Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Depresszió kezelése

Depresszió alatt a köznyelv szomorú, lehangolt állapotot, rosszkedvet ért, azonban a depresszió, mint betegség, ennél jóval több. A mindennapi élet természetes része az időnkénti nyomottabb hangulat, azonban a klinikai értelemben vett depresszió komoly pszichés gyötrelmekkel jár, és kezelés nélkül az esetek többségében súlyosabbá válik. Az ebben szenvedő ember gyakran a legegyszerűbb dolgokat sem tudja megtenni. Ezt a környezet sokszor lustaságnak tulajdonítja, emiatt gyakoriak a bírálatok, ami tovább csökkenti az amúgy is csekély önértékelést.

A depresszió két legfontosabb tünete a levert hangulat (szomorúság vagy üresség érzése a nap legnagyobb részében, szinte minden nap), illetve az érdeklődés és az öröm jelentős csökkenése, mely szinte minden tevékenységre és a nap legnagyobb részére kiterjed. Gyakran jelentkezik intenzív bánat és elutasítottság, megalázottság érzése. Rendszeresek lehetnek a sírásrohamok. Előfordulhat szorongás, ingerlékenység is, és talán a legkomolyabb figyelmeztető jel a reménytelenség érzése, vagyis a jövőkép lezárulása.

Rendszerint komoly mértékben csökken a külvilág iránti érdeklődés, szinte a legapróbb dolog végrehajtása is komoly erőfeszítést igényel, vagy adott esetben nem is sikerül. Aaron Beck „az akarat bénultságának” nevezte ezt a jelenséget. A depressziós ember közömbössé válik a világ dolgaival szemben. Súlyos esetben ez odáig erősödik, hogy kialakul benne a halál vágya, öngyilkossági gondolatai támadnak, melyek a szándék illetve a konkrét öngyilkossági terv kialakulásáig erősödhetnek. A depresszióban szenvedők mintegy 7-15 %-a kísérel meg öngyilkosságot, ám a kezeletlen depresszióban ez a szám elérheti a 30-35%-ot is. Az öngyilkossági szándék hangoztatását mindig komolyan kell venni, akkor is, ha csak „burkolt” formában jelenik meg, vagyis olyan kijelentéseket hallunk valakitől, hogy „szeretném, ha már vége lenne mindennek”, „szeretnék megpihenni” és hasonlók.

A tevékenységi szint jelentős mértékben csökken. A depressziós ember elfordul a világtól, egyre inkább magába zárkózik, magára marad gondolataival, folyamatosan őrlődik. Ez odáig fajulhat, hogy valaki fel sem kel az ágyból. Nem azért, mert lusta, hanem mert valóban képtelen rá. A „szedd össze magad” típusú tanácsok ilyenkor teljesen hatástalanok, mert éppen ez az, amire egyedül képtelen. Gyakori panasz a fáradtság, az általános energiahiány.

A gondolkodásra jellemző az úgynevezett „kognitív triád”, vagyis a negatív énkép, a negatív jövőkép és a másokkal kapcsolatos negatív várakozások. Általában értéktelennek, egyes esetekben gonosznak, visszataszítónak tartják magukat, és gyakoriak az önvádak, az irreális mértékben erős bűntudat. Az általános pesszimizmus határozza meg mindennapjaikat.

Sok esetben érzik úgy, hogy szellemi képességeik gyengülnek (idős korban nehézséget jelenthet ezeknek a tüneteknek az elkülönítése a korral járó intellektuális hanyatlástól). Nehezebben koncentrálnak, komoly nehézséget jelent egy-egy döntés meghozatala, és hosszú időt emészt fel a tépelődés. Az idő múlását lassúnak érzik, mégsem jutnak ötről a hatra.

