Blog

A dohányos vagy sohasem dohányzott olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy mit is ünnepelhetnék én a Dohányzásmentes Világnapon, miért pont ekkor ünnepeljek. De mi van azokkal, akik már megszabadultak a cigarettától? Vajon a leszokott személyek már tudják a választ ezekre a kérdésekre?

Az alkoholizmus a szenvedély betegségek közé tartozó kórós elváltozás. A statisztikai becslések szerint ma Magyarországon körülbelül 500 ezer embert érintett, bár egyes kutatók ennek a számnak kétszeresét tartják valósíznűnek. A föntebbi számnál többet elárul, hogy hazánkban a tiszta szesz fogyasztása 12 liter per főre tehető évente. Sajnos a leszokás valószínűsége az italozással töltött évek számának növekedésével fordítottan arányos, azaz minél régebb óta fogyaszt valaki rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt, annál kisebb az esélye, hogy le tudja tenni a poharat.

Az alkoholizmus a szenvedély betegségek közé tartozó kórós elváltozás. A statisztikai becslések szerint ma Magyarországon körülbelül 500 ezer embert érintett, bár egyes kutatók ennek a számnak kétszeresét tartják valósíznűnek. A föntebbi számnál többet elárul, hogy hazánkban a tiszta szesz fogyasztása 12 liter per főre tehető évente. Sajnos a leszokás valószínűsége az italozással töltött évek számának növekedésével fordítottan arányos, azaz minél régebb óta fogyaszt valaki rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt, annál kisebb az esélye, hogy le tudja tenni a poharat.

Egymás kibeszélése, áskálódás, pletykák. Ezekről a szavakról talán először egy középiskolás lányokról szóló amerikai film juthat eszünkbe, esetleg saját kamasz éveink. Akik azonban már belekerültek a munka világának mókuskerekébe, szinte biztos, hogy fel tudnak idézni onnan is ezekkel kapcsolatos helyzeteket. Életünk meghatározó részét töltjük munkában, körülvéve nap mint nap ugyanazokkal az emberekkel. Ilyen helyzetben a pletykák és a konfliktusok elkerülhetetlenek. Sokszor egy-egy megjegyzés ártatlannak tűnhet, de megfelelő eszközök, stratégiák, tudatosság nélkül a légkör könnyen válhat mérgezővé, munkahelyünk pedig a hétköznapokat megkeserítő stresszforrás helyszíne lehet. Böszörményi Luca pszichológus cikkében az ilyen helyzetek felismerésében és kezelésében kíván segítséget nyújtani.

A kiégést legtöbbször a munkával és a munkahelyi túlterheltséggel hozzuk összefüggésbe, pedig az élet egyéb területein is jelentkezhet.  A mai digitális világ pedig még inkább ráerősít erre, hiszen azt az érzést kelti bennünk, mintha sosem lenne elég, mintha mindig a maximumot vagy még annál is többet kellene teljesíteni, hogy elérjünk valamiféle célt.

A kiégésnek különböző fajtái lehetnek – mentális, fizikai és érzelmi. A cikkben most a mentális kiégéshez vezető okokat szeretném bemutatni.

Gyermek személyiségfejlődése folyamatában kiemelt jelentősége van az ú.n. átmeneti térnek és az átmeneti tárgynak. Az átmeneti tér olyan tér, ami átmenetet képez a képzelet és a valóság között. Ilyen a játék közbeni kapcsolati tér is. Átmeneti tárgy pedig a baba, rongy stb. , ami a biztonságot is adja a gyermeknek. Ebben a közegben tapasztal a gyermek, az anya mentalizációja során itt tanulja meg érzelmeit, miközben anyja mintegy visszatükrözi őket. Winnicott szerint „elég jó anyának” kell lenni. Azaz nem szükséges a tökéletességre törekednünk.

A tériszony másik nevén akrofóbia a magasságtól való félelemet jelenti, pontosabban szorongást attól, ha eltávolodunk egy bizonyos mértékben a talajtól. Erre utal az akro szó is, hiszen görögül a hegyet, csúcsot jelenti. A tünetek, mindig egyénileg változnak, vannak olyan személyek, akikben a földtől már pár méteres eltávolodás is komoly szorongást vált ki, míg mások esetében a félelem csak több száz méteres magasságban jelentkezik pl. egy felhőkarcoló tetején.

„Én ezt biztosan másképp fogom csinálni, mint a szüleim.” Előbb-utóbb talán mindenkiben megfogalmazódik egy hasonló mondat. Ezt néha hirtelen felindulásból gondoljuk így, néha hosszas töprengés, mérlegelés előzi meg. A fogadalom betartása is kérdéses. Beláthatjuk, hogy adott helyzetben mégis helyes volt szüleink viselkedése, de az is lehet, hogy hiába vagyunk tisztában a helytelenséggel, képtelenek vagyunk másképp cselekedni. Rengeteg olyan eset is van, amikor nem is vagyunk tudatában, hogy bizonyos életeseményeinkre hatással van családunk múltja, hogy egy transzgenerációs problémával van dolgunk.

Egy új kutatás azt találta, hogy a testsúlyunk összefüggést mutat az időérzékünkkel. A Journal of Health Psychology folyóiratban megjelent kutatás több bizonyítékot is szolgáltat arra, hogy a testsúlyunk összefüggést mutat azzal, ahogy a világot magunk körül látjuk. Cikkemból kiderül kiderül az összfüggés a két tényező között.

Sokszor tapasztaljuk, hogy gyermekünk elnémul, azaz nem fejezi ki a vágyait, érzéseit. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, először a szülőnek kell egy biztonságos, elfogadó közeget teremteni. Mentalizáció (érzések tudasítása stb.) az elsődleges gondozó révén történik. Ez ahhoz szükséges, hogy a gyermek úgy interpretálhassa érzelmeit, hogy közben ne kelljen csúfolódástól, megszégyenítéstől tartania. Ha a megértés hiányát tapasztalja a gyermek, akkor nem fogja kifejezni érzelmeit.