Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Depresszió kezelése

Depresszió alatt a köznyelv szomorú, lehangolt állapotot, rosszkedvet ért, azonban a depresszió, mint betegség, ennél jóval több. A mindennapi élet természetes része az időnkénti nyomottabb hangulat, azonban a klinikai értelemben vett depresszió komoly pszichés gyötrelmekkel jár, és kezelés nélkül az esetek többségében súlyosabbá válik. Az ebben szenvedő ember gyakran a legegyszerűbb dolgokat sem tudja megtenni. Ezt a környezet sokszor lustaságnak tulajdonítja, emiatt gyakoriak a bírálatok, ami tovább csökkenti az amúgy is csekély önértékelést.

A depresszió két legfontosabb tünete a levert hangulat (szomorúság vagy üresség érzése a nap legnagyobb részében, szinte minden nap), illetve az érdeklődés és az öröm jelentős csökkenése, mely szinte minden tevékenységre és a nap legnagyobb részére kiterjed. Gyakran jelentkezik intenzív bánat és elutasítottság, megalázottság érzése. Rendszeresek lehetnek a sírásrohamok. Előfordulhat szorongás, ingerlékenység is, és talán a legkomolyabb figyelmeztető jel a reménytelenség érzése, vagyis a jövőkép lezárulása.

Rendszerint komoly mértékben csökken a külvilág iránti érdeklődés, szinte a legapróbb dolog végrehajtása is komoly erőfeszítést igényel, vagy adott esetben nem is sikerül. Aaron Beck „az akarat bénultságának” nevezte ezt a jelenséget. A depressziós ember közömbössé válik a világ dolgaival szemben. Súlyos esetben ez odáig erősödik, hogy kialakul benne a halál vágya, öngyilkossági gondolatai támadnak, melyek a szándék illetve a konkrét öngyilkossági terv kialakulásáig erősödhetnek. A depresszióban szenvedők mintegy 7-15 %-a kísérel meg öngyilkosságot, ám a kezeletlen depresszióban ez a szám elérheti a 30-35%-ot is. Az öngyilkossági szándék hangoztatását mindig komolyan kell venni, akkor is, ha csak „burkolt” formában jelenik meg, vagyis olyan kijelentéseket hallunk valakitől, hogy „szeretném, ha már vége lenne mindennek”, „szeretnék megpihenni” és hasonlók.

A tevékenységi szint jelentős mértékben csökken. A depressziós ember elfordul a világtól, egyre inkább magába zárkózik, magára marad gondolataival, folyamatosan őrlődik. Ez odáig fajulhat, hogy valaki fel sem kel az ágyból. Nem azért, mert lusta, hanem mert valóban képtelen rá. A „szedd össze magad” típusú tanácsok ilyenkor teljesen hatástalanok, mert éppen ez az, amire egyedül képtelen. Gyakori panasz a fáradtság, az általános energiahiány.

A gondolkodásra jellemző az úgynevezett „kognitív triád”, vagyis a negatív énkép, a negatív jövőkép és a másokkal kapcsolatos negatív várakozások. Általában értéktelennek, egyes esetekben gonosznak, visszataszítónak tartják magukat, és gyakoriak az önvádak, az irreális mértékben erős bűntudat. Az általános pesszimizmus határozza meg mindennapjaikat.

Sok esetben érzik úgy, hogy szellemi képességeik gyengülnek (idős korban nehézséget jelenthet ezeknek a tüneteknek az elkülönítése a korral járó intellektuális hanyatlástól). Nehezebben koncentrálnak, komoly nehézséget jelent egy-egy döntés meghozatala, és hosszú időt emészt fel a tépelődés. Az idő múlását lassúnak érzik, mégsem jutnak ötről a hatra.

A depresszió számos testi tünettel is járhat. Talán a leggyakoribb és legáltalánosabb az alvászavar, mely az esetek többségében csökkent mennyiségű alvást jelent, de előfordul ennek ellenkezője is, a fokozott alvásigény. Hasonlóan gyakori a jelentős testsúlycsökkenés (vagy éppen gyarapodás), mely eléri havonta a testsúly 5%-át (diéta nélkül), vagy akár csak az étvágy nagymértékű csökkenése, esetleg növekedése. Ugyancsak jellemző lehet a nyugtalanság vagy éppen meglassultság, melyet a környezet is észlel. Előfordulhatnak emésztési panaszok és különféle fájdalmak, mellkasi szorítás. Mindezek miatt gyakran testi betegségként diagnosztizálják (és ennek megfelelően kezelik) a depressziót.