A depresszió számos testi tünettel is járhat. Talán a leggyakoribb és legáltalánosabb az alvászavar, mely az esetek többségében csökkent mennyiségű alvást jelent, de előfordul ennek ellenkezője is, a fokozott alvásigény. Hasonlóan gyakori a jelentős testsúlycsökkenés (vagy éppen gyarapodás), mely eléri havonta a testsúly 5%-át (diéta nélkül), vagy akár csak az étvágy nagymértékű csökkenése, esetleg növekedése. Ugyancsak jellemző lehet a nyugtalanság vagy éppen meglassultság, melyet a környezet is észlel. Előfordulhatnak emésztési panaszok és különféle fájdalmak, mellkasi szorítás. Mindezek miatt gyakran testi betegségként diagnosztizálják (és ennek megfelelően kezelik) a depressziót.

Gyakoriságával kapcsolatban különböző adatok vannak. Mint korábban említettem, sokszor nem ismerik fel, és a jelentkező tünetek alapján valamilyen testi betegségre gondolnak, ezért a ténylegesen diagnosztizált eseteknél feltehetőleg jóval magasabb az arány. A szakemberek abban mindenesetre egyetértenek, hogy elterjedése egyre nő, bizonyos vélemények szerint a közeljövőben a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett ez lesz a leggyakoribb betegség. Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 18 %-a él át élete során súlyos depressziós epizódot, mely első alkalommal egyre fiatalabb életkorban jelentkezik. Akinél egyszer már kialakult, annál valószínű, hogy élete későbbi szakaszaiban is visszatér, különösen nehéz, megterhelő események hatására. Ez egyfajta sérülékenységre utal. Feltűnő a nemek közti eltérés (legalábbis a fejlett ipari országokban): kétszer annyi nőt érint a betegség. Érdekes, hogy gyermekkorban ez a különbség még nem mutatható ki.

A depresszió kialakulását számos módon próbálták magyarázni. A biológiai magyarázat részint genetikai tényezőket lát a háttérben. Az ezzel kapcsolatos kutatások igazolták, hogy a depresszióra való hajlam valóban örökölhető, de ezek a tényezők elsősorban a súlyos depresszió kialakulásában játszanak szerepet. Ugyancsak fontos szerepük van a betegség kialakulásában bizonyos neurotranszmitterek (norepinefrin és szerotonin) alacsony szintjének.

A pszichodinamikus elméletek a (valós vagy szimbolikus) veszteséggel magyarázzák a betegséget. Az ennek kapcsán kialakuló haragot az erre hajlamos ember önmaga ellen fordítja, így alakul ki az önvádlás, az öngyűlölet. A kutatások ezt annyiban alátámasztották, hogy a depressziót sokszor valóban megelőzi valamilyen veszteség, és azok az emberek, akik gyerekkorukban sok ilyen élményt éltek át, később fokozottan sérülékennyé válnak e tekintetben. Az eredmények ugyanakkor ellentmondásosak.

A kognitív elméletalkotók elsősorban a negatív gondolkodásmódot okolják a depresszió kialakulásáért. A gyermekkorban megszilárduló, a gyereknek a világgal és önmagával kapcsolatos, úgynevezett maladaptív attitűdjei kialakítanak egy sajátos, negatív világképet, melyhez későbbi tapasztalatait mintegy „hozzáigazítja”. Ez a negatív gondolkodásmód kiterjed az élményekre, az énre és a jövőre (kognitív triád). Ennek kialakulását és megszilárdulását segítik elő bizonyos gondolkodási hibák, melyek lényegében egy adott élmény, esemény téves értelmezését jelentik. A depresszió kialakulásában és fennmaradásában lényeges szerepük van az úgynevezett negatív automatikus gondolatoknak, melyek akaratunktól függetlenül, reflex-szerűen jelentkeznek, általában az énre vonatkoznak és szélsőségesen negatív tartalmúak. A kognitív elméletet számos kutatási eredmény támasztja alá, bár vannak, akik azt állítják, hogy a negatív gondolkodásmód inkább a depresszió következménye, és nem fordítva.

