Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak Ez a fogalom bármilyen családi viszonyban előforduló erőszakot magában foglal, így sokkal szélesebb jelenség, mint a bántalmazás. Számos erőszakformát jelent:

  • gyermekek elleni erőszak: elhanyagolás, fizikai, szóbeli, szexuális erőszak (incesztus)
  • szülők elleni erőszak: verbális, fizikai, szexuális, gazdasági erőszak
  • testvérek, ill. más rokonok közti erőszak hasonló formái
  • házastársi vagy más párkapcsolati erőszak

Az utóbbinak két formája van: az egyik a “köznapi” erőszak, amikor párok közt veszekedés alakul ki, a viták ellenőrizhetetlenné válnak, jelentkezhet fizikai erőszak is, adott esetben akár többszöri verekedés (Gordon, 2001). A másik a bántalmazás, ahol általában a nők és gyermekek szisztematikus bántalmazó erőszak, megfélemlítés alatt állnak. Lényeges különbség, hogy a “köznapi erőszak” típusnál mindkét fél aktívan részt vesz az agresszív cselekedetben, az erőszak kölcsönös és szimmetrikus; a nők lehetnek éppen olyan erőszakosak, mint a férfiak; a két fél szabad akarattal rendelkezve vesz részt a kapcsolatban és az erőszakban, mely szerencsés esetben nem ismétlődik meg. Ennél a típusú erőszaknál mindkét fél elkövető és áldozat is egyben, a két fél agresszív cselekedetének mennyisége között nem található eltérés. Míg bántalmazás esetén egészen más a helyzet. Bántalmazás Bántalmazás esetén az erőszak nem szimmetrikus és nem kölcsönös a pár tagjai között; bántalmazó kapcsolatban szabad akarata már csak az egyik félnek van, a bántalmazók általában férfiak, míg a bántalmazottak nők; a kettejük közti dinamikus folyamat ismétlődő és egyre erősebb erőszakot foglal magában (Morvai, 1998). A bántalmazás nem verekedésről vagy kölcsönös vitáról szól, hanem az egyik fél rendszeres, módszeres hatalom- és kontrollgyakorlásáról a “szeretett” partnere felett, mely sokszor súlyos testi sértéshez vagy akár halálhoz vezethet. Ezért a bántalmazás nem magánügy, hanem bűncselekmény. A bántalmazási esetek 95 százalékában férfiak követik el nők ellen az erőszakot. A fennmaradó 5 százalékban a férfi a bántalmazott vagy meleg kapcsolatban élő férfi ill. nő (NaNE, 2000; Morvai, 1998). Walker (1980) azt a nőt tekinti bántalmazottnak, aki ismételten, de legalább kétszer fizikai, szexuális vagy lelki erőszakot, vagy evvel való fenyegetést élt át jelenlegi vagy volt partnere által. A bántalmazó célzatosan és folyamatosan olyan cselekedetekre kényszeríti, amely neki tetsző és megakadályozza azokban, amit a bántalmazott szeretne. A bántalmazás rendszeresen a partnerre irányuló erőszakos cselekedetet jelent, mellyel a fél testi/lelki épségét, biztonságát veszélyezteti, önrendelkezésében korlátozza és megnehezíti az együttélést. A három alapvető bántalmazási forma a lelki, fizikai és szexuális erőszak. De még egy fontos formája van, a gazdasági erőszak. Természetesen ezeket nehezen lehet elkülöníteni egymástól, leggyakrabban együtt fordulnak elő, és a bántalmazó célja azonos velük: a partnere megfélemlítése és állandó bizonytalanságban tartása, annak elhitetése, hogy nem képes egyedül létezni, vagyis a függőségérzés megszilárdítása (Morvai, 1998). Lelki erőszak Ennek egyik leggyakoribb formája a “szavakkal való verés”. Két jól elkülöníthető stílus lehet jellemző: van olyan verbálisan mérgező partner, aki kegyetlen sértésekkel, nyilvánosan is megalázza párját, nem törődve érzéseivel; és van, aki gúnyos megjegyzésekkel, csúfnevekkel illeti, lekezelően bánik vele, a sértést gyakran humorral leplezve. A kommunikációnak van egy érdekes formája, amelynek segítségével kétértelmű üzeneteket lehet küldeni: