"Vigyázz mit kívánsz, a végén még megkapod!"
Szerző: Schrammel Ivett pszichológus - 2014. december 13. 7.51
Az ember életének alapvető élménye a vágyakozás. Mindig vágyunk valamire: jobbra, többre, másra. Újabb és újabb célokat tűzünk ki magunk elé. Mielőtt azonban hozzákezdenénk céljaink megvalósításához - akár konkrét tettekkel, akár mentálisan: meditációval, pozitív programozással, ismétlődő vizualizációs gyakorlatokkal, imával - érdemes rászánni egy kis időt, hogy megtudjuk, valóban jó lesz-e nekünk, ha elérjük a vágyott célt. Így elkerülhető az a csalódás és elégedetlenség, amit gyakran annak ellenére érez az ember, hogy hosszú küzdelem után végre célt ért, álmai valóra váltak.
Ehhez elegendő egy kicsit befelé figyelni, elképzelni, hogy milyen lesz, ha vágyunk megvalósul. Nem úgy, mintha kívülről egy filmet néznénk, hanem mintha itt és most történne a dolog, itt és most érnénk el célunkat. Teremtsünk egy kis csöndet magunk körül és önmagunkban, csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy a vágyunk valóra vált... Hol vagyunk most? Mit látunk magunk körül? Milyen hangok vesznek körül? És a legfontosabb: Milyenek a testi érzeteink? Figyeljük meg ezt alaposan!
Honnan tudjuk valójában, hogy mit érzünk? Honnan tudjuk, hogy boldogok, elégedettek vagyunk? Onnan, hogy különböző testi érzeteket címkézünk meg különféle érzelmekként. Ha e rövid vizualizációs gyakorlat során kellemetlen testi érzeteket tapasztalunk - az élmény "szívszorító", "gyomorszorító", vagy egyenesen "gyomorforgató", izmaink megfeszülnek, vállainkat felhúzzuk, izzadni, remegni kezdünk, levegő után kapkodunk, torkunk összeszorul, belefájdul a fejünk - biztosak lehetünk benne, hogy a cél elérése nem hozza meg a vágyott eredményt számunkra. Felesleges lenne a megvalósításhoz hozzákezdenünk. Téves volt a célkitűzés, délibábot kergettünk vagy talán nem is a mi célunk volt ez valójában, hanem valaki más "ültette a fejünkbe”. Persze, honnan tudná bárki, hogy mi a jó nekünk? Hiszen sokszor magunk sem tudjuk biztosan... Ha azonban a gyakorlat során kellemes testi érzeteket élünk át – könnyed, laza érzés az izmokban, egyenletes, mély légzés, mosoly az arcon, mintha lebegnénk, mintha a ráncaink kisimulnának - bátran vágjunk bele a megvalósításba! A cél elérése elhozza majd a várt elégedettséget, örömet, boldogságot! Higgyük el: a testünk nem hazudik!
Schrammel Ivett pszichológus
Kapcsolódó tartalmak
A transzneműségről
2020. június 1. 16.48
A beköszöntött koronavírus pandémia és pánik hangulat ideje alatt az ország jelenlegi vezető koalíciós pártjának egyik tagja beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, mely gyakorlatilag „hasba rúgja” azokat az embertársainkat, akik transzneműséggel küzdenek.
„A törvény elfogadása esetén módosulna az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”.
A munkanélküliség pszichológiája a gazdasági válság idején
2020. május 30. 15.00
A 21. században szinte miden társadalmi csoporttal szemben elvárásként fogalmazódott meg, hogy akár a korábbi tradíciókat is feladva helyezkedjenek el a munkaerőpiacon, ami mára egyfajta sajátságos normává vált. Ezt a normát törte meg a járvány következtében kialakult gazdasági válság, melynek eredményeként tömegek vesztették el az állásukat.
„Szakítok veled, mert nem kérted meg a kezem”
2020. május 28. 21.34
Végig élve a húszas éveinket, a tanulmányok befejezését, a munkakeresést, a párkeresés magasságait és mélységeit, ott állnak a fiatal felnőttek életük szintlépése előtt: elméletileg egy jól működő párkapcsolatban, elméletileg elköteleződve egymás iránt, elméletileg készülődve a családalapításra, álmodozva latolgatva a kislány vagy kisfiú keresztneveket, miközben a fejekben már kondulnak is az esküvőre hívó harangok. Elméletileg. A gyűrű meg mégsem került valahogyan eddig elő a csokiszufléból meglepetésként.