Blog

Új év, új kezdet.

Január elsején megfogadjuk, hogy idén nem halogatjuk tovább az álmainkat és felhagyunk a káros szokásainkkal. Év végére már csak halványan emlékszünk arra, hogy mit tűztünk ki magunk elé és csalódottan vesszük tudomásul, hogy alig haladtunk előre.

Ha ismerős ez a helyzet, jó helyen jársz. Ebben a cikkben megtudhatod, miért nem válnak be igazán az újévi fogadalmak és hogyan tudunk úgy célokat kitűzni, hogy azok motiválóak és relevánsak legyenek. Hiszek benne, hogy ha elkezded alkalmazni ezeket a stratégiákat, idén el fogod érni a céljaidat – de mindenképp elindulsz ennek az útján. Kezdjük is el!

Karizma, rejtélyes szó. Sokan azt gondoljuk, hogy ez egy adottság, ami velünk születik, amivel vagy rendelkezünk, vagy nem. A kutatások azt igazolják, hogy a karizmatikusság igenis tanulható készség, bárki elsajátíthatja.

A hatékony tervezés fontos mérföldköve a céljaink megvalósításának. Mégis biztosan te is ismersz olyanokat, akik precízen minden lépést megterveztek, mégsem sikerült elérni azt, amit szerettek volna. Vajon miért? Vannak olyan láthatatlan akadályok, mögöttes hiedelmek amelyek miatt nem sikerül, amit szeretnénk.

A reziliencia fejlesztéséről szóló cikk első részét az Amerikai Pszichológiai Társaság módszereinek felsorolásával folytatom: 

3. Fogadd el, hogy a változás az élet része.

Bizonyos célok a körülmények folyamatos változása miatt nem biztos, hogy mindig elérhetőek lesznek. Próbálj azokra a körülményekre koncentrálni, amiken változtatni tudsz és tegyél konkrét lépéseket ennek érdekében.

4. Haladj a céljaid felé.

Közhelyszerű, hogy nem csupán a szemével lát az ember. Hogy nem pusztán a fizikai tér befogadására van egy lencsénk, hanem mondjuk a társas közegre úgyszintén. Mondhatnánk azt, hogy egy helyzetben ahány ember annyi látószög, annyi oldala van az érmének, tulajdonképpen ahány résztvevő, annyi különböző helyzet.

Ahogy a világhírű Selye János fogalmazott a stressz az életünk sava borsa. Enélkül az életünk elképzelhetetlen, minden élethelyzetben jelen van. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy valójában mi is ez a különös mindenütt jelenlévő érzés akkor legegyszerűbben azt válaszolhatjuk, hogy a stressz egy reakció az emberi szervezetet ért környezeti hatásokra.

Az utóbbi hetekben, hónapokban elmondhatjuk, hogy a pandémia második hullámában egyéni és társadalmi szinten is közeledünk vagy már elérkeztünk a toleranciánk határáig. Ez mindannyiunknak mást és mást jelenthet, mindenesetre érzékelhetjük, hogy egyre inkább szükségünk van a pszichés megküzdési tartalékainkra. A krízis ugyanis még várhatóan eltart egy darabig, viszont a tavaly tavaszival ellentétben, már sokkal felkészültebbek vagyunk - lelkileg is.

Az egészséges és az alacsony önértékelés ugyanazon érem két oldala: mindkettő bizonyos gondolati, érzelmi és viselkedési szabályokat aktivál bennünk az élethez, amelyek vagy segítenek minket a boldogulásban, vagy épp ellenkezőleg, hátráltatják előrejutásunkat.

Önértékelésünk az önmagunkkal kapcsolatos különféle meggyőződéseinket foglalja magába, úgymint a megjelenésünkre, viselkedésünkre, gondolatainkra és érzelmeinkre vonatkozó értékelésünket. Más szavakkal, azt jelenti, hogy mennyire tartjuk értékesnek és szerethetőnek saját személyünket.

A mai világra különösen igaznak számít az a gondolat, hogy az egyetlen biztos dolog az életünkben a változás. Változnak a megélhetési körülményeink, a munkahelyünk, a lakhelyünk, a társas kapcsolataink és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárások az élet minden területén. Nehéz lépést tartani és érzelmileg megküzdeni ezekkel a változásokkal, hiszen sok esetben időnk sincs arra, hogy feldolgozzuk a körülöttünk zajló eseményeket.

A szilveszter és újév első napja közeledtével az emberek jelentős része gondol az elmúlt év eseményeire, sikereire, nehézségeire, kudarcaira. Emellett gyakori az újévre vonatkozó tervek summázása, az arról való gondolkodás, hogy mit kellene másként tennem, miket kellene jövőre megfogadnom, hogy növeljem testi-lelki jóllétem. Fontos, hogy az óév búcsúztatásakor ne csak a kudarcainkat, ballépéseinket vegyük észre, hiszen az ember hangulatát nagyban befolyásolja az, hogy mely eseményekre, tettekre, tulajdonságokra fókuszálja figyelmét.