az információk egymásnak ellentmondanak, a verbális és nem verbális jelek nem egyeztethetők össze. (Forward, 2000). Formái a szóbeli bántástól a mozgás- és cselekvési szabadság korlátozásáig terjednek: A pár egyik tagja kizárja a másikat a szeretetéből, nem szól hozzá, önbizalmát letöri (pl. őrültnek nevezi), kritizálja mindenért, sértegeti, leszidja, az erőszakért őt okolja, és megszabja azt, hogy a másik kivel, mikor, mit csinálhat, hová mehet (beleértve a másik külső megjelenését, pénzköltését, munkáját, tanulását, szórakozását és a segítségkérést is); átkutatja zsebeit, táskáit. Jellemző lehet még az idővel való elszámoltatás, elszigetelés (családtól, munkától, barátnőktől), a figyelem hiánya, halálfélelmet okozó autóvezetés, megszégyenítés mások előtt, érzelmi zsarolás, fenyegetés (gyermeke elvételével, veréssel, megöléssel, öngyilkossággal, elmebeteggé nyilvánítással), a lakásból ki/bezárás, egyéb korlátozás (alvás-, táplálékmegvonás, ritka fürdési lehetőség), zaklatás (munkahelyen, válás után), üvöltözés, káromkodás, gúnyolás, stb.(NaNE, 2000). Testi erőszak A testi bántalmazást kevesebben ítélik el a társadalomban, mint a szexuális molesztálást, mert még mindig sokan úgy vélik, hogy a férjnek joga és kötelessége “fegyelmezni az asszonyt” – ha máshogy nem megy, akkor néhány pofonnal. Sokféle indokot találhatnak a bántalmazásra, és többnyire elvárják a párjuktól, hogy értse meg ezeket: sok stressz éri őket, konfliktusuk volt a munkahelyen vagy azt, hogy a ő érdekükben történik a bántás. Formái a leköpéstől a halálos sérülések okozásáig terjednek, de idetartozik a tárgyak dobálása, ellökés, megszorítás, ütés, verés, harapás, rúgás, pofozás, hajhúzás, fojtogatás, ütlegelés kézzel vagy tárgyakkal, fegyverrel való fenyegetés, ill. használata, megégetés (cigaretta, forró leves), a bántalmazott kedvenc tárgyainak rongálása, kedvenc állatának kínzása, megölése, stb. A testi erőszak szinte soha nem fordul elő önmagában, lelki terror nélkül (NaNE, 2000). Szexuális erőszak Az erőszak után a bántalmazottak félelmet, szégyent, bűntudatot éreznek és hallgatnak, leghőbb vágyuk a felejtés, minél hamarabb eltüntetni az emlékeket. Helyzetük paradoxona, hogy épp ez az, amire képtelenek. A szexuális erőszak a totális kontrollvesztés állapota. A bántalmazott azt éli meg, hogy tehetetlen, képtelen befolyásolni a történteket vagy elmenekülni. Ilyen helyzetben alapvető élménye, hogy énje szinte megszűnik, nem személy többé, csak tárgy – épp annak szemében, akitől védelmet, támogatást remél. Ez a legmegrázóbb, hisz a bántalmazott azt hiheti, hogy ami vele történik, az része a szeretetnek, amit megerősíthet a „partner” is (Virág, 2000). Formái lehetnek többek között: a bántalmazott szexuális igényeinek figyelembe nem vétele, akarata ellenére simogatás, szexuális tevékenységre, pornográfia nézésére való kényszerítés, megerőszakolás, vagy külső szexuális viszony fenntartása, akár a szerető házbahozatala, erős féltékenység, a bántalmazott viszonnyal való gyanúsítgatása vagy erre való kényszerítése, szexuális tárgyként való kezelése, a fogamzásgátlás megakadályozása, abortuszra kényszerítés vagy megakadályozása, stb. (NaNE, 2000). Gazdasági erőszak Leggyakrabban előforduló formái: a bántalmazó nem engedi, hogy a másik dolgozzon, tanuljon, önálló jövedelme legyen, vagy ha van pénzforrása, azt elveszi tőle.. Minden kiadást, amire a másik kér pénzt megkérdőjelez, részletesen elszámoltatja, vagy nem ad pénzt. A pénzzel kapcsolatos döntéseket egyedül hozza meg, mégis a másikat okolja túl sok pénzköltéssel (NaNE, 2000). A magyar adatok a bántalmazott nőkkel kapcsolatban:

  • a bántalmazottak kb. 4-szer hagyják el partnerüket, mielőtt sikerül új életet kezdeniük
  • minden héten egy bántalmazott hal bele a partnere által okozott sérülésekbe,
  • minden második halállal végződő erőszakos bűncselekmény “családi ügy”,
  • a meggyilkolt bántalmazottak 65%-a saját otthonában válik áldozattá a bántalmazás áldozatainak 25%-a terhes bántalmazott,
  • minden ötödik nőt rendszeresen ver vagy/és veréssel fenyeget a férje,
  • az elvált nők 60%-a bántalmazott, ez az egyik leggyakoribb válóok

Bántalmazás a családban A bántalmazás folyamata és hatása A bántalmazás nem elszigetelt jelenségek sorozata, hanem egy olyan folyamat, melynek kezdete szinte észrevehetetlen. A leggyakoribb első lépés az elmagányosítás, elszigetelés, melyet először nehéz észrevenni, hiszen ami történik hasonlíthat a romantikus szerelem képéhez, a pár csak kettesben van, nem megy sehová. Az izolációt erősíti a bántalmazott önbizalmának fokozatos gyengítésével, melynek révén elérhető, hogy partnere úgy érezze, képtelen lenne önálló életre. A célja az, hogy áldozatát uralma alatt tartsa, és felette hatalmat gyakoroljon a megalázással, a folyamatos félelemben, bizonytalanságban és a tőle való függésben tartással. A folyamatra jellemző az egyre durvábbá válás, az erőszak fokozódása; a patner életének állandó irányítása (Morvai, 1998). A bántalmazás általában nem a kapcsolat legelején kezdődik, azt találták, hogy a házasság utáni első években történik változás (Walker, 1979, Renvoize, 1979). Az első bántalmazásnál szinte mindig a bántalmazott hibáztatja önmagát, ezt mondja a bántalmazó is, de megígéri, hogy nem teszi többé. Ez megerősíti a bántalmazott elvárását, hogy az erőszak egy elszigetelt jelenség, esetleg a szerelem jele. A bántalmazó féltékenységét ugyancsak a szerelem jeleként értékelheti, ami még a kapcsolati kötődést is fokozhatja. A második-harmadik bántalmazásnál már lehet, hogy eltávozik a szüleihez vagy barátaihoz, de ismét visszatér az újabb fogadkozások után, és reméli, hogy a bántalmazó megváltozik. Azt hiszi a távozásából tanult a bántalmazó, és nem fogja többet bántani. Az ismétlődő bántalmazások során fokozódik a bántalmazott önhibáztatása, és elhiszi, hogy a bántalmazás elkerülését, megszüntetését a viselkedésének változtatásával elérheti. Majd rájön, hogy hiába módosítja viselkedését, a bántalmazás nem változik, de ekkor már túl késő az egyszerű távozáshoz. Ha elszánja magát a változtatásra, és kilép a kapcsolatból, partnere még veszélyesebbé válhat, életveszélyesen fenyegetheti a bántalmazottat vagy hozzátartozóit, akikhez adott esetben menekült, így visszatérésre kényszerítheti (Walker, 1989). A fő konfliktusterületek, amiért bántalmazás törhet ki: a bántalmazó féltékenysége; elvárásai a bántalmazott házimunkájával, a nemi élettel és gyerekneveléssel kapcsolatosan; a pénz. A következő helyzetek jellemzőek a bántalmazó kapcsolatra:

  • A leggyakrabban a konyhában történik a bántalmazás, míg a hálószobában a legvalószínűbb a bántalmazott megölése
  • Legtöbbször este vagy éjszaka fordul elő a bántalmazás, a vacsoraidő a legveszélyesebb
  • A bántalmazás gyakoribb, ha a párok nem dolgoznak
  • A hétvégén és ünnepek idején többször történik erőszak (Freedman, 1985).

