógorom nagyon agresszívan reagál,és kikéri magának,emiatt mindennaposak a veszekedések náluk. A nővérem nem tudja kezelni ezt a helyzetet ,és nem tudja elfogadni sem az emlékezet- zavaros férjét.21 évi együttélés után válni nem akar,de együtt lenni vele nem tud és nem is mer.Mit tegyen?Vagy mit tehetek én? válaszát várva,üdv:Cecília

Szülőn Élősködő

Tiszteletem! Tudom más azt mondaná ne szóljunk bele más életébe, de a sógorom szinte alig mozdul ki a házból, nem dolgozik mert egyszer volt egy rossz tapasztalata. Vitték már szakemberekhez, de azt mondták semmi baja. Mi is leültünk családdal beszélni a problémáról, de nem hallgatja végig, kiforgatja, és önmagából is kifordul a téma hallatán agresszív lesz, az a kifogása, hogy mivel neki olyan rossz gyerekkora volt ezért evidens, hogy az anyja eltartja őt. És tesz róla. Mindig van olyan elszólása ami által bűntudatot keltsen benne folyamatosan, hogy rossz anya volt. Ami nem igaz egyáltalán.

7 éves fiú, indulatkezelési problémák

Tisztelt valaszadó szakember!Hét éves kisfiam okoz rengeteg fejtörést és problémát számomra. Egyke volt sokáig, a nevelői szerint is kortársainál érettebb, okosabb. Nagyon sok időt töltöttem vele, de mindig is akaratos, hisztis kisfiú volt, ha nem kapott meg valamit, egyébként kedves, okos, elismerésre vágyó, szeretni nagyon tudó kisgyerek. Egy ideje nagyon csúnyán beszél, főleg velem, ha vmi nem úgy van, ahogy szeretné, legutóbb, a postán mások előtt is, sőt nekem ugrott, verekedni próbált.Kicsi kora óta rombol, mostanában a ruháit lyukasztgatja. Korlátok szabályok voltak, vannak, mégis iszo

Onmegismeres

Az lenne a kerdesem, hogy milyen tecknikak vannak a sajat magunk elfogadasara, szeretesere, ugyanis azt veszem eszre magamon , hogy folyton elegedetlen vagyok azzal amennyit teszek (1,5 eves gyerekemmel itthon vagyok) ,sokszor kiabalok a csaladtagokkal es ugy erzem kihat a csaladra is, fokent a nagyobbik, 7 eves lanyomra, aki szinten mindig rossz hangulatba van, indulatos, nem fogadja el masok velemenyet az iskolaban, folyton fonokoskodik, igy aztan baratok sem akadnak. Kerem adjon nehany tanacsot mit tehetnek magammal es hogyan segithetnek a kianyomnak? Koszonom!

Szülők válása felnőttként

Közel egy éve már, hogy a szüleim majd' 30 év házasság után válás mellett döntöttek. Felnőtt nőként képtelen vagyok feldolgozni, hogy az apám engedett az érzelmi zsarolásnak és az érzelmileg érettebb anyám helyett az első barátnőjét választotta, aki számtalanszor kísérelt meg öngyilkosságot; simulékony, alkalmazkodó természetével pedig meggyőzte apámat egy gyengébb, munkanélküli időszakában, hogy ő sokkal jobb párja lesz. Mindkét szülőm példaképem volt, bármit meg tudtunk beszélni az évek alatt. Apám most érzelmileg és életvitelében is hasonul az új közegéhez, ami az általam megismert embertől

Mitol lettem feltekeny?

Kedves Olvaso! Nem tudom mennyire specialis az esetem. 31 eves hajadon, gyermektelen no vagyok. A napokban megbeszeltem a parommal, 1.5 ev egyutt jara utan fejezzuk be, mert nekem ez igy nem megy. A parom idosebb es 2 gyermeke van az egyik 14 a masik 24 eves. Ezt meg el is fogadtam volna. De azt, hogy a volt felesegevel egyszeruen nem birt szakitani azt nem. Allandoan feljart hozzajuk, segitette tovabbra is a hazvezetesben es a gyerekekkel is csak a volt feleseg lakasan talalkozott. Neha ott is aludt egy-egy ejszakas muszak utan. Ez olyan feltekenyseget valtott ki belolelem, amilyen sosem vol

verekedés

Kedves Szakértő! Olyan problémám van, hogy a 27 hónapos kislányom egyre durvábban verekszik. 9 hónapja kezdődött a dolog, és nem tudom, lehet-e még rosszabb, de eddig fokozatosan romlott a helyzet. Öccse 4 hós, őt szereti, hozzábújik, a testvérféltékenység abban nyilvánul meg, hogy nem engedi a játékait az öccse közelébe. Ezt elfogadtuk, nincs belőle itthon probléma, de elmondjuk neki, hogy "Öcsi nem szeretné elvenni őket, de ő is kölcsön szokta adni a játékokat neked, mert kedves és szeret téged, megmutatja neked szívesen". Ez teljesen okénak tűnik itthon. De a játszótéren az én lányom egy v

Indulatkezelès,depresszio, bàntalmazàs.