A depresszió kezelésében mind a gyógyszeres, mind a pszichoterápiás kezelésnek helye és szerepe van. Tartós eredményt (hosszú távon is stabil állapotot, melyet az esetleges újabb negatív életesemények sem ingatnak meg) azonban elsősorban a terápiás beavatkozásoktól várhatunk.

A leírást Thiery Henriette pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját.

Irodalom:

Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest (pp. 224-243)

DSM-IV-TR (2001), Animula Kiadó Egyesület, Budapest

 

 

Szakemberek

Pszichológus válaszol

panikbetegseg

szeretnem feltenni kerdesem ,hogy alvas zavar ,etvagytalansag,vizveres,heves szivveres,szedules,mellkas szuras ,nagyon sokszor sirogorcs,ezek a jelek valoba panikbetegsegre utalnak,

Rémálom

Kedves Pszicológus! A barátom álmában gyakran jelennek meg olyan képek, amelyek során ismeretlen hangos, segélykiáltásra emlékeztető hangokat ad ki. Rettenetes hallani ezeket a mélyen dübörgő hangokat, Közben állandóan beteg, fájdalmakra panaszkodik. Helyzetét neheziti, hogy nem beszéli nyelvünket, németül lehet vele kommunikálni. Mit tehetünk? Válaszukat előre is köszönöm.

Mi baja lehet?

Tisztelt Dr. Nő/ Úr! A volt barátomnak szakítás után (egyébként előtte is) szörnyű élete volt. Most külföldön dolgozik, hogy helyre hozzon mindent, de nagyon ijesztő dolgokat mesélt. Azt mondja, hogy szerinte két évvel ezelőtt ő megnyerte a lottót és mi elloptuk tőle a szelvényt. (Nyilván semmi ilyen nem történt.) Aztán azt mesélte, hogy szerinte valaki szórakozik vele és ez egy játék, az élet egy teszt... és valaki jót nevet az ő szenvedésén. (Régebben számítógépes játékokkal is játszott, nem tudom köze van-e hozzá.) Most azt gondolja, ott ahol lakik (szerető emberek közt), úgy érzi, meg

Életközép krízis

Tisztelt Doktor Úr/Nő. 35 éves nő vagyok. Van egy 3 éves kisfiam. És úgy gondolom életközép válságban szenvedek. Gyűlölöm magam. Utálom a külső a belső tulajdonságaimat is. Rosszul vagyok attól amiket a múltban elkövettem és nem tudok szabadulni tőle. Minden este kísértenek. Sokszor szeretnék meghalni. Csak a kisfiam éltet. Semmire nem vagyok jó úgy érzem. Semmihez nem értek. Nem tudom mihez kezdjek az életemmel. Utálom a munkám. Nem vagyok boldog. Egy nullának érzem magam. Semmi önbizalmam. Mit tegyek.? Forduljak pszichológushoz? Attól tartok úgysem tudna rajtam segíteni és anyagilag nem bizt

Hol kaphatok segítséget? Hová fordulhatnék még?

Kedves Pszichológus! Budapesten élek, 22 éves egyetemista nő vagyok. Pár hónapja kicsit "megzuhantam", egyetemi-pályaválasztási, családi problémák miatt. Nagyon rosszul alszom, rémálmaim vannak, többnyire arról, ahogy a szüleim bántalmaztak gyermekkoromban. 14 és 17 évesen megpróbáltam öngyilkos lenni. Most megint ezen agyalok. Októberben segítséget kértem a kerületi pszichiátriai gondozóban, 15 perc beszélgetés után felírtak 3féle gyógyszert, és visszarendeltek egy hónap múlva, hogy újra felírják. 1 hétig bírtam, folyton hánytam, rázott a hideg, éjjel izzadtam. Azt mondták amikor visszamen

továbblépés

Kedves pszichológus. 24 eves biszex férfi vagyok akinek 2018 juniusában ért véget az első férfival folytatott kapcsolat. 2 évig tartott. XXI. századi tündérmese mert interneten találkoztunk , ő egy török fiú volt. Életében először miattam ült repülőre, utazott és 5 hónap után találkoztunk cask személyesen. Elfogadta a colitis ulcerosa betegségemet, a tényt, hogy apám 14 eves koromig heti szinten vert mert alkoholista. SZerettük egymást azonban a távolság nagy bajokat okozott. Alpvetően is más tipusok vagyunk , én nyugodt és higgadt ő temperamentumos és hamar kiabáló. Szakításunk körnéykén már