Az erőszakos kapcsolatok kimenete háromféle lehet:

  1. A bántalmazó és a bántalmazott segítséget kap. Külföldön léteznek terápiás programok, melyek önuralmat tanítanak a bántalmazóknak, a bántalmazottak számára önsegítő csoportok.
  2. Az áldozat kilép a kapcsolatból. Ez esetben, amikor a bántalmazó újra kapcsolatba lép valakivel, valószínű, hogy ugyanolyan durva lesz, és a bántalmazott is hasonló kapcsolatba kerülhet bele.
  3. A kapcsolat fennmarad. Az erőszak fokozódhat, ami veszélyes lehet: a bántalmazottak komoly sérülést szenvedhetnek, esetleg partnere megölheti (NaNE, 2000).

Számos tényező mutathatja, előrejelezheti a bántalmazásra való hajlamot: – gyors elköteleződés a kapcsolat mellett – irreális elvárások: egymással összeegyeztethetetlen kérésekkel fordulhat a bántalmazott felé – kiszámíthatatlanság, robbanékonyság ­­– alacsony önértékelés, bizonytalanság és gyenge konfliktusmegoldó képességek

  • empátia- és szeretetképesség hiánya
  • az alkoholbetegség

Gyerekek elleni bántalmazás, abúzus Az erőszaknak nemcsak a bántalmazott felnőttre van hatással, hanem a gyerekekre is. Azoknak a családoknak a felében, ahol a házastárs agresszív, a gyerekeket is éri fizikai bántalmazás. A bántalmazó családban felnövő gyermekek szenvedik el a legnagyobb terhet: a két ember, akit legjobban szeretnek, bántja egymást, ez felfoghatatlan számukra. Minden esetben lelkileg bántalmazottnak tekinthetők, mert látják ahogy az egyik szülő veri, szidja vagy megalázza az másikat, mely lelki sebek mélyebb nyomot hagynak bennük, mint a verés látható következményei. Előfordul, hogy az anya bántja gyerekeit, bántalmazott nőknél 8-szor valószínűbb ez, mint átlagosan. Az erőszakos otthonban felnövő lányoknak nagyobb az esélyük, hogy nemi erőszak áldozatává váljanak, korán teherbe essenek vagy a prostitúció áldozatai legyenek, menekülve otthonról. Míg az ilyen otthonból származó fiúknak nagyobb esélyük van, hogy nemi erőszakot, vagy öngyilkosságot kövessenek el, és valószínűbb, hogy felnőttként partnerük vagy gyermekük ellen erőszakos cselekedetet hajtanak végre. Az elszökött gyerekek 80%-a bántalmazó otthonból menekül (Straus, Gelles, Steinmetz, 1980). De az egyik legnehezebben feldolgozható élmény a szexuális erőszak, amelynek gyakran a gyermekek is áldozatai lesznek. Szexuális erőszak vagy abúzus Az erőszak után a bántalmazottak félelmet, szégyent, bűntudatot éreznek és hallgatnak, leghőbb vágyuk a felejtés, minél hamarabb eltüntetni az emlékeket. Helyzetük paradoxona, hogy épp ez az, amire képtelenek. A szexuális erőszak a totális kontrollvesztés állapota. A bántalmazott azt éli meg, hogy tehetetlen, képtelen befolyásolni a történteket vagy elmenekülni. Ilyen helyzetben alapvető élménye, hogy énje szinte megszűnik, nem személy többé, csak tárgy – épp annak szemében, akitől védelmet, támogatást remél. Ez a legmegrázóbb, hisz a bántalmazott azt hiheti, hogy ami vele történik, az része a szeretetnek, amit megerősíthet a „partner” is (Virág, 2000). Formái lehetnek többek között: a bántalmazott szexuális igényeinek figyelembe nem vétele, akarata ellenére simogatás, szexuális tevékenységre, pornográfia nézésére való kényszerítés, megerőszakolás, vagy külső szexuális viszony fenntartása, akár a szerető házbahozatala, erős féltékenység, a bántalmazott viszonnyal való gyanúsítgatása vagy erre való kényszerítése, szexuális tárgyként való kezelése, a fogamzásgátlás megakadályozása, abortuszra kényszerítés vagy megakadályozása, stb. (NaNE, 2000). Trauma A szexuális bántalmazás elszenvedése traumatikus élmény, mely ismétlődően általában egy bántalmazó-bántalmazott viszonyban jön létre. A bántalmazás folyamatosan ismétlődő, egy egész életre szóló trauma, melynek egészségkárosító hatása hosszú távú. A szexuális erőszakról kimutatták, hogy kultúránkban rendszeresen előforduló jelenség. Egy felmérés során több mint 900 nőt kerestek meg, akiket kikérdeztek a családon belüli erőszakkal és szexuális visszaéléssel kapcsolatos tapasztalataikról. Minden negyedik nőt legalább egyszer megerőszakoltak, gyermekkorában pedig minden harmadikat szexuálisan molesztáltak vagy használtak, ami sajnos a fiúgyerekeknél is egyre gyakrabban fordul elő. A trauma újrafelfedezése a háborúkhoz köthető. Az első világháború után derült fény a pszichés trauma valóságára katonáknál, melyet akkor “harctéri neurózisnak” neveztek. Csak 1980 után – amikor a vietnámi veteránok erőfeszítéseinek köszönhetően a poszttraumatikus stresszbetegség fogalma bekerült a köztudatba – vált világossá, hogy a nemi erőszak, a családon belüli bántalmazás és az incesztus túlélőinél tapasztalt pszichológiai tünetegyüttes ugyanaz, mint a háborús túlélőknél. A bántalmazás leírható a viktimizáció folyamatával, melynek Graham (1988) szerint négy lépcsője van:

  1. A hitetlenkedés és tagadás
  2. Stockholm szindróma és a traumatikus kötődés
  3. PTSD és depresszió
  4. Integráció

A “traumatikus kötődés” A traumatikus kötődés megjelenhet túszoknál, természeti és háborús katasztrófák túlélőinél, koncentrációs táborok foglyainál, szektatagoknál és egyéb trauma áldozatoknál, így bántalmazottaknál is. A trauma-áldozatokról szóló korai tanulmányokban két túszejtésről írnak, amelyek felkeltették a figyelmet a traumát elszenvedettek pszichés reakciói iránt. Az egyik elemző munka ahhoz a túszdrámához kötődik, mely Stockholmban történt, amikor két szökött fegyenc négy banki alkalmazottat tartott fogva egy hétig. Az áldozatokban kifejlődött pszichés jelenség a városról kapta a nevét: Stockholm-szindróma. A megfigyelés szerint a fogvatartottak fogvatartóik felé pozitív érzelmeket mutattak – mely érzés kölcsönös is lehet, féltek a rendőri beavatkozástól és a megmentésük után hálát éreztek a túszszedők iránt, hogy meghagyták az életüket. Az identifikáció során ún. “traumatikus kötődés” jelenik meg a bántalmazó és a bántalmazott között, a kezdeti pozitív érzelmek felerősödnek a bántalmazó iránt – ahogy a túszszedő iránt is erős kötelék jelenik meg (Dutton, 1995). A kötődés magyarázható patológikus áttétellel is: a fenyegetések eredményeképp a bántalmazott a túlélésre és a bántalmazóra koncentrál, mivel tőle függ az élete, ezáltal kapcsolatuk során a infantilizálódik, a dependencia, a bántalmazó iránti kötődés könnyebben kialakul. Ennek során a bántalmazóban felerősödik a saját hatalmi érzete, és elrejtheti saját kötődését a bántalmazott iránt. Az abúzusok kiszámíthatatlan ismétlődésének, a negatív megerősítés (bántalmazás megszűnése) és a pozitív érzelmi állapot váltakozásának hosszantartó hatása van, ami idővel egyre inkább megerősíti a pár közti traumatikus köteléket. A poszttraumás stresszbetegség (PTSD) A PTSD súlyos lelki trauma után fellépő állapot, melynek meghatározását a DSM-IV két feltételhez köti: 1., A személy átélt, tanúja volt, vagy szembesült olyan eseménnyel, mely halálos volt, vagy halálos fenyegetéssel, súlyos sérüléssel járt 2., A személyből kiváltott reakció fokozott félelem, tehetetlenség vagy rémület. Diagnosztikai kritériuma, hogy a zavar időtartama meghaladja az egy hónapot, és különböző jellemzői vannak. – Emlékezeti tünetek: a traumás esemény újraélése (visszaemlékezések, kínzó álmok, hallucinációk), a trauma bizonyos részének felidézési képtelensége – Viselkedéses tünetek: a traumával kapcsolatos ingerek elkerülése, csökkent érdeklődés, másoktól való elidegenedés, az érzelmek beszűkülése, a reménytelen jövő érzete –Fokozott izgalmi állapot: ingerlékenység, dühkitörések, alvás- és figyelemzavar, ijedősség A jelensége egy abnormális helyzetre adott normális válaszreakció, mely bárkinél létrejöhet bizonyos feltételek között. A trauma hatásának lényege, hogy elárasztja és felülírja az áldozat megküzdési képességét. E mindent legyőző természetéért négy tényező felelős:

