Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Válás gyerekkel? – 3+1 tanács a kevesebb sérülésért

Varga Gréta képe
Ellenőrzött szakember

A gyermeket lojalitás köti szüleihez, amely független a szülők egymáshoz való érzelmi viszonyától. Egy konfliktusokkal terhelt kapcsolati légkörben felnevelkedő gyermeket ugyanolyan intenzitással köt az apához és az anyához, mint egy kiegyensúlyozott szülői háttértámasszal bíró gyermeket. A szülői hibáktól, tévedésektől és gyengeségektől függetlenül elkötelezetten kapcsolódik. Ez a gyermek természetes kötődése a szüleihez. Válás után is.

Gyermekkel válni más, mint nélküle

Szeretnénk, hogy egy gyermeket vállaló pár kapcsolatában a szerelem és a harmónia örök maradjon. Mégis eljöhet az a pont egy szülőséget együtt megélő pár életében, hogy a korábbi tervek, elképzelések és remények ellenére úgy döntenek, külön utakon folytatják az életük.

Gyermek nélkül az elválást és a kapcsolat elgyászolását követően megélhetnék érzelmileg és fizikailag egyaránt az egymástól való függetlenséget. Gyászukat, valamint sérelmeik feldolgozását segítené a téri távolság és az idő múlása. Egy közös gyermek azonban a kapcsolat lezárásának folyamatát megváltoztatja. Az elváló felek párkapcsolatilag ugyan függetlenné válnak, de szülőségük megmarad. Szülői szerepük átalakul, már nem folytatódik a korábban megszokott formában, de közös gyermekük továbbra is apaként és anyaként tekint rájuk. Hozzájuk fűződő gyermeki lojalitása fennmarad.

Van, hogy jobb két szerető otthon, mint egy háborús övezet

Válás ritkán fordul elő kiegyensúlyozott párkapcsolatban, ahol a hétköznapi életben érzelmileg stabil, harmonikus légkör uralkodik. A válókeresetet, vagy a különköltözést általában az egymástól való érzelmi eltávolodás előzi meg, amelyet egymás figyelmen kívül hagyása vagy heves konfliktusok kísérnek.

A gyermeki fejlődésre egyik sem kedvezőbb a másiknál. A párkapcsolati elhidegülés történhet szavak nélkül, csendben, lépéről lépésre átalakítva a közös életteret két, egymás mellett zajló magánéletté. Vagy létrejöhet állandósuló, ideges egymásnak feszülésből, ahol lassan minden szó töltény a fegyverszünet nélküli háborúban. A gyermek érzelmileg nem független egyik eseménytől sem. Átéli és megéli az életében két legfontosabb személy egymás ellen folytatott küzdelmét, és ennek a harcnak a megoldatlansága károsabb a pszichés fejlődésére, mint a válás.

A gyermeknek szüksége van a család teljességének a megélésére, az apai és az anyai jelenlétre. Előfordul azonban, hogy ez az érzelmi egység már csak térben egymástól különélő apa és anya mellett valósulhat meg. A gyermeknek jobb, hogyha két szerető otthona van, mint egy háborús övezete.

1. Gyermeki pártatlanság a válásban

Bevett gyakorlat volt korábban a gyermek bevonása a válást követő gyermekelhelyezés kérdésébe. A gyermeknek azonban szüksége van arra, hogy pártatlan maradhasson. Választási helyzetbe történő állítása, amelyben életének két legjelentősebb személye közül egyre igent, másikra nemet kell mondani, felerősíti a lojalitáskonfliktusát. A felnőttek részéről ártalmatlannak tűnő, gyakorlati kérdés, miszerint „Kivel szeretnél élni, apával vagy anyával?”, válaszadás esetén bűntudatot ébreszt a gyermekben.

Nem ő választotta a válást, az élet kiszámíthatatlansága keverte bele. A szülők sem így indultak el, mégis felnőtt életük felelősségteljes választása lett, amelytől azt remélik, életük így kiegyensúlyozottabbá válhat. Sok nézeteltérés ellenére egyben talán mégis egyetértenek: szeretnék, hogy a gyermekük a lehető legkevesebb sérüléssel járja végig velük ezt az utat. A válás útját, amelynek első pontja az, hogy a gyermekek nem válnak. Ezért fontos, hogy kimaradjanak minden olyan döntés meghozatalából, amely a válással szükségszerűen jelentkezik. 

2. Szabadon szeretni egyik Szülőt úgy, ahogyan a Másikat

Az elválást követően a szülőkben élő párkapcsolati sérelmek befészkelődhetnek a gyermekkel való kapcsolatba. A gyermek involválódhat a szülők egymás iránt érzett haragjába, csalódottságába és szomorúságába, azaz a kapcsolati gyászba. Olyan információk birtokába kerülhet, amelyek nem tartoznak rá. Megismerheti a valóság sérelmektől hamuszürkévé színezett változatát, amely felnagyítja az anya és az apa gyengeségeit, miközben leértékeli vagy tagadja értékes tulajdonságait. Az addig gyermeki természetességgel idealizált apa és anya képére ráborul a szülők kapcsolati gyászának törmeléke. Egy gyermeknek szüksége van a színtiszta ideákra. A hősies apa és a gondoskodó anya képére. Szüksége van arra, hogy szüleit megbecsüléssel és tisztelettel hallja beszélni egymásról. Szüksége van arra, hogy szabadon szerethesse az egyik szülőt a másik jelenlétében.