Gyakoriságával kapcsolatban különböző adatok vannak. Mint korábban említettem, sokszor nem ismerik fel, és a jelentkező tünetek alapján valamilyen testi betegségre gondolnak, ezért a ténylegesen diagnosztizált eseteknél feltehetőleg jóval magasabb az arány. A szakemberek abban mindenesetre egyetértenek, hogy elterjedése egyre nő, bizonyos vélemények szerint a közeljövőben a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett ez lesz a leggyakoribb betegség. Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 18 %-a él át élete során súlyos depressziós epizódot, mely első alkalommal egyre fiatalabb életkorban jelentkezik. Akinél egyszer már kialakult, annál valószínű, hogy élete későbbi szakaszaiban is visszatér, különösen nehéz, megterhelő események hatására. Ez egyfajta sérülékenységre utal. Feltűnő a nemek közti eltérés (legalábbis a fejlett ipari országokban): kétszer annyi nőt érint a betegség. Érdekes, hogy gyermekkorban ez a különbség még nem mutatható ki.

A depresszió kialakulását számos módon próbálták magyarázni. A biológiai magyarázat részint genetikai tényezőket lát a háttérben. Az ezzel kapcsolatos kutatások igazolták, hogy a depresszióra való hajlam valóban örökölhető, de ezek a tényezők elsősorban a súlyos depresszió kialakulásában játszanak szerepet. Ugyancsak fontos szerepük van a betegség kialakulásában bizonyos neurotranszmitterek (norepinefrin és szerotonin) alacsony szintjének.

A pszichodinamikus elméletek a (valós vagy szimbolikus) veszteséggel magyarázzák a betegséget. Az ennek kapcsán kialakuló haragot az erre hajlamos ember önmaga ellen fordítja, így alakul ki az önvádlás, az öngyűlölet. A kutatások ezt annyiban alátámasztották, hogy a depressziót sokszor valóban megelőzi valamilyen veszteség, és azok az emberek, akik gyerekkorukban sok ilyen élményt éltek át, később fokozottan sérülékennyé válnak e tekintetben. Az eredmények ugyanakkor ellentmondásosak.

A kognitív elméletalkotók elsősorban a negatív gondolkodásmódot okolják a depresszió kialakulásáért. A gyermekkorban megszilárduló, a gyereknek a világgal és önmagával kapcsolatos, úgynevezett maladaptív attitűdjei kialakítanak egy sajátos, negatív világképet, melyhez későbbi tapasztalatait mintegy „hozzáigazítja”. Ez a negatív gondolkodásmód kiterjed az élményekre, az énre és a jövőre (kognitív triád). Ennek kialakulását és megszilárdulását segítik elő bizonyos gondolkodási hibák, melyek lényegében egy adott élmény, esemény téves értelmezését jelentik. A depresszió kialakulásában és fennmaradásában lényeges szerepük van az úgynevezett negatív automatikus gondolatoknak, melyek akaratunktól függetlenül, reflex-szerűen jelentkeznek, általában az énre vonatkoznak és szélsőségesen negatív tartalmúak. A kognitív elméletet számos kutatási eredmény támasztja alá, bár vannak, akik azt állítják, hogy a negatív gondolkodásmód inkább a depresszió következménye, és nem fordítva.

A depresszió kezelésében mind a gyógyszeres, mind a pszichoterápiás kezelésnek helye és szerepe van. Tartós eredményt (hosszú távon is stabil állapotot, melyet az esetleges újabb negatív életesemények sem ingatnak meg) azonban elsősorban a terápiás beavatkozásoktól várhatunk.

A leírást Thiery Henriette pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját.

Irodalom:

Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest (pp. 224-243)

DSM-IV-TR (2001), Animula Kiadó Egyesület, Budapest

 

 

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Van kiút a boldogtalanságból vagy tanuljak meg ezzel élni?

Tisztelt Pszihológus! Volt feleségemmel 10 együttöltött év után váltak el útjaink. Mint az utóbb kiderült, Ő többször félrelépett, jelenlegi párjával is a házasságunk alatt kezdett kapcsolatot. Két gyermekünk van, Ők az édesanyjukkal élnek. Engem az egész nagyon megviselt és nem tudok túllépni rajta. A válás során szinte mindent elveszítettem, a gyermekeimet csak hétvégente láthatom. Próbáltam más párkapcsolatokat kialakítani, de volt feleségem volt az, akivel el tudtam képzelni az életemet. Felkerestem több szakembert is az ügyben, de mindenki csak azt javasolta, hogy el kell fogadnom, ho

Úgy érzem képtelen vagyok összeszedni magam

Kedves Pszichológus ! Jelenleg úgy érzem semminek sem tudok örülni. Semmi sem motivál. Folyamatosan szorongok, nyom a mellkasom, fullasztó érzés. Sokat sírok, teljesen árnyéka vagyok önmagamnak.Lassan fél éve nem tudom összeszedni magam.Véget ért fél éve egy 4 éves kapcsolatom. Együtt éltünk, első ilyen nagyon komoly kapcsolat. ÉN szakítottam, mert nagyon rosszul éreztem magam a kapcsolatban a végén. Hosszú lenne kifejteni, talán túl sok elvárás volt bennem a párom felé, amit nem kaptam meg emiatt éreztem magam rosszul. Nem éreztem magam biztonságban. ( törődés, anyagiak, jövőkép,családalapít

Depresszió

Kéne nekem egy kis segítség, úgy érzem a depresszió kezd elhatalmasodni rajtam.