  1. A traumás esemény érthetetlensége
  2. A megkapaszkodási képesség lehetetlensége
  3. A traumás kötődés, az agresszorral való azonosulás a biztonság reményében történik
  4. Menekülési képtelenség: a tanult tehetetlenség

A PTSD egy speciális formája a “bántalmazott szindróma”, mely az ismételt erőszak hatására kialakuló megküzdési módnak tekinthető. E szindróma elsődleges tünetei a traumából eredően: szorongás, érzéketlenség, a trauma újraélése, érdeklődésvesztés, passzivitás, alacsony önértékelés. Másodlagos tünetei: a bántalmazó idealizálása, szeretete (“ő igazán kedves ember”), a veszély tagadása (“nem olyan szörnyű a helyzet, kibírom”), és a düh elnyomása. A különböző traumatizáló események nyomán eltérő gyakorisággal alakul ki PTSD, a legmagasabb gyakorisággal nemi erőszakot követően. Egyetértés van abban, hogy minél súlyosabb a trauma és minél nagyobb a sérülés, annál inkább bántalmazott a PTSD kialakulásának veszélye. A pszichoszociális körülményeknek, a stressz mértékének, a párkapcsolat minőségének, és a bántalmazással töltött évek számának szintén hatása van e betegségre.

A leírást Bende Katalin pszichológus küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját.

 

 

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

Ilyenkor ez természetes viselkedés, vagy újra depresszióba estem?

Jó napot! Arra lennék kíváncsi, hogy- ugye nem olyan rég sok balhé volt a családban, sokat bántottak, barátokat is elveszítettem, mert nem voltak igaz barátok, sok emberben csalódtam egyszerre.. És besokalltam, a családommal is lehet ,hogy örökre megszakítom a kapcsolatot, talán így jobban járok. Nem sokára költözöm (végre). Az elmúlt hetekben úgy érzem ,hogy visszatért a depresszióm, de rosszabb.. Régen (2-3 éve) szorongtam, leküzdöttem nagy nehezen, de megint hasonló, talán zárkózottabb is lettem, mint "csúcsformámban" (amikor nagyon szorongtam). Kerülöm a társaságot, a munkahelyen is amen

A családterápia már nem segíthet egy kicsit se??? Törődjek bele?

Nagyon rossz a családom. Gyűlöl engem mindenki. Az anyám az öcsémet is ellenem uszította, akivel jóban voltam, de már ő is gyűlöl.. Egymással megvannak, szoktak beszélgetni, elmenni ide-oda, engem meg kitúrtak a családból, mintha csak egy albérletben lennék rossz albérlőtársakkal. Ez nem család. Anyámék nagyon rossz véleménnyel vannak rólam, hülyének, hazugnak, betegnek, önzőnek tartanak, pedig nem vagyok rossz ember.. Segítő kész vagyok, szoktam jótékonykodni, tovább szeretnék tanulni pszichológusnak, sokat tanulok és dolgozom. Én már úgy érzem mindent megtettem, hogy jobb legyen a kapcsolat

