Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Étkezési zavarok

Étkezési zavarok Az evészavarok története feltehetőleg egyidős az emberiséggel. A két "klasszikusnak" számító evészavar, az anorexia nervosa (AN) és a bulimia nervosa (BN) leírását már ókori források is említik. Maguk a nevek is görög eredetűek: az an-orexis az étvágy hiányát jelenti, a bulimia pedig a büosz (ökör) és limosz (étvágy) szavak összetételéből keletkezett.

Anorexia nervosa Az AN évszázadokon keresztül a vallással kapcsolódott össze. Részint a gonosz szellemek befolyásával, majd a keresztény világban az ördög általi megszállottsággal magyarázták a jelenséget. A kora középkorban viszont gyakran írnak éhező szentekről, a böjtölés (megfelelő mértékben) hozzátartozott a vallás előírásainak megtartásához, bizonyos értelemben a megtisztulást, a megújhodást szimbolizálta. Egy időben cirkuszi látványosságnak számítottak az éhezőművészek. Csupán a XIX. századtól kezdett bizonyossá válni, hogy orvosi, ezen belül is pszichés problémáról van szó, melynek kezelésében az emésztési zavarokra adott szerek hatástalanok. A XX. század második felére kristályosodtak ki a betegség alapvető tünetei, melyek alapján diagnosztizálni lehet.

Ezek a következők: - az egyén elutasítja a korának és magasságának megfelelő minimális testsúly fenntartását (BMI 17,5 alatt, a testtömeg kevesebb, mint az elvárható szint 85%-a) - intenzív félelem a súlygyarapodástól, elhízástól, a kóros soványság ellenére - a menstruáció legalább három cikluson át történő kimaradása, amennyiben valaki már korábban menstruált. (Forrás: DSM-IV-TR, 2001, Budapest, Animula Egyesület) Az anorexiás betegek között két alcsoportot lehet elkülöníteni: az úgynevezett restriktív (vagy "aszkéta") típust, aki önsanyargatással éri el az alacsony testsúlyt, illetve az úgynevezett purgáló típust, aki az előbbitől eltérően hánytatja magát, vagy rendszeresen használ hashajtót. Viselkedését, személyiségvonásait tekintve az utóbbi a bulimiásokhoz áll közelebb, és egyes kutatások genetikai különbséget is kimutattak a két csoport között. A genetikai gyökerek lehetőségére utalnak az egész gyermekkoron átívelő, az anorexiásokra jellemző specifikus temperamentum és magatartási jellemzők is. Ezek a gátoltság, a perfekcionizmus (tökéletességre törekvés), és az ártalmak kerülése, félelem a büntetéstől, melyeket csak felerősítenek a rugalmatlanság és a szociális készségek hiányosságai. A hosszú távú alultápláltság serdülőkorban, amikor számos agyi struktúra még kialakulóban van, olyan biológiai "sebeket" okozhat, melyek sérülékennyé teszik az egyént, ily módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a probléma fiatal felnőttkorban is fennmaradjon. A betegség kialakulásának számos magyarázata van, az elméletek mindegyike egy-egy lényeges, ám egymástól különböző aspektusra helyezi a hangsúlyt. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a modellkövetésnek, a médiának, a családi mintáknak kulcsszerepük lehet. Nem elhanyagolható a családi konfliktusok jelentősége sem, melyek más interperszonális problémákhoz kapcsolódva általános elégedetlenségérzéshez vezetnek. E mögött többnyire a függetlenedéshez, a társas szorongáshoz és stresszel telített életeseményekhez köthető gondok húzódnak meg. Mindezek kombinálódva a perfekcionizmussal, mint személyiségvonással, oda vezetnek, hogy a fiatal életének egy részét teljes mértékben kontroll alatt kívánja tartani, és erre a teste a legalkalmasabb. A társak részéről megnyilvánuló kritikák ezt felerősítik, mindezek következtében a fiatal diétázni kezd. Számos pozitív (például siker érzése) és negatív (például hízástól való félelem, stressz kerülése) megerősítő hatására kialakul a fogyókúra "ördögi köre". Fontos tényezőként azonosíthatók bizonyos kognitív torzítások, melyek az anorexiások gondolkodására jellemzők. Ezek közül elsősorban az evéssel, a testsúllyal és az alakkal kapcsolatos hibás elképzeléseket érdemes kiemelni.

