Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Életvezetési tanácsadás

Az életvezetési tanácsadás olyan professzionális segítő kapcsolati tevékenység, amelynek lényege, hogy az egészséges emberek hatékonyan követhessék és megvalósíthassák céljaikat, és teljesebb életet élhessenek. Életvezetési tanácsadás során a kliens és a pszichológus/tanácsadó a kliens számára fontos és személyes célokat fogalmaznak meg, amelyek a kliens kiteljesedését, konfliktushelyzeteinek sikeresebb megoldását, döntéshozatalát, kapcsolatainak fejlődését célozzák meg. Az életvezetési tanácsadás egyik legfontosabb eleme a pszichológus/tanácsadó és a kliens között kialakuló, bizalomra épülő kapcsolat, melyben a kliens elfogadva és megértve érezheti magát. Az életvezetési tanácsadás bár elnevezése ezt sugallja, mégsem konkrétan életvezetési tanács adásáról szól, ehelyett a tanácsadó/pszichológus segíti a klienst az önfeltárásban, a kliens számára legjobb megoldás megtalálásában.

Folyamata: az életvezetési tanácsadás általában rövidtávú (5-10 alkalom), de hosszabb munka is elképzelhető, függően a céltól, amelyet a pszichológus/tanácsadó és a kliens a munkájuk elején határoz meg. Az első találkozások alkalmával a pszichológus/tanácsadó felméri a kliens által hozott problémakört, közösen megbeszélik a kereteket (milyen céllal, hány alkalommal találkoznak, milyen rendszerességgel, milyen gyakorisággal, költségek, időpont lemondásának szabályai). A munka során feltárják a kliens által hozott probléma körülményeit, a külső és belső tényezőket, az erőforrásokat és a nehézségeket, az alternatív megoldás/viselkedésmódokat. A munka végzetének közeledtével újravizsgálják a kitűzött célt megvalósulását, és ettől teszik függővé a további munkát.

Életvezetési tanácsadás során gyakran előforduló témák:

    kapcsolatok, intimitás
    család, gyereknevelés
    stresszkezelés, lelki egyensúly
    önbizalom, önismeret, önértékelés
    személyes fejlődés
    motiváció és időmenedzsment
    karriertervezés,
    egészség, öregedés

Formái: személyes vagy online

Célja, várható eredménye: a kliens részéről megnövekedett önbizalom, jobb megküzdési képességek, mélyebb önismeret, kiegyensúlyozottabb kapcsolatok.

A leírást Körmendy Patrícia pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Elakadt az életem

28 éves diplomás informatikus vagyok, de nem vagyok túl jó szakmában. Az egyetemen a leadott anyagot megtanultam, viszont az önálló probléma megoldás nem ment igazán. A munkában is ezzel küzdök. A jelenlegi nem sokat érő munkámat is lehet emiatt fogom elveszíteni, egy éve úgy éreztem itt felhúzhatom magam, de most itt is csak kudarc, és megalázás ér. Ahol élek nem találnék más állást, viszont félek, hogy kevés vagyok jobb állásokhoz, és még sose költöztem el, pedig lehet ez megmenthetné a karrierem, ha összejönne. Azért ezt tanultam, mert itthonról tanulhattam, jó szakmának tűnt, és azt hittem

Kolléga

Tisztelt Rigó Dominika! Köszönöm megtisztelő válaszát a január 12-i kollégával kapcsolatos kérdésre. Valószínűleg az tette vonzóvá számomra ezt a kapcsolatot, hogy teljes lényével rám figyelt a kolléga és nagyon szenvedélyesen udvarolt. Ez a fajta lángolás már nincs meg a házasságomban és nagyon jól esett. Azért fáj nekem ez az ignorálás, mert a többi női kollégával tud kedves lenni és barátkozni. Ott nem gondol a barátnőjére? Sajnos emiatt nehéz együtt dolgoznunk. Legalábbis nekem. Én nyitott vagyok és oda is mennék többször, de félek, hogy rosszul reagálna. Így meg azt érzem, hogy úgy gondo

Nem kapok érdemi választ!

Tisztel De/Dr.Nő Párommal 25N,29F(én) Fontos döntések előtt állunk. Házvásárlás külön élet folyamatos atrocitások èrnek minket több értelemben nem érzem a támogatásunkat...sajnos a Párom családjàban is vannak problémàk és nálunk is kihatnak ránk folyamatosan! Nem tudunk koncentralni arra amit mi szeretnénk. Mindenki jobban akarja tudni ami nem is rá tartozik! Èn világ életembe mindig segítettem lelkileg és minden értelembe mindenkit unokatestvér stb de tőlük csak az irigység jön vissza és amit én adtam évekig a környezetembe levő embereknek abból semmit nem kapok vissza... és az van én vàlto

Miért van ez?