Családon belüli erőszak

Mit tehetek ilyenkor? anyukámmal, öcsémmel, bátyámmal élek. Mind utálnak engem, és ellenem vannak. A bátyám lelkileg, testileg bántalmazni szokott, fenyeget, zsarol, parancsol, uralkodni akar felettem. Legutóbb nagyon nehéz helyzetben voltam. Egy apró kérdésből, amit jogosan tettem fel,- indult el a balhé. A bátyám nekem jött. És zsarolni, provokálni, bántani kezdett... Amikor már nagyon bántott, összeakartam szedni egy -két cuccot, hogy elmenjek otthonról egyet sétálni.. De amikor pl a szobába mentem be a cuccomért, jött utánam, mondta a magáét, lökdösött, majd amikor kértem ,hogy engedjen a

Mit tegyek?

A paromat 2016 elejen ismertem meg. Hamar teherbe estem, anelkul, hogy megfelelokeppen ismertem volna, megis ugy dontottunk, hogy vegigcsinaljuk, egyutt. Elkoltoztunk, elkezdtuk epiteni a kozos jovonket, vartunk a kisfiunk szuletesere, aki 2016 novembereben jott a vilagra. Sajnos a mezes hetek nem tartottak sokaig. A beteges feltekenykedesek, heves vitak, rettegesben valo eles mar a terhessegem soran napi szintuve valt. Nem tudtam szabadulni tole, szeretetbol, sajnalatbol, elhittem hogy o ezt akaratan kivul teszi, mas kultura, mas ertekrend, probaltam alkalmazkodni. A vegere sem telefont, sem

Erőszakos férj- Mit lehet tenni?

Lassan 2 éve vagyok férjnél.Az elején minden rendben volt,aztán az esküvőnk után 2 hónappal kaptam az első pofont.Később rángatás,fojtogatás.Leginkább ittas állapotban jön ki rajta az agresszió.Legutóbb decemberben volt,hogy sokat ivott és szintén erőszakoskodott,azóta vissza fogta magát,azt hittem végre vége ennek,de most behúzott nekem egyet úgy,hogy feldagadt a fél arcom.Már az elején is megmondtam neki ,hogy menjen el,de ilyenkor mindig zokog,hogy sajnálja és állítja mennyire szeret aztán visszakönyörgi magát ,mert megsajnálom.Egyébként amikor nem jön rá az agresszió teljesen más ember..

Hogyan álljak ki magamért, hogy védjem meg magam?

szüleimnél élek, és előfordul a családban testi- lelki bántalmazás. AZ egész család utál engem, betegnek tartanak, alkoholistának, emrt fiatal vagyok és szeretek bulizni.. Leggyakrabban a bátyám bánt, sajna vele vagyok egy szobában, nehéz elkerülni. Néha megüt, sokszor apróságok miatt. Egyszer ki akartam állni magamért, miután megütött: Azt mondtam (kissé idegesen, megrémülve, felemelt hanggal) ťöbbet egy újjal ne érj hozzám" -erre apám is megütött és lefogott, azt mondta: ǰól tette, mert te egy beteg ember vagy, kezelésre van szükséged"... Azt mondják, engem nem lehet másképp kezelni. Báty

Mit lehet tenni?

Tisztelt szakértő! Egy nem mindennapi, és elég összetett problémával fordulok Önhöz! Kb. 1 éve megismerkedtem egy hölggyel, akivel egymásba szerettünk. A probléma forrása az, hogy jelenleg férjnél van, és van 3 lánya. A férj természetesen hallani sem akar a válásról. Annyira, hogy a hölggyel szemben odáig fajult a lelki zsarolása, hogy már a megölésemmel fenyegeti a hölgyet, aki engem annyira szeret, hogy inkább a "rabszolgája" szándékozik maradni - bármit megtesz a férjének, csak nekem bántódásom ne essék... A gyerekek ragaszkodnak az apjukhoz, tudomást sem vesznek anyjuk szenvedésé

Lehetek még boldog?

