Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Életvezetési tanácsadás

Az életvezetési tanácsadás olyan professzionális segítő kapcsolati tevékenység, amelynek lényege, hogy az egészséges emberek hatékonyan követhessék és megvalósíthassák céljaikat, és teljesebb életet élhessenek. Életvezetési tanácsadás során a kliens és a pszichológus/tanácsadó a kliens számára fontos és személyes célokat fogalmaznak meg, amelyek a kliens kiteljesedését, konfliktushelyzeteinek sikeresebb megoldását, döntéshozatalát, kapcsolatainak fejlődését célozzák meg. Az életvezetési tanácsadás egyik legfontosabb eleme a pszichológus/tanácsadó és a kliens között kialakuló, bizalomra épülő kapcsolat, melyben a kliens elfogadva és megértve érezheti magát. Az életvezetési tanácsadás bár elnevezése ezt sugallja, mégsem konkrétan életvezetési tanács adásáról szól, ehelyett a tanácsadó/pszichológus segíti a klienst az önfeltárásban, a kliens számára legjobb megoldás megtalálásában.

Folyamata: az életvezetési tanácsadás általában rövidtávú (5-10 alkalom), de hosszabb munka is elképzelhető, függően a céltól, amelyet a pszichológus/tanácsadó és a kliens a munkájuk elején határoz meg. Az első találkozások alkalmával a pszichológus/tanácsadó felméri a kliens által hozott problémakört, közösen megbeszélik a kereteket (milyen céllal, hány alkalommal találkoznak, milyen rendszerességgel, milyen gyakorisággal, költségek, időpont lemondásának szabályai). A munka során feltárják a kliens által hozott probléma körülményeit, a külső és belső tényezőket, az erőforrásokat és a nehézségeket, az alternatív megoldás/viselkedésmódokat. A munka végzetének közeledtével újravizsgálják a kitűzött célt megvalósulását, és ettől teszik függővé a további munkát.

Életvezetési tanácsadás során gyakran előforduló témák:

    kapcsolatok, intimitás
    család, gyereknevelés
    stresszkezelés, lelki egyensúly
    önbizalom, önismeret, önértékelés
    személyes fejlődés
    motiváció és időmenedzsment
    karriertervezés,
    egészség, öregedés

Formái: személyes vagy online

Célja, várható eredménye: a kliens részéről megnövekedett önbizalom, jobb megküzdési képességek, mélyebb önismeret, kiegyensúlyozottabb kapcsolatok.

A leírást Körmendy Patrícia pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Hogy érjem el párom figyelmét

Párommal 30 éve élek együtt. Egyengetem a karrierjét. mindenben támogattam, de mostanra úgy látom hanyagol...idegesítem. másokkal kedves, velem utasító és arrogáns 8de csak akkor ha mások is jelen vannak) nem értem. Az utóbbi időben még több törődésre vágynék, hiszen apukám haldoklik. De férjem csak másokkal érzi jól magát. Olyanokkal, akik érdekből vannak mellette. Kihasználják, de ő erről hallani sem akar. Hazudnak neki rám is...s még én kerülök jobban háttérbe. Egy ideje nagyon magányosnak érzem magam, jönnek a pánik rohamok. Kétségbe vagyok esve. Elmegyünk szórakozni és ott is jön a roha

Párkapcsolat manapság

Tisztelt Hölgyem/ Uram, Olyan kérdésem lenne, hogy ön szerint van értelme manapság a párkapcsolatnak? Lassan 30 leszek és nem volt hosszú kapcsolatom,de ugyanakkor meg szeretnék csak az a baj, hogy elég ritka hogy ma egy kapcsolat hosszú távon fenntartható. Így meg nehéz optimistán hozzáálni amikor a környezetünkben sorra hullanak szét az emberi kapcsolatok valahogy nem igazán hiszek ebben az egészben. Mégis jó lenne egy nő számomra, egy idő után vagyik rá az ember ha masnem legalább megélhettem ezt is, viszont nem látok sok esélyt hogy sokáig bírnánk együtt. Általában a rendes nők hülye pa

Tanács

Tisztelt Szakember! Évekig jártam egyéni terápiára. Augusztusban lezárásra került sor, amit én kezdeményeztem. Mostanában viszont újra vágyom a terápiás közegbe. Nem szeretnék rendszeres járni, csak időnként, ha nagyon tele van a fejem. Eléggé zavarja ez az érzés a mindennapjaimat, már erről álmodok is pár napja. A kérdésem a következő: Kérhetek időpontot újra , minden kötöttség nélkül? Vagy majd elmúlik ez, bírjam ki valahogy? Eléggé tanácstalan vagyok, most nagyon szenvedek. Kíváncsi vagyok, más szakemberek, hogyan látják ezt a kérdést? Köszönöm a választ, válaszokat!

