Ugrás
Szerző: Fekete Flóra pszichológus - 2018. október 8. 13.26
Fél óra ebédszünet. Ülök a többiek között, és hallgatom egymás ócsárolását.
Nem tudok kapcsolódni a témához. Nem érdekel, felesleges és ártó.
Néha rám néznek, megkérdik: "Szerinted is"? Gyors bólintással lerázom a kérdést, eszem tovább csendben. Közben egyre feszültebb vagyok.
Gyorsan lefőzöm a kávém, felhörpintem és indulok vissza dolgozni.
Eljátszok a gondolattal, mi történne, ha egyszer kimondanám: "Nem, nem értek egyet azzal amit tesztek. Szerintem ez nem helyes."
Biztosan kiközösítenének...
Másnap ebédszünetben ugyanaz a szituáció. Már egy kicsit arrébb ülök, kerülöm a szemkontaktust. Egyre feszültebb vagyok. Félek attól, hogy hozzám szólnak. Tudom, ha újra jóváhagyom, megtagadom saját magam.
Túlesek a szüneten, majd újra végiggondolom. Eljutok a kérdésig: "Mi van, ha kiközösítenek azok, akiket egyébként sem kedvelek?"
A harmadik nap szünetében újra kezdődik. Alig tudok enni, úgy érzem, megfojt a helyzet. Becsukom a szemem, nagy levegőt veszek.
Döntök.
Tudom, mi a helyes. Meglépem.
Minden lelassul egy kicsit, elkezdek beszélni. A szavak maguktól jönnek. Kimondom amit érzek. Nem érdekel, mi lesz a hatása. Elmúlik a fojtó érzés, kiold a szorítás. Valami elindul bennem, érzem a lélegzetem, vérkeringésem.
Csend van.
Megfagyott a levegő. Értetlenkedő tekintetek. Állom őket. Nem oldom fel, nem poénkodom el, nem kérek elnézést. Kitartok.
Van, aki utána nem keresi a társaságom. Nem hiányzik.
Van, aki odajön hozzám, és elmondja, milyen hatást váltott ki benne, amit mondtam. Elkezdünk érdemben beszélgetni.
Őszintébb a kapcsolatunk.
Kapcsolódó tartalmak
Mit mond el rólad, hogy van-e jogsid?
2020. augusztus 10. 23.28
Mindig érdekes információ a kliensről, hogy szokott-e vezetni, van-e autója, mióta van jogsija, vagy miért nincs. Természetesen komplexen kell nézni az illetőt, de sokat elmond a felelősség- és kockázatvállalási hajlandóságról, konfliktuskezelésről, figyelemről és kontrolligényről, hogy a személy hogy áll az autókhoz, motorokhoz.
„Ti a rosszak, mi a jók” - ez lenne az önértékelésünk ára?
2020. augusztus 10. 14.36
„Ti a rosszak, mi a jók” - mondja az Esti Kornél. Valahogy így vagyunk bekötve. Úgy forgatjuk - akár a forgatás tudatosulása nélkül - a történetet, hogy abban mi legyünk a jók. Legalább arányában. Másokhoz mérve. Óvjuk magunkat, mint kutya a gazdáját. Mint anya a gyermekét.
Ha az ember pszichológiát tanul, előbb-utóbb elé kerül egy nagy szociálpszichológia tankönyv. Belelapoz, és az első oldalakon olyanokba akad, mint az emberekre jellemző motivációs elvek. Ezek olyan tényezők, melyek fontosak az ember számára, és befolyásolják a gondolkodásukat, viselkedésüket.
A hála gyakorlatának pozitív pszichológiai hatása
2020. augusztus 9. 20.22
Az egyik kedvenc kifejezésem angolul a "count your blessings" - magyarul olyasmit jelent, hogy "számold össze az áldásaidat". Vannak olyan napok, amikor eszünkbe se jut tudatosan végiggondolni, hogy minek örülhetünk, hiszen szinte minden nap teendők listája vár ránk, helyzeteket, problémákat oldunk meg, igyekszünk jól és időben tenni a dolgunkat - viszont ha elkezdjük tudatosan beépíteni ezt a szokást az életünkbe, annak rövid és hosszú távon is jó hatásai lesznek a lelki egészségünkre.