"Ingyenes" pszichológust keresek Szegeden

Tisztelt Szakemberek! 22 éves egyetemista vagyok, Szegeden keresek olyan szakembert, aki tudna "ingyenesen" vállalni, mivel anyagilag nehezen tartom fenn magam, nem mindig kaphatok a szüleimtől pénzt és a diákmunkakínálat a városban sem az igazi, van, hogy hónapokig nem tudok normális munkát vállalni. Évek óta küzdök különféle problémákkal (tanulási nehézségek, figyelemzavar, sötét jövőkép, szorongás, önértékelési zavar, mérgező szülői kapcsolatok, öngyilkossági gondolatok, stb.), ezek annyira felerősödtek már a gimnáziumi éveim óta, hogy mostanában az egyetem rovására megy mindez, ráadásul

Hogyan felejtsek?

A férjemmel 22 éve vagyunk házasok.3 kamasz gyermekünk van.Tavaly febr 12én megtudtam hogy viszonya van az egyik munkatársnőjével.Akkor azt vallotta hogy 6 hónapja de kesőbb kiderült hogy kb 1 éve már beszélgettek,nem csak munkáról.Igen, abban az időben próbáltam helyrehozni a házasságom.Rám nem figyelt.Napi 12-13 órát dolgozott.Haza csak enni fürdeni aludni járt. Esélyem sem volt.A gyerekek a testvéreim is látták az igyekezetem.22 év alatt egy kezemen meg tudom számolni hányszor mondta ki hogy szeretlek/hallgatolagosan elfogadtam hogy ilyen/Így szerettem.Hiába hoztam fel hogy több figyelemre

Gyerekkori traumák, Magánéleti probléma, személyiség zavar, erősödő depresszió!!! Kérem segítsenek.

Üdv. Péter vagyok 19 éves. A problémáim okozója egy bizonyos hölgy. Akit még óvodásként ismertem meg, majd egy általános iskolába kerültünk és később még felnőttként is találkoztunk. De egyszer sem mertem komolyabb kapcsolatot kialakítani vele. És egyre inkább azt veszem észre magamon hogy az utóbbi egy hónapban szenvedek és csak ő jár a fejemben. De túl sikertelennek és kevésnek érzem magam most ahhoz hogy csak úgy oda flangáljak és bemutatkozzak neki. Pedig tudom hogy ez lenne a helyes... de ha egyszer bemutatkozom neki akkor azt szeretném hogy egy sikeres boldog embert ismerjen meg bennem..

van kiút?

Üdvözlöm! Csodás életem volt, férj,lakás,vezető beosztás.Csak egy gyerek hiányzott az életünkből.Szülés után minden összeomlott. A szülés nehéz volt ,a gyerek sokat sírt,nagy volt rajtam a nyomás az összes rokon jött látogatni de segítség nulla, féltem hogy mindent rosszul csinálok teljesen inkompetensnek éreztem magam.Férjem megszokta hogy mindent én intézek ő "csak" dolgozik.Haragudott rám amiért ilyen szerencsétlen lettem.Addig fajult a dolog hogy agresszív lett velem és elváltunk.Egy éve pereskedünk sajnos.Közben elvesztettem a munkám,nincs hova visszamennem dolgozni. Alakul egy párkapcsol

kiégés?

