Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A választott és a kényszer szingli

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A mai modern társadalomban is rengeteg sztereotípia kapcsolódók szingliséghez, amelyek nagyrész nem megalapozott. Ezek közül az egyik ilyen tipikus stigma, hogy azért van az illető egyedül, mert nem kell senkinek. Természetesen a valóság ennél jóval összetettebb.

Már szingliség definíciója is egy komoly problémát vett fel. A legtöbb esetben a választott szingliség arra utal, hogy egy személy, valamiért úgy dönt: hosszabb, vagy rövidebb ideig nem szeretne párkapcsolatokban elköteleződni. Ennek hátterében rengeteg ok állhat, a legtöbb esetben egy hosszú párkapcsolat végét követően születik meg a döntés. A választott szingliség mögött állhatnak korábbi traumák pl. gyermekkori abúzus is. A választott szingliség felvállalása sokkal gyakoribb, mint a kényszer szingliségé, ennek az oka, hogy társadalmilag jobban elfogadható a választott szingliség, mint a kényszer szingliség. A választott szinglik azzal indokolják, szingliségüket:

  1. Nem akarnak hosszútávon elköteleződni.
  2. Szeretnék megőrizni független, önálló és autonóm életüket.
  3. Szeretnének minél változatosabb kapcsolati formákat kipróbálni pl. egyéjszakás kalandok.
  4. Élvezik, hogy szinte bármikor flörtölhetnek, kereshetnek partnereket, anélkül, hogy a hűség és hűtlenség kérdéskörével kellene foglalkozni.

Abban az esetben, ha választott szingli még is úgy gondolja, hogy szeretne kapcsolatot, de az valamilyen okból, hosszú és kitartó próbálkozások ellenére se jön össze, akkor beszélhetünk kényszer szingliségről. Azaz, a kényszer szingli szeretne hosszútávú párkapcsolatot kialakítani, csak nem jön össze, míg a választott szingli direkt el is kerüli ezeket a helyzeteket.

A kényszer szingliségre két tényező is hat, amelyek közül az első az önbizalomhiány. A második a sztereotípiák és a társadalmi elvárások, amelyek különösen a hölgyek esetében erősek. A kényszer szinglik a legtöbb esetben (persze nem mindig) sok mindent megtesznek azért, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelően párkapcsolatokat alakíthassanak ki pl. nagyon odafigyelnek a kinézetükre, sokat sportolnak, minőségi ruhákat vásárolnak, igyekeznek minél több olyan eseményen részt venni, ahol ismerkedhetnek, illetve gyakran regisztrálnak párkereső oldalakra.

A kényszer szingli, ha úgy érzi, hogy mindent megtesz azért, hogy kapcsolatot alakíthasson ki, de ez még se sikerül neki, akkor az könnyen csalódáshoz és kiégéshez vezethet. Ennek a dekompenzációja lehet, hogy kényszer szingli a munkájába menekül, szinte minden idejét a munkahelyén tölti, ezzel lényegesen csökkenti annak a valószínűségét, hogy párt találjon. Ha valaki sok időt tölt a munkahelyén, akkor könnyen a saját sikerességének az egyetlen mércéje a munkahelyi sikeresség válik.

Fontos lenne, hogy a szinglik annak ellenére, hogy nincsenek párkapcsolatban ne szigetelődjenek el, legyenek szociális kapcsolataik, hobbijaik. Ha valaki tartósan szingli és úgy érzi, hogy egyedül ezen nem tud változtatni, akkor érdemes szakembert is felkeresnie.

Hollósy-Vadász Gábor