Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Hipochondria

Hipochonder vagyok vagy beteg?

„Napok óta fáj a fejem, biztos, hogy agydaganatom van”, „állandóan gyenge vagyok, és sokszor érzem, hogy fáj a hasam, de hiába járok kivizsgálásokra, az orvosok még nem találták meg mi a bajom, szerintem komoly betegségem lehet”.

Mit takar a hipochondria kifejezés?
Egyre több emberrel találkozom a munkám során, akikkel a fentiekhez hasonló gondolatokkal érkeznek. Az ilyen emberekre mondják azt, hogy hipochonderek, vagy „képzelt betegek”. Ez utóbbi kifejezés azonban már magában hordoz egy elítélő hozzáállást, ami azért nem jó, mert ezek az emberek valóban megélik a tüneteiket, amely szenvedéssel és az egészségük miatti állandó szorongással jár. A hipochondria szó eredete a görög hüpokhondrion szóra vezethető vissza, ezzel a megjelöléssel illették az ókori görögök a has felső részét, ahonnan feltételezésük szerint az értelem és a psziché betegségei erednek.

Folyamatosan nő a hipochonderek száma, az orvosokat látogató lakosság 4-5 százalékára jellemző valamilyen fokú hipochondria, amely megnehezíti mind a beteg, mind a családtagok életét és nem kis terhet ró az orvosokra és az egészségügyi rendszerre. A hipochonderek a tüneteikkel folyamatosan kivizsgálásokra járnak, és az újabb és újabb negatív leletek csak azt jelentik számukra, hogy az adott vizsgálat nem találta meg a betegséget, de a következő majd ige. Így fordulhat elő, hogy egy 32 éves fiatalember az utóbbi 1 évben már 30 vizsgálaton volt.

 

Ki a hipochonder?
A hipochondriázisban szenvedő betegek félreértelmezik saját testi tüneteiket, és rögeszmésen félnek attól, hogy valamilyen súlyos, életveszélyes betegségük  van. A diagnózis kimondásához a beteg valós, nem csupán színlelt tüneteinek legalább 6 hónapig fenn kell állniuk. jelek szerint sem az életkor, sem a nem, sem műveltségbeli tényezők nem befolyásolják gyakoriságát.

A megmagyarázhatatlan testi tünetek
A hipochondria a pszichiátriai betegségek egyik csoportjába, a szomatoform zavarok közé tartozik, amely betegségcsoportra jellemző, hogy megmagyarázhatatlan fizikális tüneteket okoznak.

Fajtái röviden:

  • szomatizációs zavar (több szervrendszert érintő testi tünetekkel)
  • nem differenciált szomatoform zavar (kevesebb fizikális tünettel)
  • konverziós zavar (a motoros vagy szenzoros működéseket érintő tünetekkel)
  • szomatoform fájdalomzavar (pszichogén fájdalommal)
  • hipochondriázis (életveszélyes betegségtől való félelem)
  • testdiszmorfiás zavar (testi hibák beképzelése, felnagyítása)
  • és a meg nem határozott szomatoform zavar.

A felesleges beavatkozások, vizsgálatok elvégzésének kivédése érdekében már a kivizsgálás korai szakában fel kell vetni a szomatoform zavar lehetőségét, ha a beteg megmagyarázhatatlan fizikális tünetek miatt fordul orvoshoz.

A hipochondria megjelenési formái
Az egyik forma a létező, jelentéktelen tünetek túlértékelése, okának keresése. Az ilyen emberek a legenyhébb fájdalom, vagy csupán kényelmetlenségérzés azonnal súlyos problémára gondolnak: „Mi lehet ez? Mi okozza? Milyen súlyos, halálos betegség tünete lehet?” Ő az, aki a legenyhébb hétköznapi fejfájás esetén rögtön agydaganatra gondol.

A másik forma jóval ritkábban fordul elő: a külső - potenciálisan károsítónak tartott - hatások túlértékelése. Az ilyen ember mindentől fél: lehetőleg nem fog kezet, mert attól bacilusokat kaphat, hideg vizet nem iszik, mert az torokgyulladást okoz, a huzattól tüdőgyulladást kap. A két forma gyakran kombinálódik egymással.