Tisztelt Pszichológus! 25 éve élek házasságban, de soha nem voltam boldog. Megismerkedésünk első időszakában minden ideálisnak tűnt, de az esküvő után, burkoltan megkezdődött a lelki terror (ma már tudom) , ami az első gyerekem megszületése után még fokozódott. Bíztam abban, hogy ha mindent megteszek, belátja drága férjem, hogy én vagyok számára az ideális feleség. Sajnos naivan hittem ebben és igyekeztem. Neveltem három gyerekünket, építettem a házunkat, de soha nem voltam elég jó. Tavaly felébredtem ebből a rémálomból. Kezdtem kutakodni, hogy mi lehet ez. Megdöbbentem, hogy olyan oldalakat t

Mit tegyek?

Jó napot! A helyzet, amiben élek, számomra elviselhetetlen. Patthelyzetben vagyok. Teljesen kimerültem idegileg, fizikailag, mindenképp. A történetem a következő. A férjemmel 30 éve élek házasságban. Ő kamionsofőr. Régebben egy hónapban egyszer járt haza. Bekerült egy társasába ahol iszonyat módon elkezdett inni. Hétvégeken tökrészeg volt mindig, akárhányszor hivtam. Durva és undoritó lett. Én nagyon sokszor megpróbáltam a családot összetartani, mert van két gyermekünk is, ami sajnos csak ideig óráig ment mindig. Ez ment évekig. Aztán egyszer beütött a baj. Trombózist kapott, aztán a további v

molesztálás

Szép napot kívánok! 46 éves vagyok,visszahúzódó,önbizalomhiányos,értéktelennek tartom magam. Több alkalommal jártam pszichológusoknál. Fél éve járok egy olyan emberhez,akiben végre teljesen megbízok.Elmondtam,amiről tudtam ,hogy 9-14 éves koromig rokonunk többször molesztált,a történetektől a megujjazásig.Nehéz volt,részletekbe belekérdezett,olyan dolgok jöttek elő,amire nem emlékezhetek (sörszag,koszos ujj...)Ennyire el lehet nyomni emlékeket,hogy 30 év után így jön elő? Amióta elmondtam,ráz a hideg,éjszakánként többször felébredek,és a megujjazás miatt alsó részi-szerintem hüvely környék

Nagyszülői jog/Unoka láthatási joga/Nagyszülői láthatás

Tisztelt Dr. Nő/Úr! Adott egy olyan eset, amelyben a menyem úgyszólván "tiltja" a gyerekeket (4-6 évesek) tőlem, és a férjemtől. Ezt elég rafináltan teszi, ugyanis közvetlenül nem ellenkezik az ellen, hogy meglátogassuk őket, de közvetetten mindent elkövet, hogy ne legyünk ott a fontos dolgoknál (születésnap, ünnepnap). Mi eddig is türelmesek voltunk vele, de amit művel az kritikán aluli, és szánalmas (eléggé akaratos egy természet). Egyfajta passzív-agresszív típus, és dühös, ha nem az akarata szerint történnek a dolgok. Az anyja, ha kell falaz neki, és mellette áll. A fiam külföldön dolgozik

Asperger-szindroma

gond az, hogy Felvidéken lakunk és a kornyezetunkben nem találtunk magyarul beszélo pszichologust. Szlovák nyelven gondot okoz a gyermeknek az érzéseirol beszélni. Azt szeretném megtudni, hogy a skypon valo konzultácio ilyen esetben mennyire hatásos, segíthet-e, milyen díjra számithatunk egy-egy konzultácioért. Koszonom

mit tegyek?

Folyt. Nem tudtam befejezni karakterhiány miatt így folytatnám. Szóval én nem értem a páromat. Minden nap érzem h.szeret. Odafigyel. Mindig meglep vmivel. De ez h.megütött, lefogott és leköpött ez nem tudom az érzéseimet nem-e mulasztja el iránta. Tény és való h.felpörgettem nagyon. Sok mindenben nem értünk egyet. Ált.ő nyel nagyot a vitáknál inkább de ált.igazam szokott lenni. Szeretem őt de most nagyon megalázott. Nem tudom mit tegyek. Nincs senkim rajta kívül. Egyedül ezt a házat mem tudom fenntartani mivel a hitel es a rezsi elviszi az osszes penzt amit keresek. Konkretan ha kirakom eh

Oldalak