Saját méreteiket gyakran túlbecsülik, éppúgy, mint az általuk elfogyasztott ételek mennyiségét is. "Fekete-fehér" gondolkodás, túláltalánosítás, vagy babonás hiedelmek is megfigyelhetők. Valamennyi étkezési zavarra jellemző a magas szorongási szint és az alacsony önértékelés. Közös vonásuk a korai anya-gyerek kapcsolat, a kötődés sérülése, továbbá az érzelmek elkülönítésének, szabályozásának és kifejezésének nehézségei is. A családterápiás elméletek a családon belüli szerepek és viszonyok, kommunikációs minták, a családi szervezetlenség, a leválás nehezítettségének jelentőségére helyezik a hangsúlyt. Bulimia nervosa Az ókori Róma hírhedtté vált a lucullusi lakomákról, és az azt követő önhánytatásról, ám ez a jelenség minőségileg különbözik a ma bulimia nervosának (BN) nevezett tünetegyüttestől, melynek alapvető része a titkolózás, a kényszeres jelleg és a bűntudat. A bulimia fő tünetei: - ismétlődő falási epizódok, melyekre az jellemző, hogy egy adott időtartam alatt (például 1 vagy 2 óra) az egyén olyan mennyiségű ételt fogyaszt el, ami biztosan meghaladja azt, amit az emberek többsége hasonló idő alatt és körülmények között megenne, és eközben elveszíti a viselkedése feletti kontrollt, például úgy érzi, hogy képtelen abbahagyni az evést - annak érdekében, hogy a súlynövekedést elkerülje, rendszeresen hánytatja magát, hashajtókat vagy más gyógyszereket használ, esetleg mértéktelenül diétázik vagy sportol - az alak és a súly túlzottan befolyásolja az önértékelést. ( Forrás: DSM-IV-TR, 2001, Budapest, Animula Egyesület)

A bulimiát csupán a 70-es évek közepétől tekintik önálló kórképnek. Kialakulásában kulcstényezőnek látszik a testsúly és a jó alak jelentőségének túlértékelése, a negatív énkép. A negatív hangulatnak jelentős szerepe van a falásrohamok kialakulásában. Az evés oldja a stresszt okozó, negatív gondolatokat, a kontrollvesztett falás után azonban megjelenik a bűntudat; ez és a kellemetlen testi érzések (gyomor feszülése) hozzájárulnak az önhánytatáshoz, hashajtózáshoz, vagy más kompenzáló magatartás kialakulásához, melyek ismét csak megerősítik a negatív énképet, ily módon alakítva ki egy ördögi kört. A bulimiásokra többnyire erős impulzivitás, ingerkereső magatartás, alacsony belső kontroll, önmagukkal szembeni ellenségesség, valamint az asszertív viselkedés hiányosságai jellemzők. A falásroham lezajlása számos hasonló vonást mutat a különféle addikciókkal. Két falásroham között a feszültség egyre nő, az étellel való foglalkozás egyre intenzívebbé válik, végül megjelenik a gyakran leküzdhetetlen sóvárgás. Az egyén számára nehézséget jelent az éhség és a telítettség érzésének észlelése. Az evés más addikciókhoz hasonló, örömszerző függőséggé válik. További addiktív sajátosság a perfekcionizmus, mely munkaalkoholizmus formájában is megnyilvánulhat. A bulimiások körében gyakori az alkoholizmus vagy a droghasználat.

Falászavar (Binge Eating Disorder, BED) A BED legfontosabb jellemzői az ismétlődő falási epizódok, melyek során adott időtartam (például egy vagy két óra) alatt olyan mennyiségű ételt eszik meg az egyén, ami biztosan nagyobb, mint amennyit a legtöbb ember ugyanilyen időtartam és körülmények között elfogyasztana. A bulimiához hasonlóan itt is kialakul a kontrollvesztés, ám hiányzik a kompenzáló viselkedés (önhánytatás vagy más). A bulimiával közös vonásként fedezhető fel a testsúllyal való extrém foglalkozás és aggodalom, továbbá az alacsony önértékelés. Gyakoriak az interperszonális problémák. Sok esetben társul más pszichiátriai problémákhoz (például bipoláris zavar, major depresszió, addikció, szorongásos zavarok). A falásroham kialakulásában (és e tekintetben is a bulimiával rokon vonásokat találunk) döntő tényezőnek látszanak a negatív érzelmek, de hasonló szerepet tölthetnek be bizonyos ételek, vagy akár napszakok is. A binge eating-gel küszködőkre (a jelentős többletkalória bevitelnek köszönhetően) jellemző a túlsúly. Ez komoly kockázati tényezőt jelent számos testi megbetegedés szempontjából.