Nincs jó problémamegoldó stratégiám???

Üdv! Munkahelyen, vagy akár az élet más területén is, ha olyan feladatot kapok, ami nem egyértelmű, nincs meg a szaktudásom, és nem adnak valami faék egyszerű megoldási leírást, vagy nem mondja el valaki érthetően az elejétől végéig, akkor leblokkolok, megijedek, bepánikolok, és nem tudom a problémát megoldani. Ha az elején nem látok egy problémát megoldhatónak, akkor normális motivációval nem is állok neki megoldani, csak tolom magam előtt, illetve elfutok előle, vagy csak megpiszkálgatom. Kevés a szaktudásom, lehet, hogy tényleg irreális az elvárás, de ez nem mindig mentség. Tanulni is jobba

Van így értelme pszichoterápiára mennem, vagy teljesen felesleges

Üdv! Egy első terápiás alkalmon vagyok túl, mert problémám van a megfelelő munkahely megtalálásával, és a felnőtté válással 28 évesen. A terapeuta szeretné, hogy a terápiás szerződéshez határozzam meg, hogy miken szeretnék dolgozni pontosabban, ebben teljesen tanácstalan vagyok. Úgy érzem, hogy elég alacsony bennem a motiváció a változtatásra, illetve nem érzem, hogy képes lennék ténylegesen változtatni magamon. Hogy lehetnék lusta, és önbizalomhiánytól szenvedő helyett szorgalmas, és magabiztos. Úgy érzem, csak még jobban összetörnék a komfortzónámon kívül, ahelyett, hogy sikereket tudnék el

Szükségem lenne -e orvosi segítségre vagy nem?

Jó napot! Az a problémám ,hogy 3 éve elvetéltem 16hetesen,ami miatt magamat hibáztatom,mert először mikor kiderült várandósságom nem örültem neki(nem tervezett baba lett volna).Miután megtörtént vetélés,magamba voltam fordulva,híztam.Majd "feleszméltem" és tornásztam,egészségesebben élek,étkezem.Egy dolog maradt vissza hogy könnyen elsírom magam kisdolgokon is.Most kb 5-6 hónapja szeretnénk babát viszont nem sikerül. Körülöttem mindenki várandós vagy babája van mostanra már.Nem azt mondom ,hogy zavar,csak nem értem nekünk miért nem sikerül. Ha mindig valaki várandósságát megtudom,hangulat in

Elvesztettem az érdeklődésem a munkahelyemen, de váltani sem merek

Az utóbbi egy év alatt elveszítettem az érdeklődésem a jelenlegi munkám iránt. Eleve úgy vettek fel, hogy nem értek minden feladathoz. Most körülbelül csak a minimumot végzem el, és csak ücsörgök az irodában. Minden nap egy kudarc. A jófes kollégák, és a hely elhelyezkedése tart még itt. Az önértékelésem nagyon alacsony most, szégyenlem, hogy nem dolgozok jól. Az informatikus karrierem nehezen indult, akkor váltottam, ha felmondtak nekem. Félek a változásoktól, félek jelentkezni más helyekre, félek, hogy ott is kudarcot vallanék, hála a gyenge szaktudásomnak. Félek vidékről felmenni Pestre do

Szakítás

Együtt élek azzal, akit szeretek, és nincs esélyünk külön költözni. Egy munkahelyünk van. Jelenleg nem tudnék munkahelyet váltani a vírushelyzet miatt. Barát akar maradni. Nekem nincs senki az életemben, makacs vagyok, csak őt akarom. Sírok, félek bántom magam. Tanácstalan vagyok, nem tudom a figyelmemet elterelni Egyéni céljaim nincsenek, nem is nagyon voltak es képtelen vagyok jelenleg ezekre is gondolni

Hogyan fogadjam el a férjem halálát...

