Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

COVID-19 Támogatás

A leírás még nem készült el, várjuk egy szakember jelentkezését, aki a szószedetet megírja!

Szakemberek

Pszichológus válaszol

Vírus

Üdv! Amióta egy középkorú, a szüleimmel egyidős szomszédom elhunyt a járványban, borzasztóan félek, hogy a vírus a mi családunkat sem fogja kihagyni. Legjobban az anyukám féltem, de apámnak is vannak alapbetegségei. Igaz már kaptak egy adag oltást, de az nem ad védettséget 19.-éig, amikor nyitnak az iskolák. Én gimibe járok, és félek, hogy az iskolában elkapom a vírust, ha újra kinyitnak, és hazahozom a szüleimnek. Attól rettegek, hogy meg fognak halni, árva maradok a húgommal, ha pedig miattam kapják el a betegséget, azzal nem tudok majd együtt élni. Főleg az anyukám féltem, aki a legközelebb

Pszichológiai probléma

Egy olyan érdekes problémába ütköztem,amit sajnos magam nem tudok leküzdeni.Barátnőmmel Szegeden laktam,de folyamatossan azt éreztem,hogy nem itt kellene élnem,inkább külföldön.Nagyon negativ lettem,kihatással volt a kapcsolatomra is ,úgy éreztem mintha menekülnöm kellene de nem tudtam mi elől.Nagyszüleim még a 90-es években kiköltöztek Bécsbe igy valahogy nekem az a város vált ilyen ideális várossá.Sokat dolgoztam is kint.Persze nyaranként ,ugyanis végzős mérnökinformatikai hallgató vagyok.Sajnos a kapcsolatomra ment ez a "hülyeség",és ez miatt szeretnék szakemberhez fordulni,mert ugy érzem k

Koronavírus-pánik

Üdvözlöm! Nap mint nap meghallgatom a híreket a járványhelyzettel kapcsolatban, és eddig azt hiszem a helyén tudtam kezelni a félelmeimet ezzel kapcsolatban, most viszont teljesen elveszítettem a kontrollt. Borzalmasan aggódom a szüleim miatt, már a lehető legrosszabb kimeneteleket is elképzeltem, hogy mi lesz, ha elkapják a vírust és belehalnak. Mindkét szülőm 50 feletti, vannak alapbetegségeik. Ahogy tudunk, úgy védekezünk de mégis nagyon bepánikoltam, hogy mi lesz, ha mindkettőjüket elveszítem? Nem tudnám elviselni, 17 éves vagyok, még szükségem lenne mindkettőjükre. Mentálisan is nagyon me

Szakítás

Együtt élek azzal, akit szeretek, és nincs esélyünk külön költözni. Egy munkahelyünk van. Jelenleg nem tudnék munkahelyet váltani a vírushelyzet miatt. Barát akar maradni. Nekem nincs senki az életemben, makacs vagyok, csak őt akarom. Sírok, félek bántom magam. Tanácstalan vagyok, nem tudom a figyelmemet elterelni Egyéni céljaim nincsenek, nem is nagyon voltak es képtelen vagyok jelenleg ezekre is gondolni

Felelős vagyok az édesanyám közelgő haláláért, úgy érzem, belelőrülök

Tisztelt Pszichológus(nő), november elején meglátogattam vidéken édesanyámat, aki 80 éves és egyedül él. Nagyon rosszul viseli a járványidőszakkal járó korlátozásokat, és főként azt, hogy kevesebbet látogattuk. Az ottartózkodásom alatt már elkezdődtek a tünetek, amiről kiderült, hogy koronavírus. Értesítettem anyukámat, mondtam, szóljon az orvosának, és figyelje magát. Két nappal később nála is elkezdődtek a tünetek, nehézlégzés, fulladás. A háziorvosa kint volt, de anyukám aláírta a papírt, hogy saját felelősségre nem megy be. A hétvégén sikerült kórházba juttatni az unokahúgom segítségév