36 éves 2 kis gyermekes anyuka vagyok! Kozmetikusként dolgozom vagy is dolgozam, mert 2 napja abba hagytam. Úgy érzem kiégésem ez miatt volt. már 2 éve húzodik a dolog. Az utólsó egy év nagyon rossz volt! Olyan szintre lesülyedtem már semmit nem akartam! Nem akartam a vendéget, nem akartam a gyerekekkel doglkalkozni, minden csak idegesìtett, mar nem tudtam nyugodtan aludni, enni, iszonyat belső feszültség volt bennem szinte szìnte folytogatott, remegés stb. Amikor kimondtam, hogy kész elengedem az üzletett olyan könnyebbülést éreztem, hogy még zokogtam is! Tudom érzem, hogy jól döntöttem! Ez

Szülés utáni depresszió,agresszív kényszergondolatok

Üdvözlöm. 4 és fél hónapos a kisbabám. 2 hetes kora óta egyre csúsztam le a lejtön. Így kb 4 hónapja szenvedek agresszív kényszergondolatokkal vele kapcsolatban amik borzasztó erős szorongást és félelmet okoznak. Félek hogy elmegy az eszem a realitás és az önkontrollom. Félek hogy ártani fogok neki. 2 hónapja gyógyszert szedek 30mg citapramot reggel este pedig 25mg valdoxant. Ön szerint ezek megfelelő gyógyszerek? Érzek minimális javulást de ezek a gyötrő gondolatok megkeserítik az életem. Néha félek egyedül lenni a lányommal nehogy akkor mennyen el az eszem. Ön szerint mennyi idő kellhet

Vissza jön még vagy elkell engednem ?

Kedves pszichologos 3 évig éltünk együtt a kapcsolatunk az én hibám miatt sokszor zátonyra futott mert nem tudtam akarok e vele komolyan együtt élni sokszor szakitottam vele és szerinte én sosem akartam komoly kapcsolatot. 2 év után megprobált elhagyni mert bár szeret nem kapja meg töllem azt amire vágyik de vissza jött én pedig boldog voltam de egy idö után ugyan ugy viselkedtem . És ujra elküdtem idén külön költöztünk még kb másfél honapig tartottuk a kapcsolatot de ö ujra kapcsolatot létesitett több okbol is anyagiak miatt és mert nem akart egyedül maradni engem teljesen kizárt az életéböl

Nem tudom elengedni a volt paromat

Udvozlom! Annyira egyszeru megis szamomra nagyon fajo dologgal fordulok ide. Veget ert az 5 eves parkapcsolatom, ami hirtelen ert ugyanis voltak vitaink de nem gondoltam hogy ide fajul. A parommal mindenben ugyanolyanok voltunk, a jo es sajnos a rossz tulajdonsagainkban is. Rettenetesen onzo es makacs emberek vagyunk mindketten, nem jutunk kozos nevezore csak ha veszekedtunk es x ido utan lenyugszunk,az apro zsortolodesek emiatt teljesen tonkre tettek a kapcsolatot, en tudom hogy el kellene fogadnom es tiszteletben tartanom a donteset hogy o kilepett es szetkoltozunk. De ugy erzem o volt az ig

alkoholizmus

Kedves válaszoló, 29 éves nő vagyok, sokszor volt már problámám az alkoholfogyasztással,3 éve beutaltak pszichiátriáriára,kaptam gyógyszert. Azt hittem leálltam, mostanában (fél éve) mégis hetente annyit iszom, hogy másnap semmire sem emlékszem. Sajnos ez a munkám rovására is megy,pedig vezető beosztásban dolgozom,kollégáim előtt nem mutatom ezt.Általában online ismerkedek,és így az első randi után mindig szégyellem magam, annyit iszom.Nagy bennem a szorongás,néha elsírnám magam annyira magányos vagyok.Családom sajnos nem tud segíteni,apám is alkoholista,sosem akartam olyan lenni, mint ő,gy

Oldalak