Újabb evészavarok Számos újabb evészavarral is találkozhatunk, ilyenek az orthorexia nervosa (egészségesétel-függőség), vagy az izomdiszmorfia, más néven Adonisz-komplexus, ami alapvetően a testépítő férfiak problémája. Egyelőre nem eldöntött az sem, hogy az elhízás pszichiátriai betegségnek minősül-e, annyi bizonyosnak látszik, hogy a jelenségnek vannak pszichés vonatkozásai. A jövőben a különféle ételfóbiák gyakoriságának növekedése, az étkezési zavarok újabb típusainak elkülönítése várható. A globalizáció, a kereskedelem liberalizálása, a sorozatos élelmiszeripari botrányok, és az ezen jelenségeket olykor felnagyító médiakampányok (a régi újságírószlogen szerint "nem az a hír, ha a kutya megharapja a postást, hanem az, ha a postás harapja meg a kutyát"), illetve különböző ételeket népszerűsítő marketingfogások, és az ezekkel szemben (olykor joggal) tapasztalható bizalmatlanság valósággal melegágya lehet a legalábbis furcsa étkezési szokások kialakulásának.

A leírást Thiery Henriette pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a pszichológus adatlapját.

Evészavarok

Az éhség ösztöntermészetű, a szomjúság és fájdalomkerülés mellett az önfenntartási ösztön alapvető komponense, velünk született, örökletes késztetés. E cselekvésre motiváló ösztönnek a kielégítése hagyományosan az öröm, kellemesség, jókedv és a megelégedettség érzésével jár. Az evészavarok a felső és középső társadalmi rétegek betegségei, de egyre gyakoribb alacsonyabb társadalmi rétegekben is. Fokozott kockázatú populációk a diákok (főleg egyetemisták), és a karcsúság követelményének kitett csoportok (pl. táncosok, manökenek). Az evészavarok gyakorisága nő, de egyre több beteg jelentkezik kezelésre. Azonban az esetek 80%-a még így sem kerül kezelésbe! Az anorexia nervosa alaptünetei: súlyhiány, súlyfóbia: az elhízástól való félelem súlyos soványság esetén is.  Menstruáció elmaradása, és a testképzavar, amely során a betegek önpercepciója torzult, kövérnek tartják magukat. Mások alakját azonban jól meg tudják ítélni, a testképzavar csak a saját testükre vonatkozik.

Anorexiások személyiségére perfekcionizmus, teljesítmény-orientáció, túlkontrolláltság, kényszeresség, dac, depresszió jellemző. Kerülik az érzelmeket, a szexualitást is, betegségbelátásuk azonban nincs. Az evés visszautasítása a családon belüli manipuláció formájává válik. Az anorexiások testüket választják arra, hogy a megszabaduljanak a vágyaiktól, érzelmeiktől, mert az sokkal elérhetőbb számukra, mint az ego. A koplalással próbálják megállítani a testi változásokat, a szexuális vágyaikat az étvágy és az evés megszüntetésével csökkentik. A bulimia nervosa: magyar nyelven „farkaséhség” néven közismertté vált kórképben szenvedőket az elhízástól való rettegés, testük kontrollálásával történő szüntelen foglalkozás, ennek meghiúsulásával összefüggő bűntudat, alacsony fokú önértékelés, negatív ön-és testkép jellemzi. Alaptünetei: falásrohamok, testsúlycsökkentő manipulációk, aggodalmaskodás a testsúly és alak miatt, valamint legalább heti két falásroham. A falásroham általában rövid idő alatt történik, akár 50 000 kalória elfogyasztása is előfordul, kontrollvesztés érzésével jár, s titokban zajlik.