Kedves Dr.Ur/Dr.Nő. Köszönöm hogy itt lehetek. Nagyon nehéz napokat élek meg. A szeretett férjem fiatalon alig 40 évesen, 3 hete halt meg, hirtelen betegségben. 2 kis gyerekünk van. Mindenki a gyerekekre tereli figyelmemet, hogy értünk erős kell lennem, de nem tudom magamat megerősíteni ahhoz hogy öértük itt legyek. Anya s apa legyek egyben. Sokan vannak barátok kik támogatnak s aggódnak értem, amiért hálás vagyok, de nem találom helyem sehogy a férjem nélkül. 16 éves koromtól együtt vagyunk. Alig 40 évesen halt meg. Harmónia és szeretet dominált a családunkban. Amit egyik percről a másikra e

Időzavar

Üdvözletem annyi lenne a kérdésem hogy az miért lehet ez kiskoromba kezdődött hogy idegroham,étkezési gondok,időzavar szokott ki jönni hogy amit csinálok aszt másnak vagy 2 nap után nem emlékszek rá hogy mit csináltam mert régen nagyon sokat voltam korházba de nem igen tudtak mit csinállni és örökbe is vagyok fogadva ezek a gondok ellen mit lehetne vagy hogy tudnám elkerülni hogy ne jöjjenek elő? előre is köszönöm a segítégét Szabó Csaba

Hogy segíthetnék a húgomon?

Megpróbálom röviden elmesélni a történetét. Nagyon kedves ember sokszor megbántották, apámtól is sok sértést kapott, az iskola és a szüleink miatt megfelelési kényszeres. Most egyetemista már negyedik éve csinálja az egyetemet egy három éves képzést még mindig csak másodéves. A legtöbbször rosszkedvű, volt olyan félév mikor nem járt be egyetemre, nem tudjuk mi a baja, itthon feküdt és sokat sírt. Tudom, hogy nagyon stresszeli őt és nagyon meg akar felelni, nagyon görcsös. A barátaival megszakította a kapcsolatot, pedig látszik rajta, hogy akar velük találkozni, mikor megkérdeztem mi történt mi

Segítség

Tisztelt Hölgyem/Uram! Másfél évvel ezelőtt halt meg az anyukám, viszonylag tragikus hirtelenséggel, 3 hét alatt elveszítettem. A halála előtt pár nappal édesapámról is kiderült, hogy gégerákos beteg, őt sikerült megmenteni, kivezették a légcsövét, ő sztómával él együtt. Anyu halála és apu műtétje után 1 hétre én is kórházba kerültem, a 16 éve fennálló colitis ulcerozám kiújult és szteroidos kezelésre volt szükség. Az azóta eltelt időmről elmondható, hogy folyamatos lejtőn érzem magam. A hiány, a gyász, a mindennapok, apu ápolása és mellette a család működtetése nagyon nehéz. Életkedvem

Egyedül maradva a világ problémáival

Mindig is érdekelt a környezetvédelem, és ahogy mindenki, én is úgy láttam, hogy bár vannak problémák, de haladunk ezeknek a megoldásában. Egy kis takarékos izzó csere itt, egy kis szelektív gyűjtés ott, és végül minden jó lesz. Később az egyetem/munkakezdés miatt nem is foglalkoztam annyit ezzel, egészen 3 évvel ezelőttig amikor egy abnormálisan meleg nyár után újra komolyan belevetettem magam a témába. Ahogy egyre mélyebbre ástam magam egyre komorabb kép tárult elém. Nem csak magáról az ökoszisztéma helyzetéről hanem a mögötte húzódó gazdasági/társadalmi problémákról, arról hogy a profit

Miért érzem értelmetlennek az egész életemet?

Jó napot kívánok. 23 éves fiú vagyok. A probléma az, hogy nem látom értelmét az életemnek. Nincs semmi ami leköt, vagy ami foglalkoztat. Nincs célja az életemnek. Semmi sem érdekel. Ha holnap meghalnék az se érdekel. Régebb volt, de pontosan egy éve megszakadt a kapcsolatom a legjobb barátommal azóta úgy érzem hogy kirekesztett vagyok, mintha nem lenne senkim. Pedig van egy csodálatos barátnőm, szüleim akik szeretnek. Jelenleg a kutyám a legjobb barátom, illetve az exem. Tanácstalan vagyok. Élem az életem egyik napról a másikra de ennyi, nem érdekel semmi. Ha a mumkahelyen arról beszélnek hogy

Miért érzem értelmetlennek az egész életemet?

Jó napot kívánok. 23 éves fiú vagyok. A probléma az, hogy nem látom értelmét az életemnek. Nincs semmi ami leköt, vagy ami foglalkoztat. Nincs célja az életemnek. Semmi sem érdekel. Ha holnap meghalnék az se érdekel. Régebb volt, de pontosan egy éve megszakadt a kapcsolatom a legjobb barátommal azóta úgy érzem hogy kirekesztett vagyok, mintha nem lenne senkim. Pedig van egy csodálatos barátnőm, szüleim akik szeretnek. Jelenleg a kutyám a legjobb barátom, illetve az exem. Tanácstalan vagyok. Élem az életem egyik napról a másikra de ennyi, nem érdekel semmi. Ha a mumkahelyen arról beszélnek hogy

Oldalak