Sors vagy szabad akarat?

Tisztelt Szakértő! 25 éves doktorandusz vagyok, és változtatni szeretnék az életemen, de nem tudom, hogy csak a változás nehéz, vagy a "sors keze" szól közbe.Szeretem a szakomat, jó a családi légkör. A mostani küzdelmeim szinte mind belső eredetűek, elvárásnak tekintem az egyszerűbb feladatokat, és a kicsi konfliktusoktól is bűntudatom van, pedig a környezetem elismer és támogat. A doktori lehetővé tette, hogy időt szakítsak párkeresésre. 2 hónapja találtam egy fiút, akivel jól érzem magam, de azóta a szorongás erősödött. Önvádló gondolataim vannak, néha alig alszom miattuk. Szerintük nem ez a

Sors vagy szabad akarat?

Tisztelt Szakértő! 25 éves doktorandusz vagyok, aki szeretne változtatni az életén. Szeretem a szakomat, identitástudatot ad. Viszont az utóbbi időben rájöttem, hogy nem szeretnén, ha csupán ez határozna meg. Így azonban útjavesztettnek érzem magam. Régóta szeretnék párkapcsolatot, hosszas próbálkozás után most végre találtam egy fiút, vele 2 hónapja járok. Sajnos a kapcsolat puszta léte stresszforrás számomra. Énem egy része önfeláldozásnak tekinti, egy újabb helyzetnek, ahol meg kell felelni. Ezért nehezen alszom, szorongok, minden problémára azonnali megoldást akarok találni, ezért nem k

Pánik

Tisztelt Doktor Úr / Nő! A segítségét szeretném kérni úgy érzem összeomlik felettem minden. A kislányom egy teljesen egészséges szépen fejlődő baba most 17 hónapos. Úgy néz ki folyik az orra lehet a két másik nagyobb testvérétől akik már egy hete fújják az orrukat elkapott valamit. A baj velem van. Ilyen helyzetben ettől a kis orrfolyástől is annyira kétségbeesek, hogy mióta tudom csak sírni tudok és se enni se inni nem tudok szörnyű pánik vesz rajtam erőt. A kislányom apukájával van otthon én dolgozom január óta 8 órában és amikor ilyesmit megtudok legszívesebben haza se mennék. Borzalmas

Lehet örökre elszalasztottam az elköltözés és a teljes élet lehetőségét?

26 éves srác vagyok. Egész életemben a szülői házban éltem. Nagy szeretettel voltam körülvéve. Diplomás informatikus vagyok, de a tudásom nem sokat ér, hiába voltam okos gyerek. Diploma után voltam munkanélküli is. Egy éve meghalt apukám. Kb. azóta vannak ugyan munkahelyeim, de nagyon rosszul keresek. A tudásom kevés hozzá, hogy felmenjek Pestre dolgozni. Félek is a költözéstől, kötődöm a lakhelyemhez. Itthon vannak konfliktusok, de anyukám inkább megfolyt a túlféltésével, és szeretetével. Abszolút önállótlan vagyok, nem igazán értek semmihez sem, amire lehetne építeni. Párom se volt még, de a

Motiváció hiánya

Jó napot! Angliában élek 5 éve. Párommal most év elején szakítottam. közel 7 évet voltunk együtt. 25 éves lány vagyok. Szóval március óta egyedül élek. vagyis több munkatársammal egy házban, de egyedülállóként. Próbálom keresni magamat, próbálok barátokat találni, próbálom kitalálni azt hogy hogyan érezhetném azt hogy van bárminek értelme. általában 7ből 6 napot dolgozok és gyakran szoktam túlórázni is. Kell a pénz, hogy törlesszem a felvett hiteleket. Talán leginkább az a problémám, hogy van sok dolog amit szeretnék csinálni. pl.: apróságok: könyvet olvasni, az angolt tanulni, sportolni

Hogy segíthetnék?

Édesapám világ életében nehéz eset volt, egészen egyedi nézetei vannak a világról. Mindig is nehezen boldogult, munka és magánélet terén is, de eddig ezt mérhetetlen optimizmusával nagyon jól kezelte. Az utóbbi években úrrá lett rajta a pesszimizmus, mindent kiforgat, csak a rosszat látja, azóta nagyon nehéz vele. Próbáltam ellensúlyozni, de nagyon fárasztó folyton győzködni, hogy a világban jó dolgok is vannak. A gondot tetőzte, hogy mama elhunyt, és nagyon szoros kötődésük volt. Szerveztem programokat, segítek neki munkát, és lakást találni abban a városban, ahol én vagyok, (most más városba

Mit tegyek ha tiltanak a barátomtól?