Testsúlycsökkentő manipulációk amelyet a bulimiások használnak: az önhánytatás, hashajtózás,vízhajtózás, koplalás, testedzés. 1974-ben Claude Steiner, a tranzakcióanalízis egyik vezető személyisége könyvet jelentetett meg az emberek három jellegzetes öndestruktív életprogramjáról. Szerinte alapvetően háromféle negatív önpusztító parancsot megvalósító sorskönyv létezik. Ezek a „ne gondolkozz”, a „ne szeress”, és a „ne örülj” sorskönyvei. Az addikcióban szenvedők , így a falánkok is, életük korai szakaszában olyan környezetben éltek, ahol azt tanulták meg, hogy nem szabad örülni és élvezniük a saját testüket, testi érzéseiket. Ugyanakkor a testből érkező negatív érzéseket valamivel, pl. az étellel, itallal, gyógyszerrel el kell tompítani és nyomni.  Az addikcióban szenvedőknek tehát testi örömre, a test élvezetére volna szüksége. Ezt azonban nem képesek befogadni. Amikor valaki elismeri, hogy elvesztette hatalmát az evés felett, rádöbben arra, hogy a teste amúgy sem kontrollálható tetszőlegesen, s feladja azt az illúzióját, hogy az evés manipulálása a tekintéllyel történő szembeszegülés eszköze, akkor ezzel máris közelebb került saját autoritásához és önnön spirituális magjához. Ekkor már nincs szüksége arra, hogy sok-sok hájjal izolálja és védje magát a külvilágtól és a belső világától egyaránt. (Overeaters Anonymous, 1987 Id. Kelemen 26.old). Ez a felfogás közel áll ahhoz a Rogersi elgondoláshoz, hogy „ha elfogadom magamat olyannak, amilyen vagyok, akkor megváltozom” (Rogers, 1961).

A leírást Bukta Tünde pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Evészavar?

Jó napot! Az ügyben írok önöknek, hogy az utóbbi hetekben nyelési nehézséggel küzdök. Mindig is féltem, a félrenyeléstől/fulladástól, de az utóbbi pár napban olyan szintre jutottam ezzel, hogy alig viszek be táplálékot, ha igen azt is lepürésítve, semmi mást nem tudok lenyelni, mert teljesen bepánikolok és leblokkolok és inkább kiköpöm. Szinte biztos vagyok benne, hogy ez pszichés jellegű és nem testi probléma pl. pajzsmirigy. Sajnos egyre jobban kezd eluralkodni felettem ez a dolog, és nem tudom már mit csinálhatnék. Érdekelne, hogy tud-e ebben pszichológus segíteni? Ha igen melyik? Esetleg H

Mit kellene tennem?

Tisztelt Doktornő/Úr! Alig 18 éves vagyok és gyakran gondolkozom azon, hogy minek élni, ha nem vagyok boldog és minden egyes nap hosszú, szenvedéssel teli. Napi rendszerességgel zaklatnak a passzív öngyilkossági gondolatok: elhajt mellettem egy gyorsabb autó és eszembe jut, hogy csak ki kellene elé lépnem az utolsó pillanatban; vagy vezetés közben az autópályán oldalra kellene rántanom a kormányt és megkönnyebbülnék. Nem tudok elaludni, ha pedig sikerül, reggel nem bírok felkelni és mindegy hány órát alszom, fáradt vagyok. Emellett egészségtelen kapcsolatom alakult ki az ételekkel is: nem esz

Étkezési zavar?

Keresztfiam 7 éves lesz. Júliusban félre nyelt egy kis darab chipset, azóta nem hajlandó semmilyen szilárd táplálékot enni. Minden ételt le kell neki turmixolni,(még a tejbegrízt is csak turmixolva fogadja el) vagy csak a leves levét eszi meg, illetve joghurtokat és még azokat is percekig tartja a szájában mielőtt lenyeli és megkérdezi nincs e semmi a szájában, lenyelheti e azt. Sógornőm kétségbe van esve, felkereset pszichológusokat is, de nem kapott segítséget. Esetleg tudnának valamilyen tanácsot adni mit csináljon, hova/kihez forduljon segítségért? Válaszukat előre is köszönöm.

