Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Blog

Pszichológus Blog

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A harmadik erő a pszichológiában

Thorne és Henley (2000) szerint Maslow (1908 – 1970) volt az első, akik a használta a harmadik erő kifejezést a pszichológiában. A kifejezés a humanisztikus pszichológiára irányul. Abban a korban a pszichológián belül az első erőnek a behaviorizmust tarották, másodiknak a pszichoanalízist, harmadiknak az humanisztikus pszichológiát. Az irányzat az 1960-as években létrehozta saját önálló szövetségét, melynek tagjai voltak Abraham Maslow, Carl Rogers, Viktor Frankl, Alfred Adler és Charlotte Bühler.

Harsányi Kata képe
Ellenőrzött szakember

Szenvedély a szerelemben - Minél több, annál jobb?

Már a cikk első sorait olvasva hevesen bólogattam, hiszen nem tudtam egyet nem érteni. A szerelem manapság egyfajta „termék”, amire a kereslet igencsak magas, azonban a kínálat nem ennyire egyértelmű. Számos médiumból érkezik felénk az üzenet, hogy szerelmesnek kell lenni, méghozzá nem is akárhogyan. Reklámok, filmek, zeneszámok sugallják egyfolytában, hogy a szerelem fő eleme a kontrollál(hat)atlan szenvedély. Gondoljunk csak bele: „nem tudok élni nélküled”, „te vagy a mindenem”, „nélküled nem létezem”.

Németh Vivien képe
Ellenőrzött szakember

Párválasztás evolúciós szempontból – női szemmel

Párválasztásunkat erősen befolyásolják az evolúció során kialakult szexuális mintázatok. A szexuális kiválasztás két szinten történik: megkülönböztetünk intra- és interszexuális szelekciót. Előbbi a nemen belüli versengést foglalja magába, míg az interszexuális szelekció a másik nem tetszésének elnyerésére irányul. A nemek közötti versengés az állatvilágban elsősorban a hímek között fordul elő. Ennek okát abban kereshetjük, hogy leginkább a nőstények azok, akiknek párválasztása disztkriminatív.

 

Szabó Anna képe
Ellenőrzött szakember

Mi várható a terápiától?

Gyakran előfordul, hogy a kliens elégedetlen a terápás folyamat eredményével. Néha önmagát hibáztatja, néha a körülményeket és elég gyakran a terapeutát. Vajon miért van ez? Az első lépés a probléma/k pontos feltárása, pontosítása. Ennek hiányában lehetetlen jó célt kitűzni. Nagyon fontos, hogy a terápiás munka célkitűzése elég konkrét és világos legyen. Néha az elvárások nagyon idealisztikusak és ez óhatatlanul csalódással jár. A terápiás folymatra is igaz az, ami a házzasságra, nem várható tőle minden probléma megoldása.

Pakai-Szűcs Réka képe
Ellenőrzött szakember

Hatalmas kis hazugságok - sorozatajánló

Gyakran hangzik el az a mondat egy bántalmazó kapcsolat hallatán, hogy „miért nem hagyja ott?”, „minek van vele?”, „Én biztosan ott hagynám az első pofon után!”, stb. Sajnos ez azonban nem ilyen egyszerű, mivel nem akaraterő és elhatározás kérdése. Ebbe a helyzetbe bárki belekerülhet, fiatal, középkorú, szegény, gazdag, visszahúzódó és karakán ember egyaránt. Mert nem rögtön pofonnal indul…

Csiby Ágnes képe
Ellenőrzött szakember

Hasznos szokások 3.

A relaxáció csodálatos hatása

A túlhajszolt testnek és elmének szüksége van olyan pihenésre, amikor tudatosan lazítjuk el magunkat. A nap végére testünk, szellemünk és gyakran lelkünk is elfárad. De sokszor napközben is adódnak olyan feszült helyzetek, amikor legszívesebben kirohannánk a világból és jól jön valamilyen gyors segítség.

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Platón és a pszichológia

Thorne és Henley (2000) szerint Platón (i. e. 427 – 347) két különböző világot különített el, melyek: a tudás világa és a vélemények világa. A tudás világa tartalmazza formákat másik nevükön az ideákat. Az ideák egyetemesek és csak a logikus gondolkodás által megismerhetők. A vélemények világa az anyagi világot jelenti, amit az érzékszerveinkkel észlelünk. Szerinte az érzékszerveinkkel nem tudjuk pontosan megismerni a valóságot, így a formák világához csak az érzékszerveinken keresztül nem tudunk eljutni.

Harsányi Kata képe
Ellenőrzött szakember

Érzelemszabályozás evészavarokban 2. - Az anorexia nervosa

A sorozat első részében a túlevéses zavart mutattam be, de emellett számos evészavar esetében találkozhatunk az érzelemszabályozás problémáival.

Az étkezési zavarok közös jellemzője a negatív önbecsülés és mások negatív értékelése miatti aggodalom (Speranza et al., 2005). Az érintettek ezért rendszerint elkerülik az olyan helyzeteket, ahol hiányosságaikkal szembesülhetnek (például nem mennek el a strandra).

Oldalak