Ugrás
Szerző: Fekete Flóra pszichológus - 2018. október 8. 13.26
Fél óra ebédszünet. Ülök a többiek között, és hallgatom egymás ócsárolását.
Nem tudok kapcsolódni a témához. Nem érdekel, felesleges és ártó.
Néha rám néznek, megkérdik: "Szerinted is"? Gyors bólintással lerázom a kérdést, eszem tovább csendben. Közben egyre feszültebb vagyok.
Gyorsan lefőzöm a kávém, felhörpintem és indulok vissza dolgozni.
Eljátszok a gondolattal, mi történne, ha egyszer kimondanám: "Nem, nem értek egyet azzal amit tesztek. Szerintem ez nem helyes."
Biztosan kiközösítenének...
Másnap ebédszünetben ugyanaz a szituáció. Már egy kicsit arrébb ülök, kerülöm a szemkontaktust. Egyre feszültebb vagyok. Félek attól, hogy hozzám szólnak. Tudom, ha újra jóváhagyom, megtagadom saját magam.
Túlesek a szüneten, majd újra végiggondolom. Eljutok a kérdésig: "Mi van, ha kiközösítenek azok, akiket egyébként sem kedvelek?"
A harmadik nap szünetében újra kezdődik. Alig tudok enni, úgy érzem, megfojt a helyzet. Becsukom a szemem, nagy levegőt veszek.
Döntök.
Tudom, mi a helyes. Meglépem.
Minden lelassul egy kicsit, elkezdek beszélni. A szavak maguktól jönnek. Kimondom amit érzek. Nem érdekel, mi lesz a hatása. Elmúlik a fojtó érzés, kiold a szorítás. Valami elindul bennem, érzem a lélegzetem, vérkeringésem.
Csend van.
Megfagyott a levegő. Értetlenkedő tekintetek. Állom őket. Nem oldom fel, nem poénkodom el, nem kérek elnézést. Kitartok.
Van, aki utána nem keresi a társaságom. Nem hiányzik.
Van, aki odajön hozzám, és elmondja, milyen hatást váltott ki benne, amit mondtam. Elkezdünk érdemben beszélgetni.
Őszintébb a kapcsolatunk.
Kapcsolódó tartalmak
A krónikus kimerültség 13 jele
2019. április 17. 11.35
Az alábbiakban a krónikus kimerültség jeleiről olvashatunk. Lehet, hogy túl sokat dolgoztunk, mindig rohanunk, vagy egy jó ideje rosszkedvvel küzdünk. Talán folyamatos szorongást érzünk belül, netán fizikai fájdalommal küzdünk. Ha több jelenséget is tapasztalunk magunkon, akkor érdemes valahogyan változtatni.
Fontos: ha a példa nem pontosan illusztrálja a mi érzéseinket, vagy szituációnkat, de az általános elvhez tudunk kapcsolódni, akkor azt a pontot is pipáljuk ki.
Nem a stresszel van a probléma?
2019. április 16. 9.31
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni s stresszre, mint amit kerülni, vagy legalábbis minimalizálni kell az életünkben. Azonban mi van akkor, ha úgy kezeljük mint a fejlődés szükséges része, mely arra sarkall, hogy mozgósítsuk és használjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat, új képességekre tegyünk szert, s végső soron növekedjünk általa? Az egésznek a bizalom lenne az alapja? Az önmagunkba és a világba vetett hit?
Evészavarok sport összefüggése
2019. április 15. 16.12
Az egészséges életmód egyre nagyobb arányú elterjedése mintegy magával hozta a különböző zavarok, úgymint az izomdiszmorfia, testdiszformiás zavar, testépítő típusú evészavar, nem hagyományos női szerep elnevezésű zavar, testedzésfüggőség, apotemnofília, Adonisz-komplexus és az orthorexia nervosa megjelenését. Orthorexia nervosa zavarnál a középpontban az étel minősége áll. A zavar mögött állhat bűntudat, súlyos önértékelés, női/férfi identitás probléma, kontrollvesztéstől való félelem. A testdiszmorfiás zavar korábbi neve diszmorfofóbia.