Tisztelt Dr/Dr.nő Nem találom önmagam a pàrommal hàzat lakást nézünk régóta de nem találunk a családi körből mindig az jön fel ez miért nem jó meg az miért nem jó és mindenről negatív vélemény van! Nagy hàzba élünk szülői két szintes ház de ez nem olyan kell a privát rész a külön nemtudom megmagyarázni de ezt érzem! Párom is türelmetlen dràga minden de mindig rajtam csattan a dolog én nem vagyok döntès képes pedig ő totàl bizonytalan mèg egy ruhát is 10x megnéz megvegye-e... mindig mindenkinek pozitival állok a dolgaihoz ha segítség kell vagy bíztató szó de fordítva senki nem ért meg mind

Hogyan egyeztessem össze a vágyaim, céljaim a reális képességeimmel?

Diplomás informatikus vagyok. De egy olyan rendszergazda munkakörben dolgozom, ahol a diplomás elméleti tudás szükségtelen. A diploma megszerzése alatt a leadott anyagokat könnyen, és jól megtanultam, de, ahol magamnak kellett volna önállóan feladatokat megoldanom ott gyakran leszerepeltem, az hatalmass stressz számomra. Régen, doktori címről, nagy fejlesztői karrierről, külföldről ábrándoztam. Valójában egy mamahotelben élő nulla önbizalommal rendelkező srác vagyok. A munkába egy nem informatikai átszervezési feladatban elveszek a több embertől kapott információban, és ezen tústreszelem magam

Elismerés

Tisztelt Pszichológus! 41éves vagyok, férjem és gyerekeim vannak, akik már nem kicsik. Az utóbbi időszakban azt figyeltem meg magamon, hogy nagyon vágyom a férfiak elismerésére. Arra, hogy csinosnak, szépnek, viccesnek, kedvesnek tartsanak. A férjem szeret és dicsérni is szokott, de nagyon vágyom más férfiak elismerésére is. Sőt már jobban mint a férjemére. Mit tehetnék ez ellen, mert úgy érzem, hogy sokszor csak ekörül forognak a gondolataim. Köszönöm.

reménytelen

megőrülök ebben a retekben, mocsokban és rendetlenségben, míg egyedül laktam, nem volt ez... nem értem más hogy bír mocsokban és kuplerájban élni.... elegem van ebből hogy amit takarítok az 90%-ban baromira nem az én mocskom már bocsánat de nem tudok szebben fogalmazni ilyen idegállapotban.... gyűlölöm a rendetlenséget és a mocskot de mindenki után én takarítok, az én mocskom max 10%... és ezt én már nem bírom hogy állandóan takarítok, nem dolgozom ráadásul de simán napi 8 órát töltök a kicseszett háztartással és már elegem van, és ráadásul nem is főzök... arra már nincs energiám....elegem van

Életközepi válság

Tisztelt Pszichológus! Három gyermekem van, kamaszkorúak. Már nem kell olyan sokat foglalkozni velük, sok szabadidőm van. Férjemmel jó a kapcsolatom, töltünk kettesben is időt, külön is. Rendezett az életünk, de az utóbbi időben mégis úgy érzem, hogy hiányzik valami. Izgalom, változatosság, több elfoglaltság másfajta élet. Nem tudom megfogalmazni pontosan. Sajnos kicsit nyitottá váltam egy férfi érdeklődésére, amit minél hamarabb szeretnék lezárni és a családi életemet olyanná tenni, hogy teljesen elégedettnek, nyugodtnak és a helyemen érezzem magam. Mit tehetnék ennek érdekében? Köszönöm!

Miért nem megy?

Kedves Pszichológus! 32 éves nő vagyok. Rossz házasságban élő szülők gyermeke. Csak rossz párkapcsolatokkal a hátam mögött. 7 éve összejöttem egy fiúval. Nagyon szerelmes voltam. Jól indult. Aztán heves vitákba csaptunk át. A fiú elkezdett hanyagolni megalázni. Komolytalan volt. Szex nem működött. Nem tudtam elengedni őt de jött egy másik fiú kb 4 éve akivel hatalmas tökéletes nagy szerelem volt. Felemelő. Csodálatos. De nem tudtam elengedni az elözőt. Ez a fiú is rossz házasságú szülők gyermeke nagyon hamar nagyon agresszív erősen bántalmazó lett lelkileg. Őrült vitáink voltak. Az első fiúva

Hogyan lépjek?

