Blog

Ne a diagnózist hajszold, vagy instant recepteket gyűjtsél a tünetektre, hanem a MIÉRT-re és HOGYAN-ra keresd a választ!

A krónikus késés a 21. századi információs társadalomban sokkal jellemzőbb, mint az elmúlt időszakokban volt. Ennek egyrészt technikai okai vannak, hiszen az okoseszközök és mobilinternet segítségével bármikor rá tudunk írni a másikra, vagy fel tudjuk hívni: „elnézést, de 5-10 percet kések”. A korábbi korszakokban is voltak olyan személyek. akik akkurátusan ügyeltek arra, hogy mindenhová, mindig időben érkezzenek, míg mások akkoriban is krónikus későknek számítottak.

Az önismeret, önfejlesztés most már egyre jobban beszivárog a hétköznapokba, ami egyrészt nagyon jó, mert a pszichológia segítségével olyan tévutakat lehet elkerülni, amivel rengeteg energiát megspórolhatunk az életünkben. Másrészt viszont ebben sem érdemes átesni a ló túloldalára.

A formaidőzítés alatt az edzés és a mentális felkészülés azon aspektusát érjük, melynek segítségével a sportoló adott időben a teljesítőképessége legjavát tudja nyújtani. Ennek segítése az edző, a stábtagok (pszichológus, masszőr, gyógytornász, erőnléti edző stb.), a sportszervezet feladata. Sportpszichológiai szempontból a motivációs bázis, a hangulat, a célok pontos meghatározása, regeneráció segítése melyeket tudunk befolyásolni, kontroll alatt tartani. Az edzések tervezése ciklusokban történik egyéni és csapatsportok esetén is.

A gyermekeket jellemző egyik sajátosság, hogy lelki világukat ábrázoló eszközük nem a verbalitás, a szavakkal történő kommunikáció, hanem a játék és a nonverbális kommunikáció. A gyermek szabad játékában kifejeződik gazdag érzelem- és gondolati világa, világlátása: örömei, félelmei, vágyai, szülőkről és testvérekről alkotott elképzelései, amelyek egy része tudatos, más részük tudattalan a gyermek számára. Megjelennek benne a kicsiket foglalkoztató problémák - sok esetben szimbolikus formában.

“Honnan fejlődtem és hova, és ez az út még rég nem ért véget, de most nem az lennék aki, hogyha ezen nem megyek keresztül” - fogalmazta meg egy endometriózisban érintett nő. Mi ez a betegség? Hogyan küzdhetünk meg vele? Ami még fontosabb: miért nem hallunk még manapság sem eleget róla? 

’Úgy érzem, nem ott tartok az életemben ahol kellene és ettől depressziósnak érzem magam.’ Sokaktól hallottam már ezt a mondatot hol a magánéletükre, hol pedig a szakmai/munkahelyi előmenetelükre vonatkozóan. Hogyan függ össze a szorongás és a célkitűzés?

Egyáltalán mit is jelent ’nem ott tartani’ ahol szeretnénk? Lehet, hogy a legtöbb esetben azért érezzük így, mert másokhoz hasonlítjuk magunkat vagy mert nem is határozzuk meg pontosan, hogy számunkra mit jelent a haladás.

Mit értünk ’haladás’ alatt?

Sok anya felteszi magának a kérdést. Vajon jól döntöttem ebben vagy abban a pillanatban. Bizony-Bizony a pillanatok gyorsan jönnek, sokszor az anyai ösztönökre kell hallgatnunk. Aztán kezdünk gondolkodni, ha nem vagyunk biztosak abban a helyzetben, amit átéltünk. A helyzet nem ugyanaz mint a pillanat. Több összetevőt kell mérlegre tennünk. Amikor segít az önkritika, örömérzet lehet úrrá rajtunk, hiszen a gondolkodás segít jól látni a szituációt. Az, hogy van-e tökéletes anya sokaknak kérdés.

A közlekedéspszichológia a lélektannak egy kevéssé ismert területe, azzal foglalkozik, hogyan közlekedünk, mely tényezők hatására, hogyan viselkedünk a közlekedés során pl. mely tényezők vezethetnek a közlekedési szabályok be nem tartásához, mi váltja ki az emberekből a felelőtlen és olykor másokra is veszélyes vezetési stílust. Ezek a tényezők:

Sokan kérdeztétek tőlem, hogy miként hatnak a gyógyszerek a szorongásra. Milyen mellékhatásai lehetnek a szorongásoldóknak? El lehet-e őket valaha hagyni a gyógyszereket? A tapasztalatom, hogy ezt a témát sokszor nagy rejtély övezi, kevés információ áll a rendelkezésre erről a nyilvánosság előtt. Mind a gyógyszergyártóknak, mind a pszichiátereknek kellemetlen téma. Ennek kapcsán alaposabban utána jártam a dolgoknak, és megosztom veletek a tapasztalataimat.

Mi is történik a gyakorlatban?