Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Transzperszonális szemlélet a tanácsadásban

Bogdán Brigitta képe
Ellenőrzött szakember

Egy korábbi cikkemben már írtam a transzperszonális pszichológiáról, most pedig szeretném kifejteni, hogy ez az irányzat hogyan jelenik meg a tanácsadásban és a gyakorlati munkában.

Ahogy szó volt róla, a transzperszonális pszichológia a pszichológia negyedik, legújabb és tudományos erőiránya, mely az eddig felhalmozott pszichológiai tudást tágabb szemléleti keretbe helyezi, figyelembe véve a különböző korok és kultúrák eddig összegyűjtött tapasztalatait is. Humanisztikus alapokra építve holisztikus szemlélettel bír és előtérbe helyezi a személyes növekedést, ám annyiban kibővíti a humanisztikus pszichológia vizsgálódási területét, hogy már nem „csak” az önkitejesedésre - önmegvalósításra fókuszál, hanem az egyénen túlmutató tapasztalatoknak és a spirituális fejlődésnek szenteli a legfőbb figyelmet. (Éppen ezért nem véletlen a különböző vallások, keleti filozófia és meditációs technikák iránt való élénk érdeklődése.)
Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy a transzperszonális pszichológia NEM ezoterikus, hanem PSZICHOLÓGIAI irányzat, annak ellenére, hogy manapság sokan kihasználják azt a lehetőséget, hogy ez nem mindenki számára teljesen egyértelmű.

A transzperszonális pszichoterápia és tanácsadás elveit Bagdy Emőke és Orosz Katalin (in: A transzperszonális pszichológia és pszichoterápia, 2011) úgy fogalmazzák meg, hogy a pszichopatológiai szemlélet helyett a személyiség fejlesztésén van a hangsúly, a krízishelyzetekre pedig mindig a növekedés kiindulópontjaiként kell tekinteni. Vagyis egészségpszichológiai szemléletről beszélhetünk, mely nem betegségalapú, hanem növekedésalapú!
Bagdyék úgy fogalmaznak, hogy a transzperszonális pszichoterápiák célja a tudatfeletti dimenzió megnyitása és tartalmának személyiségbe integrálása általában a módosult (vagyis kibővített) tudatállapot által, mely pl. meditáció vagy holotróp légzésgyakorlatok (régebben LSD-terápia) segítségével idézhető elő, és ezek a klinikai tünetek enyhüléséhez, változásához és eltűnéséhez vezetnek.

De nézzük, hogy a transzperszonális szemlélet hogyan jelenhet meg a tanácsadásban!
A Kheiron Transzperszonális Pszichológiai Tanácsadó és Oktató Központ Orosz Katalin vezetésével a hazai transzperszonális pszichológia fellegvárának tekinthető, egyetemi gyakorlati időmet magam is ott töltöttem, hiszen fontosnak tartottam, hogy a hazai legnagyobbak tudását, tapasztalatait is beépíthessem a szemléletembe és munkámba. Az alábbiak során tömören saját tapasztalataimat és a hazai transzperszonális irányvonal gyakorlati szemléletének legfőbb elemeit osztanám meg.

A Kheiron Központban töltött gyakorlati időm előtt is a humanisztikus alapú személyközpontú módszert alkalmaztam a tanácsadásban, melyet hozzám hasonlóan a többi hazai transzperszonális szakember is a tanácsadás alapjaként értelmez. Ennek lényege a kliens felé történő feltétel nélküli elfogadás, mély empátia és a tanácsadó hitelessége, melyek Carl Rogers szerint olyan tanácsadó által megteremtett feltételek, melyek lehetővé teszik a személyiség „magától történő” kibontakozását – ahhoz hasonlóan, ahogy egy magból az öntözés, a föld tápláló ereje és a Nap melegének gondoskodása által növény lesz, majd virágba borul. Ez az affektív, vagyis érzelmi alapú terápiák klasszikus módszere, ahol a terápiás kapcsolatnak és a kliens-segítő közötti egyenrangúságnak kiemelt szerepe van, a kapcsolat maga is a közös munka tárgya, ahol a kliens és a tanácsadó kölcsönösen, együtt fejlődik, növekszik.

A másik humanisztikus alapú, affektív megközelítésű módszer az egzisztenciális pszichológia, melynek alapján az életért való felelősségvállalás és az élet egyéni értelme és célja is fontos kérdés.
Erre épül rá a transzperszonális szemlélet, melynek értelmében az érdekes számunkra, hogy a kliens „ébren van-e”, vagyis mennyire tudatos az életét illetően. A transzperszonális szemléletben a nem szokványos szintű érzelmi hatások, állapotok figyelembevétele, a fantáziatevékenység elismerése (a kliens saját valóságát ismerjük el), és a kliens létezésének jogosultsága mindenek felett való, a létezés maga is egy olyan abszolút érték, amelynek a tudatosítása önmagában is gyógyító hatású!
A tanácsadó számára fontos a kliensben és önmagában is meglátni a jót, elismerni saját és kliense igényeit is, ez bizalommal, önfeltárással és az érzelmek megosztásával jár. Ezen túl az együttérzés alapvető ereje is segíti az erőforrások feltárását és az érzelmek tudatosítását.
Ahogy a transzperszonális szemlélet a maga holisztikusságából kifolyólag nagyon fontosnak tartja az ember illeszkedését tágabb környezetébe, a természet tisztelete és az ökológiai szemlélet alapvető fontosságú a hazai szakemberek számára is.

A személyközpontú módszer és egzisztenciális filozófia mellett természetesen a jungi analitikus szemlélet is használható a tanácsadás során, hiszen a Jung által alkotott rendszer a transzperszonális irányvonal egyik alapja volt. Ám véleményem szerint nem szerencsés túlmisztifikálni ezt az irányzatot. A lényeg a transzperszonális pszichológia esetében (ahogy a humanisztikus pszichológia esetében is) az, hogy fenomenológiai irányból vizsgálódik, vagyis az egyén személyes, szubjektív és teljesen egyedi (=standardizált kísérletekkel pedig ezért eleve nem vizsgálható) tapasztalataival foglalkozik, mivel a megismerés tárgya nem a valóságos, anyagi világ, hanem a tudat természete, melynek működését mindenki egyénileg észleli.

Ennek a ténynek a beemelése a tanácsadásba és az egyéni, szubjektív tapasztalás tényének elfogadása a korábbi irányzatoknál jóval nagyobb nyitottságot és toleranciát enged meg a nyugati pszichológia számára, mely az irányvonal talán legfontosabb érdeme és eredménye.

 

Írta:
Bogdán Brigitta
pszichológus
life és business coach