Kedves pszichológus. A huszas éveim végén járok. Most fogok diplomázni - később kezdtem - de úgy érzem, nem boldogulok az életben. Nem haladok egyről a kettőre, nem tudok a családomról leválni, és félek, hogy nem tudok majd ilyen idősen mint pályakezdő elhelyezkedni. A szociális kapcsolataim is leépültek. Ön szerint mit tegyek?

Hogyan érjem el, hogy ne legyek tesze-tosza szerencsétlen?

A huszas éveim végén járok. Hiába van egy műszakibb jellegű diplomám (gazdaságinformatikus), nem boldogulok az életben. Ugyan szakmai jellegű helyen dolgozom a több éve meglévő diplomával, amivel voltam munkanélkü is, de jelenleg is kb. csak asszisztensi szintű dolgokat tudok megcsinálni, szükségem van az állandó irányításra, vezetésre, megerősítésre, önállóan egy új fajta problémát nem igazán tudok jól megoldani, ez stresszt okoz munkám során. Rendszergazdaként dolgozom, de körülbelül azokat a feladatokat tudom csak megcsinálni, amit megtanítottak nekem, és diploma se kellene hozzá. Így értem

Hogyan ne legyek tesze-tosza, hogyan nőjjek fel

A huszas éveim végén járok. Hiába van egy műszakibb jellegű diplomám, nem boldogulok az életben. Ugyan szakmai jellegű helyen dolgozom a több éve meglévő diplomával, amivel voltam munkanélkü is, de jelenleg is kb. csak asszisztensi szintű dolgokat tudok megcsinálni, szükségem van az állandó irányításra, vezetésre, megerősítésre, önállóan egy új fajta problémát nem igazán tudok jól megoldani, ez stresszt okoz munkám során. Nem érzem sikeresnek magam a munkámban. Összességében nem vagyok buta, de a probléma megoldó készségem siralmas. Még otthon élek, otthon is önállótlan vagyok, kevés dolgot tu

Hogyan találjam meg a céljaim?

27 éves férfi vagyok. Van egy elvileg jó diplomám, de alig boldogulok vele, abban a négy évben mióta megvan. Fél éve még élveztem a jelenlegi munkámat a rendszergazdaként, most néha gyomorgörccsel megyek be, illetve unom a munkát. A szakmám a kihívásokról szól, de én mind a munkában, mind a szakmában megfutamodok előlük. Nem tudom, hogy egyszerűbb munkát kellene-e keresnem, vagy megtanulni lekűzdeni, a félelmet az újdonságoktól. Sok dolgot képes vagyok megjegyezni, de a probléma megoldó képességem gyenge. Nem tudom, hogy erőltessem-e a szakmám, vagy próbálja mást tanulni egyetemen, vagy fogadj

helytelen életvitel/addikció/szorongás?

Tisztelt Hölgyem/Uram! Elnézést kérek, ha nem passzol ide a kérdésem és teljesen megértem, ha ignorálják a azt. Nappali tagozatos hallgató vagyok jogász szakon, mellette dolgozom részmunkaidőben. A munkámat el tudom látni, a tanulással azonban vannak nehézségeim. Akármennyire is szeretnék tanulni és jó eredménnyel elvégezni az egyetemet, nagyon sokszor nem bírok leülni tanulni és ha le is ülök, hamar eltereli a figyelmem valami, vagy mást csinálok, amiről tudom, hogy teljesen felesleges (pl. internezetés, videójátékok). Sokszor érzem azt, hogy nem bírom megtanulni az anyagot, ezért abba is hag

Türelem,beavatkozás, kikényszerítés a helyes?

Mi a helyes lépés,ha 1ke 40-es párom érzelmileg és fizikálisan a szülői házhoz kötött, ott is dolgozik és fiatalon apja halála után vette át az esztergályosműhelyt. Szomszédban apai nagyszülei éltek, anyja önző okból nem adta el, ott élünk most. Kezd felszínre jönni az anyjától jövő egyre durvább bántások miatt is, hogy mi mindenről maradt le az anyai szeretet,elvárások,döntésektől, amire rábólintott,jónak ítélt. Sosem beszélték át a dolgokat,most kerüli a találkozást.Változtatni lépni nem mer, de ebben mindk2en/3an sérülünk. Beleavatkozzak vagy ne, mert párom inkább eltűri ezeket, mindent meg

Oldalak