Üdvözlöm. 32 éves vagyok. 5 ève èlek pàrkapcsolatban. 1.5-2 éve indulatkezelèsi problèmàim lettek. Ha a pàrom olyat mondot vagy tett ami nem tetszik megvertem, ordibàltam vele. 1 éve elhunyt èdesanyàm ès a helyzet rosszabodott. Màr az sem fèkez meg, hogy a környezetem is hallja. Eddig csak a pàromat bàntottam. Azt hittem egy hèt nyaralàs kettesben jót tesz majd, de sajnos nem. Megkeserìtettem a nyaralàst. Ezmiatt hatalmas bűntudatom is van. Kèrtem a pàromtól több türelmet ès megèrtèst. De azt mondta alpba ilyen vagyok ès a betegsèg mögè akarok csak bújni. Egyre rosszabbul kezdek lenni. Cèltala

Mit tegyünk?

Tisztelt Cím! Az alábbi problémával fordulok Önökhöz: Feleségemmel 15 éve vagyunk együtt, van 2 gyermekünk. Az utóbbi időben egyre jobban felszínre törnek benne az alábbi tulajdonságok: bármi, ami nem jól sikerül felelőst és hibást keres, ha valakire kicsit is haragszik, onnantól semmi sem jó, amit csinál, soha nem ismeri el, ha hibázik, inkább abban is mást okol. Gyakorlatilag a mindennapi életben eljutottunk odáig, hogy neki egyszerűen nem lehet jót tenni, meglepetést okozni sem, mert úgysem lesz jó semmi. A családban ezt mindenki látja (szülők, gyermekek, jómagam), de ő nem. Ez gyakorlati

Van segítség, vagy ilyen vagyok?

A kiválasztott problémakörökből, mindegyik valamennyi részben igaz rám, de szerintem teljes mértékben egyik se. A fő problémám, hogy 39 éves vagyok, és nem volt még komoly párkapcsolatom. Nem sikerül nőkkel egy normális vagy átlagosnak mondott kapcsolatot kialakítani. Egy kapcsolatom volt eddig, az pedig egy inkább szexuális beállítottságú együttjárás, és együttlét volt. Szociálisan sok dologgal kapcsolatban elutasító vagyok, és nem vagyok túl asszertív, inkább a passzív és a passzív-agresszív viselkedés jellemző rám. Mivel sokszor inkább magambaforduló vagyok, így a környezetem nagy része neh

Kalitka a madárnak!?

Tisztelt Tanácsadó! 2,5 hónapja ismertem meg a páromat egy társkereső oldalon. A párommal majdnem elbukott az első találkozásunk ezen (irásbeli) mondata miatt "Felbasztad az agyam a hülyeségeddel tegnap". Amikor Az első szót olvastam, megijedtem, meg is irtam neki, h előfordul, h szándékom ellenére könnyen felbosszantok embereket, ezért hozzám nem való olyan, aki ilyen erősen reagál.Elnézést kértem, ha megbántottam.Bucsuztam volna, de végül tisztáztuk a helyzetet, találkoztunk, szerelmesek lettünk-vagyunk egymásba. Nem jellemző, hogy kihozom a sodrából, de picit aggaszt, hogy ha viccesen is

Felnőtté válás

Kedves szakértő, a szüleim, család túlságosan kontrolláltak, bele folytak a dolgaimba, anyukám például mindent megcsinált helyettem, kiskoromba a kést kivette a kezemből, mindig megcsinálta a kaját, még 16 éves koromban is, semmiért nem kellett felelősséget vállalnom. Tesóim is "majd anya megoldja" ő jobban csinálja" azt éreztetve hogy én elrontom. A jelenben az a gondom, hogy indulatkezelési problémáim vannak, még nem volt párkapcsolatom, most tanulni akarok,karriert épiteni majd de nincsenek módszereim arra hogy most hogyan merre, mit kell csinálni, hogyan kell. Másik hogy sokat bénázok.

Elakadás

Kedves szakemberek Problémám az, hogy elakadtam. 22 éves vagyok. Jártam okj-ra 2 évig, de otthagytam vizsga előtt, mert csak aludni jártam be kb.és kényszernek éreztem és nem voltam úgy hogy ebből most vizsgázni tudok .Csak érettségim van.Dolgoztam 1 hónapot de nem nekem való volt a munka. Most megint dolgoznom kéne de csak ilyen gyárit tudok érettségivel és azt nem tudom évekig csinálni mondjuk gyakran csak kifogasokat gyártok Csinálom a jogsit beiratkoztam nyelvvizsga tanfolyamra de nagyon rosszul vagyok mert nem tartok sehol.szeretnék már elmenni otthonról de stabil munka nélkül lehetetlen

Indulatkezelési problémák

Tisztelt Doktornő/Doktor Úr! Másfél éve élek együtt a barátommal, az egyetemen ismertük meg egymást. Nagyon hasonló az érdeklődési körünk, a világról alkotott nézeteink. Nincsenek féltékenységi rohamaink, nem ellenőrizgetjük a másikat, egyenlő arányban vesszük ki a részünket az elvégzendő munkákból és egymás családjával, is jól kijövünk. Két év van közöttünk (ő 28 én 26). A barátom alapvetően nagyon rendes, megértő, lehet vele beszélgetni lelki dolgokról, szeret nekem kedveskedni, nincsen szexuális jellegű problémánk, sokat nevetünk együtt, nagyon szeretem őt. Köztünk is vannak azonban nézet

Oldalak