Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Válás a kis-kamasz szemszögéből

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Ma sajnos egyre több házasság végződik válással, már-már több a válások száma, mint az esküvőké, ami első blikkre egy paradoxnak tekinthető. Nyilván a rossz házasságnak számtalan egyéni és néplélektani oka van. Most viszont inkább azzal foglalkozok: a válás miként hat a kiskamasz gyermekre.

A válások jelentős száma arra az időpontra esik, amikor a közös gyermek eléri a kis-kamasz kort. Ez a kor amúgy is egy válságokkal teli időszak, illetve egyik legjelentősebb identitás krízis is, egyfajta átmenet a gyermeki létből a felnőttbe. Új barátságok köttetnek, illetve ebben az időszakban kezdik a középiskola, ami még plusz stresszt jelent, mivel itt már magasabbak a tanulmányi követelmények, illetve az új osztályba is be kell illeszkedni.

A válásokhoz vezető út gyermeki szempontból általában keserves, mivel a szülök rengeteget veszekednek, esetenként hangosan ordibálnak, ami a gyermeket fizikálisan és mentálisan is nagyon megviseli. Ennek során átalában csökken a tanulmányi átlag, illetve romlik a magaviselete is. E-mögött az áll, hogy a gyermek agresszíven kezd viselkedni az iskolában, mid az osztálytársaival, mind a tanáraival szemben, ezáltal vezeti le az otthoni stresszt, illetve mivel a szülök is agresszívek egymással ezért rossz szociális mintát lát maga elött.

Ezt elkerülendő a szülőknek a vitájukat érdemes nem a gyermek szeme láttára lerendezni, minden esetre a másik végletbe sem szabad esni, vagyis, hogy teljes mértékben el titkoljak a szülők a gyermek elött, hogy konfliktus van kettejük között. Ezt legegyszerűbb diszkréten megbeszélni vele. A végső stádiumban, amikor már eljutottak a váláshoz a felek, akkor is érdemes beszélni a gyermekkel, egyrészt érezze, hogy nem az ő hibájából vállnak el a szülei, másrészt, hogy fel tudjon készülni a jövőre. Ennek két pozitív hatása van: 1) csökken a gyermek bizonytalanság érzete. 2) úgy érzi, hogy a szülei nem a feje fölött döntenek, hanem Őt is bevonják a döntés meghozatalába. Ennek során érdemes megkérdezni, hogy Ő melyik szülőnél maradna inkább, illetve tájékoztatni, hogy másik szülővel nem fog megszakadni a kapcsolata, valamint érdemes megvitatni, hogy az elmenő szülővel milyen módon fogja tudni tartani a kapcsolatot. A főszempont, ami evidensnek tűnik még is sok esetben nem valósul meg az, hogy válásról sokat kell beszélni a gyermekkel, oly módon, hogy azt Ő is megérthesse.

Amennyiben a fentiek ellenére is valamilyen deviáns vélekedést észlelne a gyermekével kapcsolatban, akkor érdemes szakemberhez fordulnia.

Hollósy-Vadász Gábor

pszichológus