            A hipochondriát meg kell különböztetni a betegségfóbiától, utóbbira az jellemző, hogy valaki egy konkrét, meghatározott betegségtől retteg. A fóbiás kétségbeesetten keresi magán a rettegett betegség jeleit, s minden kellemetlen érzetét, tünetét arra vezeti vissza. Mostanában tapasztalhatóan megnőtt az infarktus- és rákfóbiások száma.

 

Mi állhat a hipochondria hátterében?
A hipochondria általában nem önálló betegségként van jelen: depresszióra, szorongásos betegségekre, de személyiségzavarra is utalhatnak a tünetek. Előfordul az is, hogy a megnövekedett stresszszint, a váratlan életesemények váltják ki a tüneteket. Sokan számolnak be arról, hogy a halálfélelmük, a betegségtől való rettegésük akkor jelentkezett először, amikor szülővé váltak, hisz most már a kisbabáért is felelősek és mi lesz akkor, ha történik velük valami.

Korábbi élmények hatása is lehet a hipochondria: olyan események, amelyek megingatták a beteg biztonságérzetét. Ilyen lehet például, ha valakinek kiskorában meghal egy gyerektársa a környezetében, vagy korán elveszíti a szeretett szülőt, nagyszülőt. Egy 35 éves nő beszámolója: „a mai napig látom a nagypapám arcát a ravatalozón”.

Egy másik kiváltó ok lehet a szülők „túlféltő”, aggódó magatartása („ha nem veszel sapkát télen, kihullik a hajad”), amely azt az attitűdöt alakítja ki a gyermekben, hogy a világ veszélyes hely.

A hipochondria kezelése
Mivel minden hipochondernek más a betegség- és élettörténete, a kezelést mindig az egyéni probléma határozza meg. A pszichoterápia, a kognitív viselkedésterápia és a szorongásoldás módszerei közül válogathatunk a hipochondria kezelése során. A szorongások mögött a halál gondolatának el nem fogadása állhat, ezért fontos az élet és halál kérdéskörét beilleszteni a terápiába, ebben a vallás is sokat segíthet. Fontos, hogy a beteg megpróbáljon nyugodt családi és munkahelyi körülményeket teremteni maga körül, csökkentse a mindennapok stresszét.

A leírást Sági Andrea pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Szakemberek

Pszichológus válaszol

hipochonderség,pánikroham

jó napot kívánok ! olyan problémával fordulók önhöz ,hogy van bennem hipochonderség ,amit magam vettem észre ,persze nem vagyok szakember hogy ezt így kimerjem mondani . amit érzek le írom ,hogy tudna e segíteni ! kb 2 éve volt egy pánikrohamom ,mit úgy gondolok hogy az lehetett , koncerten voltunk sok ember körbe,nem tudtam hol a kijárat ,azt éreztem nem kapok levegőt ,szédültem ,azonnal menni akartam onnan ,itt kezdődött . akkor este semmit nem tudtam aludni ,fel keltem percenként dobogott a szívem ,mintha valaki megijesztett volna. mostanra rájöttem ,hogy tudom magam kezelni a magam mód

Érzelmi tompaság, ijedség érzés csökkenés

Kedves hölgyem/uram! :) Mivel sajnos elég hosszú lenne leírni a szituációmat, így csak a lényeget próbálom kiemelni. Egy intim testi helyen lévő gyulladásos elváltozás következtében a február elején rendkívül pánikba estem. Ez szexuális problémákat is felvettett nálam, amely az adott pillanatban pánikrohamot is okozott számomra. Eleinte csak az idegesség és a halálfélelem uralkodott el rajtam, majd erre építve hipohonder képzelgéseket is sikerült kreálni magamnak, amely tovább súlyosbította az állapotom. Ezután egy ideig érdektelennek, érzelem mentesnek, üresnek éreztem magam. A helyzet hu

Gasztropszichológust keresek

Tisztelt Válaszadó! Úgy érzem, hogy gasztropszichológusra lenne szükségem. Tüneteim körülbelül 10 éve vannak (jelenleg 29 éves vagyok, férfi), stressz hatására hasi panaszaim szoktak lenni. Az utóbbi 1 évben sokkal több stressz ér, és sokkal több problémám is van, főleg az utóbbi 3.5 hónap az ami megvisel. A székletem nem normális, úgy érzem az étel gyorsabban átmegy rajtam, mint kellene, volt némi fogyás is. Internetet bejárva megijedtem, hogy hasnyálmirigy daganatom van, mivel a tüneteimre passzolt. Azonban az utóbbi 3.5 hónapban volt CT-m, két MRI-m, hasi ultrahangom, és semmi nem utal h

Mit tehetnék?