A gyermek az egyik szülő iránt érzett lojalitása miatt lehet meghallgatja a gúnyos megjegyzéseket, talán még társul is hozzá, ha látja ez őt elégedettséggel tölti el, de a másik szülő iránt érzett lojalitása miatt bűntudat ébred benne, amely szorongáshoz vezet. A szorongást fokozza, ha mindkét szülő hajlik arra, hogy kapcsolati sérelmeit a gyermekével ossza meg. Egyik szülőnél a másikat, másik szülőnél az egyiket „kell” szidni, miközben ő a hibáikkal együtt imádja mindkettőjüket. Nem válhat egyik szülő sem jobb szülővé a gyermeke szemében azzal, hogy kiemeli számára a másik negatív tulajdonságait, számon tartja gyengeségeit, és leértékeli gyermeknevelési erőfeszítéseit. Ahogyan nem válhat egyik szülő sem kevésbé értékessé a gyermeke szemében azzal, hogy elismeri a szülőtársa pozitív tulajdonságait. Később, felnőttkorból visszatekintve a gyermekben ez az irántuk érzett tiszteletét és megbecsülését fogja erősíteni.

3. Titkok nélkül lenni és szabadon mesélni

A gyermeknek szüksége van arra, hogy a szülőknél átélt élményeiről szabadon mesélhessen. A különköltözést követően változhatnak a korábban bevett gyermeknevelési szabályok. Ideális esetben a szülők egymással megegyeznek, és megbeszélt kereteiket szabályrendszerüket következetesen alkalmazzák és betartják. Ideális esetek azonban ritkán jutnak túl a tankönyvek lapjain.

A gyakorlat sokszor azt mutatja, hogy a szülők az elválást követően újraszervezett életük egyedi szabályai szerint szervezik a gyermeknevelést. Azokat a szabályokat, amelyeket korábban párkapcsolati kompromisszum, és nem saját belátásuk szerint fogadtak el, elvetik, és újakat alkotnak helyette. A gyermek ezáltal gyorsan abban a helyzetben találhatja magát, hogy amit az egyik szülőnél megtehet, azt a másiknál nem. Megtanulja, hogy ehhez rugalmasan alkalmazkodjon, megismeri a két szabályrendszer közötti különbségeket, és felismeri, mi az, amit érdemesebb eltitkolni – elkerülve ezáltal a szülői konfliktusok tovább mélyülését.

Előfordulhat, hogy az egyik szülő nyíltan megkéri a gyermekét, hogy bizonyos dolgokat tartson titokban a másik szülő előtt. A lojalitáskonfliktus erősödik, ahogy a titok megtartásának és elengedésének konfliktusába kerül a gyermek. Elszigeteli és magányossá teszi őt. Hasznosabb ezért, hogyha a szülők elfogadják, hogy a másik szülő felügyelete alatt történő események kívül esnek a kontrolljukon. Meghallgatják a gyermek élményeit, engedik, hogy elmesélje azokat. Együtt átélt élményeiket pedig sosem zárják titokba azzal a megjegyzéssel, hogy „ez maradjon közöttünk”. Könnyebb számára két eltérő szabályrendszerrel működő otthonhoz alkalmazkodnia, mint az állandósuló titkokkal együtt élnie. Egy gyermek akkor működik jól, ha kifecseg magából mindent, ami élmény, öröm vagy bánat volt neki.

Természetesen a felügyeleten kívül eső események elfogadása nem vonatkozik azokra a szülői magatartásokra, amelyek veszélyeztetik a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Ebben az esetben a szülőnek kötelessége megvédenie a gyermekét, és biztosítani számára az egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet.

+1. Kibeszélni a válás fájdalmait 

A szülő kapcsolati gyászával, valamint az elhúzódó, folyton elnapolt válóperes tárgyalásokkal sok feszültség, harag és szomorúság járhat együtt. A felgyülemlett negatív érzelmek, levezetés nélkül hagyva a legváratlanabb helyzetekben törhetnek elő, és könnyen megtalálhatják a gyermeket.

Fontos, hogy a szülő éppen annyira foglalkozzon személyes pszichés szükségleteivel, mint a gyermekével. Neki is szüksége van a titkok és tabuk nélküli őszinte beszélgetésre. Egy együttérző, értő figyelemmel hallgató barát vagy egy segítő szakember sokat segíthet a nehéz érzelmek kiszellőztetésében. Ezáltal oldódhatnak az elengedéssel, valamint az új élet kialakításával járó feszültségek, amelyből erő meríthető a fenti tanácsok megfogadására.

 

Felhasznált szakmai tartalom:

Vekerdy T. (2019). Válás és ami körülötte van. Animus Kiadó.