Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Ünnepekről... 2. rész

Dr. Gőgh Edit képe
Ellenőrzött szakember
Mindenki másként ünnepel.
Vannak akik átsuhannak az ünnepen, vannak akiket felemel. Vannak, akiket emlékeztet: jóra, szépre, gyerekkorra, balesetre, vagy halálra. Minden új karácsonyban visszajönnek picit a régi karácsonyok is, hisz’ az ünnep ugyanúgy ismétlődés, mint maga az élet.
De valami visszatérhet az ünnepek hiányával is!

Karácsony ünnepe lehet „veszélyes” is:

Mert ez a nap a titkolt sebeket feltárja, és a magányos, kifosztott embernek megmutatja, hogy milyen hatalmas a szakadék a hangzatos szeretet-szólam és a kiürült valóság között…
Ezen a napon adhatjuk/kaphatjuk – akartunk ellenére – a legfájóbb sebeket.
- Vannak, akik magányosak e napon is, mert a sors szabta rájuk hogy kényszerűségből egyedül éljenek.
- Vannak, akik a páros magány keserű kenyerét eszik !
- S vannak, akik messzi menekülnek az ünnepek elől, távoli országokba, ahol még a fenyő illata sem emlékezteti őket Karácsonyra. Azt hiszem, ők tényleg magányosak.
De mi itt vagyunk! Ha egyedül is, de nem magányosan!
Álljunk meg egy picit, lassítsunk és csendesedjünk el!
Gyógyítsuk lelkünket egy kis CSEND -del !
Azt hiszem, hogy a „karácsonyi neurózis” némi tempóváltással – lassítással - gyógyítható. Gyógyítható, ha:
  • Ha újra megtanulunk várakozni
  • lépésről lépésre közelíteni karácsony felé – akkor még az is lehet, hogy kölcsönösen megszelídíthetjük egymást.
  • Megszelídíthetjük a karácsonyt, amely egyévnyi szeretetünk forrása lehet.
  • És karácsony is megszelídíthet bennünket!
  • Rájövünk, hogy az ekkor megélt külső-és belső örömhöz  van „hozzáférési jogunk”; elővehetjük év közben is, legyen odakint zivatar vagy kánikula, gyász, harag, fájdalom vagy félelem.
Csendesedjünk el !
Gondolkodjunk el !
 
Még van időnk!
Írjuk meg azt a levelet!
Emeljük fel azt a  telefonkagylót!
Üljünk fel arra a vonatra, vagy buszra…
Szelídítsük meg karácsonyt!
Szelídítsük meg egymást és önmagunkat!
Még nem késő!
 
Fogjuk meg egymás kezét!
Valóságban és virtuálisan IS !
Alkossunk  Szeretet - Hálót!
Alkossunk Szeretet – Láncot!
Bocsássunk meg élő és már eltávozott szeretteinknek, bocsássunk meg egymásnak, és bocsássunk meg önmagunknak!
 
E láthatatlan szeretet-láncban emeljük fel szívünket! 
 
Karácsony lesz!
 
Áldja meg az Isten mindannyiunk szívét - ezt a Kis Templomot – és tegye Betlehemi Vendégfogadóvá.
Szüksége van rá mindannyiunknak!
Szüksége van rá a világnak.
 
Úgy legyen !