Üdvözlöm! 20 éves, nő vagyok. Márciusban haláleset volt a családban, amit akkor érettségire való tanulásommal elnyomtam,de utána nyáron kezdődtek a rosszulléteim. Néha éjszaka rámtört ilyen izzadás, nem tudtam elaludni, rossz közérzet. Aztán októberben nagyon rosszul lettem az utcán, elzsibbadt szinte mindenem és azt hittem mindjárt meghalok amitől nagyon megijedtem, mivel nagyon félek a haláltól,rettegéssé vált a dolog. Aztán kezdődött a rémálom. Mindennapos rosszullétek, pánikrohamok, ami miatt nagyon erős szorongás... Akkor este bementem az ügyeletre és ott azt mondták pánikbeteg vagyok és

kényszer?

Jó estét! Gyermekkoromban voltak kényszerességre utaló viselkedéseim, aminek központjában halálfélelem volt.1 hónapja egy ártalmatlan dologról bevillant az egész gyerekkori dolog. Sajnos bepánikoltam és magamba tartottam a dolgot, úgy próbáltam túl lenni rajta, hogy rákerestem a neten a tünetekre, hogy kizárjam magamnál a kényszerbetegséget. Sajnos elég sok történetre találtam, de aznap éjjel már nem is aludtam, folyton ezen járt az agyam, hogy mit fogok tenni, ha vissza jön, mi lesz az életemmel.Másnaptól elkezdtem a tüneteket figyelni magamon, próbáltam harcolni ellenük,de ahogy teltek a na

Mi a bajom?

Nem tudom mi bajom?Pánik beteg vagyok már évek óta.Az elején nem tudtam kontrollálni de most már sikerül közbe.Mióta megszületett a kisfiam aki jelenleg 9 éves azóta mindig parázok mindentől félek hogy mi lesz ha bajom lesz és ha meghalok mi lesz a kisfiammal.Ha fáj valamin akkor már tuti rákos vagyok. Ha valami olyat észlelek rohanok az ügyeltre.Már sokszor azon gondolkodok hogy teljes csődtömeg vagyok.Párommal 17 éve vagyunk együtt de félek hogy megunja a rigolyáimat.Sokszor esek mély depibe.Attól még ellátom a gyerekem és nincs is gond előtte álcázom a problémát.Csak lehangolt vagyok és u

Hipohondria, pánikbetegség

Tisztelt Pszichológus! Kérdésem, hogy a hipohondria pánikkal és sajnos testi panaszokkal mennyire gyógyítható? Mindig is figyelmtem magamra, de egy kicsit elharapódzott a dolog. A férjem kórházba kerülése óta -azóta minden rendben vele, magas volt a vérnyomása, gyógyszert szed- már számomra is zavaróan odafigyelek minden rezdülésemre a testemben. Egyszer ügyeletre mentem, egy fejfájást túl pánikoltam, kéz-láb gyengeséggel, de semmi nem volt. Alapvetően is nagyon stresses vagyok, mindenen tudok stresszelni, izgulni. Járok heti 1x pilatesre,ami jól esik. Sokszor erős szivdobogás érzés önt el,

Hova soroljam magam?

Üdvözlöm! Éppen pszichológust keresnék, de nem tudom, melyik problémakörbe soroljam magam. Szakorvosi vizsgálatok alapján felmerült a generalizált szorongás, a pánikbetegség, a hipochondria és a PTSD (utóbbi, mint mindezek kiváltó oka) is. Úgy vélem, ezt nem az én tisztem eldönteni/kiválasztani, de sok pszichológus a PTSD-t nem említi a vállalt foglalkozási körei közt, de a többit igen. Melyik "kategóriára" érdemes leginkább szűrni, ha a fenti dolgok gyakorlatilag kéz a kézben járnak? Egy olyan szakember, aki csak pánikkal foglalkozik, elvállal úgy is, hogy feltételezhetően PTSD-ből ered a

pszichés betegségek

Jónapot! Nem tudom mi van velem kb tavaly (2016 ) decemberében kezdődött étvágytalansággal.. majd folytatódott egész napos hányingerrel( tudni kell rólam hogy kiskorom óta hányás fóbiás vagyok nem egyszer voltam már pszichológusnál) téli szünet alatt meg fokozatosan romlott.. pánik rohamok depresszió stb. Egyik nap meg már azt kezdtem érezni mintha egy álom világba élnék ,teljesen más ember lennék .. az egész családom környezetem Saját magam ,érzéseim, emlékeim(amik csak tényként vannak meg,képként nem ugranak be) egyszerűen MINDEn idegen és mintha nem velem történne.. ráadásul most megbeteged

