Nagy Ágnes

Tisztelt Pszichológus! 28 éves egyedül álló anya vagyok 5 éves kislányomat nevelem édesanyámmal együtt élünk! Nehezen jövök ki vele neki mindenről meg van a véleménye mindig mindennek úgy kell lenni ahogy ő kívánja! Sokat veszekszünk a kislány előtt is! Anyám gyerekként kezel szerinte nem vagyok normális! Minden férfit elmar mellőlem mert szerinte én nem érdemlek senkit! Jelszava jobb egyedül! Van munkahelyem október 2-ig utána nem tudom mi lesz ettől is félek megint haza kerülök teljesen! Igazából nem beszélgetünk mert nem érzem azt hogy lenne értelme! Félek hogy ez a rossz érzés nagyon mély

Tisztelt Pszichológus! 20 hónapos kislányom - kb két hónapja már - bántja a gyerekeket a játszótéren, mérgesen rájuk támad: odaszalad hozzájuk, majd csíp, mar, harap. Amikor fáradt, vagy nem figyelünk rá, minket, a szüleit is megmarja. Egész nap vele foglalkozunk (másképp keservesen sír), szeretetben neveljük. Újszülöttkorában sokat volt kézben, hordoztam is, igény szerint szoptatattam (és még most is van komfort szopizás), "válaszkészen" nevelem. Mit tehetünk? Köszönöm válaszát!