Jó napot! Tanácsot szeretnék kérni az ügyben hogy (17 éves vagyok) a szüleim nem nagyon birják a baratom pedig eleinte szerették.Ki alakult egy nagy vita/balhé mert a baratom megvédte magát mert a szuleim mindig elég keményen beszéltek rola mert ugye már nem birják nemtudom miert.És a baratom és a szüleim össze vesztek. A baratom velem nem veszett össze meg semmi de a vitájuk óta a szüleim tiltanak tole.Még írni se írhatok neki meg semmi.Azt mondogatják hogy találok jobbat meg hogy rossz hatással van rám pedig nem így van. Mit tegyek hogy ne tiltsanak el tőle? Tanácstalan vagyok és nemtudom m

Hogyan tovább?

Tisztelt Doktor úr/Doktornő! Több éve fennáll a helyzet, hogy nem a saját életemet élem, már csak az árnyéka vagyok a régi önmagamnak. 21 éves koromig otthon laktam, egyke vagyok, szüleim nagyon féltettek nem engedtek sehova, így rengeteg közösségi eseményből, élményből is kimaradtam. Az általános iskola alatt sokat bántottak, nem igazán tudtam beilleszkedni az osztályba, majd a gimnázium is nehéznek bizonyult, nem jutott időm mellette hobbira, kikapcsolódásra. Folyamatos sikertelenség érzés vett körbe, nem tudtam megfelelni a szüleimnek, úgy éreztem nem vagyok elég jó. Jártam iskolapszichol

Hogyan tovább

Üdvözlöm. Segítséget szeretnék kérni. Több területen van problémám. Nem tudom melyik lenne a helyes út. Lányommal nagyon rossz a kapcsolatom amit én nagyon helyre szeretnék hozni de nem tudom mi lenne a megoldás. Egy bonyolult kapcsolatban élek ami eléggé rossz irányba fordult. Egyedül nevelem kiskorú fiamat. Mindenkinek jót szeretnék tenni. S magamnak is hogy jól érezzem magam a bőrömben. Talán saját magamra is kellene gondolni így 51 éves koromra. Üdvözlettel: Marcsi

Testvérem

Tisztelt Doktor úr/nő! Az öcsém 20 éves és már két éve le kellett volna érettségizzen. Sose ment neki jól a tanulás, talán figyelem zavaros, de nagyon értelmes gyerek. Az érettségi előtt meghalt édesapánk majd 11 hónapra rá, a szeme láttára halt meg a nagymamája. Többször kértem, hogy menjen el szakemberhez és ajánlottam fel a segítségemet,de nemhajlandó semmilyen külső segítséget elfogadni/kérni. A legnagyobb probléma, hogy két éve stagnál és megrögzött hazudozó ( ez már kis kora óta jellemző). Folyamatosan tolja maga előtt az érettségit és az életét. Nagyon indulatos és valószínüleg depre

Hol telepedjünk le?

Üdv!3 éve lakunk párommal és 15hós kisfiammal új városban.Kezdettől fogva szenvedek itt a magánytól,ez szülés után felerősödött.Vágyom a barátaim és családom társaságára is,nem csak egyedül sétálgatni minden nap.Szorongok,életunt lettem.Otthon(anyuméknál)laza, vidám vagyok.Lassan aktuális lesz ház vétel,albérletben vagyunk jelenleg,jövőre bölcsibe menne a kisfiam,anyagi okok miatt,de ide be se vagyunk jelentve,tulaj nem engedi,oda tudnám vinni.Páromat szeretett munkahelye ide köti,de be tudna járni,napi 50km ingázása lenne.Emiatt tépelődök mi lenne a jó.Maradjunk az ő elképzelése miatt vagy me

Új én

Üdvözlöm! Pár hete költöztem haza kollégiumból. Érzem, hogy sokat változtam pozitív irányba. Rendszerető ember lettem, sokkal elfogadóbb másokkal, nyitottabb, magabiztosabb, valamint a gondolkodásom is sokkal pozitívabb lett, utóbbi talán a páromnak köszönhető. Úgy érzem, boldogabb vagyok, nem húzom le saját magam a depresszióba. Észrevettem, hogy a negatív tulajdonságaim, gondolkodásom, amiket levetkőztem, mind megtalálhatóak édesanyám személyiségében, és eléggé elkezdtek idegesíteni a negatív, kötekedő, leszóló, nárcisztikus megnyilvánulásai, amikkel látom, hogy ő is csak magát húzza le, kép

Oldalak