Asperger-szindroma

gond az, hogy Felvidéken lakunk és a kornyezetunkben nem találtunk magyarul beszélo pszichologust. Szlovák nyelven gondot okoz a gyermeknek az érzéseirol beszélni. Azt szeretném megtudni, hogy a skypon valo konzultácio ilyen esetben mennyire hatásos, segíthet-e, milyen díjra számithatunk egy-egy konzultácioért. Koszonom

Szülői alkalmasság kérése

Olyan pszichológust keresek, aki ( k ) véleményét a bíróság elfogadja ( igazságügyi ) és elvégezne ( nének ) rajtam / velem a tárgyban megjelölt alkalmassági tesztet. Köszönettel, Bántelki lajos ( 06-70-4-32-52-00 )

pszichoszomatizáció vagy hipochondria

Kedves Hölgyem / Uram! Arra szeretnék választ kapni, honnan lehet tudni, hogy hol húzódik a határ a között, hogy a stressztől és megoldatlan pszichés problémák miatt lebetegszem (például van egy visszatérő bőrbetegségem, amiről tudom, a bőrgyógyász is tudja, hogy a terhelt időszakokban jön elő) és a között, hogy bebeszélek magamnak betegségeket, hogy annyira begerjesztem a agyam a szorongás miatt, hogy valóban beteggé válok testileg? Vagy ez még ugyanaz és a hipochondria teljesen más? Egyszerűen aggódom amiatt, hogy nagyon rossz irányba haladok, és már nem fognak ellátni az orvosok; már a házi

Zavarodottság

Tisztelt szakértő! 22 éves fiú vagyok, es félek, hogy bebeszéltem magamnak a homoszexualitást. Egész életemben, a nők tetszettek, csak lányokba voltam szerelmes, a fantáziaimban is csak ők szerepeltek. Azonban 18 évesen, hallottam, hogy egy lány azt mondja egy másik fiúról, hogy jól néz ki, es utána ezt mondtam magamban, hogy tényleg. És innentől fogva elkezdtem ezen aggódni, pedig sose voltak meleg fantáziáim se vágyaim, de görcsösen figyelni kezdtem a fiúkat is, hogy tetszenek-e pedig tudom, hogy nem. Aztan lett egy barátnőm, 3 évig jártunk és nagyon szerettem és minden működött köztünk és

megrekedtség,szorongás

Üdvözlöm.Egy hozzáértő szakemberre van szükségem, aki segít nekem megérteni a belső káoszom.Úgy érzem rossz úton járok már sok ideje,megrekedtem a fejlődésben és szorongok, torz elképzeléseim vannak magamról.Önkutatásba kezdtem körülbelül 3 éve segítség nélkül,egyedül, és összekuszáltam a saját belső világom.Az állapotom már rég óta tűrhetetlen számomra (kb 1 éve), rég fel akarok keresni egy szakembert, de csak halogatom. Édesanyámmal való kapcsolatom miatt is hatalmas feszültség van bennem, megoldhatatlannak tűnik a probléma, csak elnyomni tudom az érzéseket amik széttépnek belül, de hamar fe

Mire számítsak hosszú ideje tartó depresszióval?

Valószínűleg legalább 10 éve depressziós/ szorongásos gondjaim vannak. Előfordultak öngyilkos gondolatok is ez idő alatt, bár tettlegességben nem nyilvánult meg. Az egész fiatal felnőtt életemet végigkísérte az örömtelenség, ami főleg az utóbbi időben romló tendenciát mutat. Mára már szinte semmi sem okoz örömet, rendkívül ritkák azok a pillanatok amiket gondtalanul, boldogan élek meg. Öngyilkos gondolataim egyáltalán nincsenek jó ideje, helyét egyfajta "hipochondria" vette át, rendszeres rettegés hogy valamilyen halálos betegségben szenvedek vagy elmebeteg vagyok (azonban ez nem befolyásolj

Oldalak