Anorexia nervosa

Tisztelt Pszichológus! Nemrég ismertem meg a párom, de aggódom miatta, mert úgy gondolom hogy evészavarban szenved. 25 éves, 176 cm, 57 kg, megjelenésre is rendkívül sovány, ennek ellenére elégedetlen a súlyával, a legtöbb nap mindössze 500 kalóriát fogyaszt, de az is előfordul hogy éhezik. Korábban hetekig tartó ismeretlen eredetű lázas betegsége is volt amit az orvosa ezzel hozott összefüggésbe. Orvosi súlymérések előtt rengeteg folyadékot iszik, hogy a súlya többnek tűnjön, és elmondása szerint az is előfordult korábban hogy övvel szorította le a gyomorszáját, hogy kevesebbet tudjon enn

Nem tipikus anorexia

Tisztelt Cím! 41 éves, 3 gyermekes, diplomás édesanya vagyok. Gyermekkorom óta étkezési, főleg étvágyzavarral küzdök. Kamaszkoromig csak válogattam- 10 éves korom óta nem eszek húst -, 58 kg voltam 173 cm-el 18 évesen. Kapcsolati krízis miatt lefogytam 23 évesen 46 kg-ra, ezt követően 46-53 kg között ingáztam,jó fizikummal - határrendész voltam- , de gyenge étvággyal. A terhességek alatt 70kg voltam, de a szüléseket követően fél éven belül mindig visszaestem 50 kg alá. Az elmúlt években sokat dolgoztam a lelkiállapotomon, edzésekre jártam (pilates, jóga, crossfitt), de egyre kevésbé bírtam a t

Korai magömlés és orgazmus elmaradása

Tisztelt doktornő/úr! Az a problémám, hogy szexuális aktus során legtöbb esetben korai magömlés a vége. 1-5 perc. Ha kontrollálni próbálom, ami néha sikerül is, akkor viszont 20-30 perc után érzéketlen lesz a péniszem, és heves közösüléssel sem tudok elmenni. Ezután rendszerint kifulladok, és feladom. Mindkét esetben dühös és csalódott leszek. A párom pedig vagy vigasztal vagy terelni akarja a témát. Ami szintén dühít. A nekem és a páromnak ideális 10-15 perces élvezetes aktus ritka. Nyitott kapcsolatban élünk. 3-as szex közben tudom csak így kontrollálni, mivel olyankor szünetet tudok tar

Suru szorongas, fejfajas, munkahelyi felelem

Tisztelt Pszichologus! Nagyon szorongo es teljesiteni akaro szemely vagyok, aki mindig mindent tokeletesen akar kivitelezni, gyakran szorongok csekely helyzetek es problemak miatt is, a gyomrom gyakran gorcsbe szorul, ilyen napokon enni sem tudok rendesen, szinte hetente faj a fejem ugy, hogy muszaj fajdalomcsillapitoval aludjak es ugy erzem nem vagyok kepes beilleszkedni egy munkahelyre sem, mivel a konkret semmitol is szorongok, akkor is ha teljesen kedvesek a fonokok, kollegak, es semmi problema sem lenne...Mar elore felek attol, hogy ujra elkezd fajni a fejem a szemem folott-homlokomnal e

Probléma a kicsi fiammal

Tisztelt Cím! 6 éves kisfiammal vannak problémáink.3 évesen került oviba,ahol fél évig nem volt hajlandó megszólalni,nem evett,még pisilni is nehezen ment el.Majd ez rendbe jött de utána viselkedésével voltak gondok.Oviba kerülés előtt nagyon jó gyermek volt, szinte mindent megevett,viselkedési gondok sem voltak vele.Oviban csak néha mondják hogy rossz volt,de enni csak rizst,üres kenyeret,üres tésztát eszik,szinte otthon sem fogad el már mindent .Május óta viszont igen problémás lett,mintha megint történt volna valami csak nem mondja el.Ha rá szólok ,hogy ezt nem szabad mindjárt elkezd hada

Étkezési probléma 5 éves gyereknél

Kedves Uram, Hölgyem ! Segítségüket szeretném kérni. 5 éves kisfiam nem hajlandó főtt ételt enni ! Ha le is ül az asztalhoz, öklendezik nem hajlandó semmit megkóstolni .A probléma 2 éve kezdödőtt. A bölcsődében még evett bizonyos ételeket ( ahogy ott fogalmazták : felnőttes ételeket pl: hús, rizs, krumpli ) Óvodába kerülve szinte nem hajlandó főtt ételt enni. Amit megeszik az a főtt rizs, kuszkusz. A főtt tésztát ritkán ( kihányta majd beteg lett ) azóta nem vagy csak nagyon ritkán. Húst nem eszik, se felvágottat. Minden étkezésnél egy katasztrófa nálunk. Kérem segítsenek, mit kell tennem , mi

Falásroham

Kedves válaszadó pszichológus! Ha röviden szeretném összefoglalni, olykor vannak falásrohamaim, de ezeken kívül mondhatom azt, hogy tudatosan táplálkozom és mozgok. Csak néha elvesztem a kontrollt, ha egy finom falat, általában édesség az "utamba áll". Hosszú idő után pedig megtanultam az egészségtelenebb finomságokból is fogyasztani, persze mértékkel pl csoki, chips, (de inkább az édesség, amire rá vagyok kattanva, és falok belőlük) és nem érezni bűntudatot(vagy kevesebbet), ha belefért a napi körülbelüli kalóriaszükségletembe. Fontos tudni, hogy igen, jelenleg számolom a kalóriáimat egy we

Ki ellenőrzi a pszichológust

Az lenne a kérdésem, hogy ki vagy milyen szervezet, hatóság vagy kamara ellenőrzi a pszichológus munkáját és amik a terápiák alatt történnek és kihatással vannak a kliens életére miként kerülnek megítélésre? Ha egy pszichológus olyat tesz amivel árt a kliensnek és krízist okoz ezzel, akkor az esetet ki vizsgálja ki? Hol van a pszichológus felelőssége és ki elkenőrzi a munkájának minőségét és eredményét? Hová lehet fordulni panasszal vagy kinek lehet visszajelzést adni, ha egy pszichológus szakmai munkájával kapcsolatban probléma merül fel?

Emésztési zavar

Jó napot! 24 éves férfi vagyok. Egy éve kezdődtek az emésztési panaszaim. Állandó puffadás, reggeli hasfájás, nyers emésztetlen széklet, hideg végtagok, gyengeség érzés, fogytam 24 kilót az utóbbi időben. Kiestem a munkából nagyon régóta . Körbejártam a környékbeli gasztroentológiai vizsgálatokat semmit nem találtak. Tápanyag felszívódási zavarom biztos hogy van mert zsír és fehérjét találtak a székletemben. Lehetséges az hogy ezt a problémát egy feldolgozatlan konfliktus vagy belső szorongás okozza esetleg? Felkerestem egy jó pszichológust hátha tud esetleg segíteni az esetemben. Kérem bármif

Evészavar?

Jó napot! 15 éves koromtól küszködtem a súlyommal, úgy éreztem van rajtam felesleg ami semmiképp sem akar rólam eltűnni. 18 évesen sikerült érnem hogy 1 éven belül leadjak 10 kg-ot. Az elmúlt 1 évben depresszió okán fogytam 5 kg-ot. A folytonos stressz miatt alig ettem de sokszor előfordult hogy kihánytam,. Jártam szakorvoshoz, eleinte anorexia tünetnek vette ezt azonban a testképemmel nincs probléma így elvetette. Azóta a tünetek csak komoly stresszhelyzetek során jelentkeznek, a súlyom pedig semmilyen irányban nem változik.

Hogyan tudok túllépni ?

Jó napot! 16 éves lány vagyok. Abban szeretném kérni a segítséget ,hogy a párom 27 éves epilepsziás beteg . 2x esett össze a kezmbe és nagyon nehezen tudom túl tenni magam rajta . Tudom ,hogy nem halálos betegség és gyógyítható ,illetve lehet kontrollálni gyógyszeres kezeléssel . Viszont nem szed gyógyszer és mivel heti 6 napot dolgozik úgy gondolja ,hogy nincs ideje elmenni az orvoshoz.Ez okból kifolyólag tegnap előtt korházba kerültem ,mert túl aggódom a dolgot . Az utolsó roham óta altatóval alszom és nyugtatóval kelek . 7kg -ot fogytam 2.5 hét alatt . Gyomorgörcsel kelek fekszem és a pulzu

Evésrohamok, testképzavar

Mindig is az egészséges életmód híve voltam, egészséges étkezés és sok sport. Azonban így is mindig kövérnek láttam magam, pedig a súlyom mindössze 48 kiló volt. Kb. egy éve kezdődött, hogy bizonyos időközönként evésrohamok törnek rám, amelyek fékezhetetlenek és mondanom sem kell, utána jön a mérhetetlen bűntudat. Fogalmam sincs, hogy mitől lehet ez, de természetesen ebből kifolyólag fel is szaladt pár kiló. Amitől még rosszabb a lelki állapotom és úgy érzem ez egyre csak rosszabb lesz. Sokat utána olvastam az érzelmi evésnek, evésvazaroknak de leküzdenem nem sikerül. Nem tudom mi a megoldás.

Oldalak