Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Testmozgás a természetben

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A jelen helyzetben a legtöbben be vagyunk zárva a négy fal közé, nem tudunk találkozni ismerőseinkkel, barátainkkal, rokonainkkal. Ebben a bezártságban és mozgás hiányos állapotban, szinte természetes, hogy megemelkedik a szorongás és a stressz szintünk, gyakran érezhetünk frusztrációt. A szorongás és a stressz csökkentésének egyik legjobb eszköze a sport. Jelen, helyzetben sportolni, vagy otthon, vagy természetben tudunk, hiszen sport központok bezártak.

Ha természetben sportolunk pl. kirándulunk, futunk az számos jótékony hatással bír. A kutatók szerint a természetben a növények látványa, a természetes hangok pl. madárcsicsergés, a hegyek látványa és a zöld táj észlelése jelentősen tudja csökkenti a szubjektív stressz szintet. Ezen hatások mögött az alábbi okok húzódnak meg:

  1. Fizikai értelemben kikerülünk a városi, mesterséges környezetből, csökken a zaj és fény terhelés.
  2. Mentálisan is távol kerülünk a mindennapi élet problémáitól, ha természetre, vagy a természetben végzett sport tevékenységre fókuszálunk.
  3. A mentális távolkerülést segítheti az esztétikai élmény, pl., ha felfutunk egy hegytetőre és onnan nézünk le a tájra. (Egy tudatalatti mechanizmus következménye, hogy az ember szeret olyan helyre menni, ahonnan, nagyon jól beláthatja az őt körbevevő tájat.)
  4. A fentiek összeségeként a pszichológiai immunrendszerre is jótékony hatással bír a természetben töltött idő.
  5. Egy jelentős fizikai megterheléssel járó sport tevékenység után, szignifikánsan is jobban tudunk aludni.

A fentiek mellett a természetjárásnak már fiatal gyermekkorban is számos pozitív hatása lehet. Javítja a stressztűrő képességet, kognitív funkciókat és általában javítja a lelki egészséget. A jelenlegi karanténhelyzetben az iskolás és az óvodás gyermekeket szociális érelemben kevesebb inger éri, emiatt hasznos lehet, ha lelelki egészségük fenntartása érdekében, megpróbáljuk őket időnként kivinni a természetbe, akár csak egy rövidebb séta erejéig.

A természetben folytatott sportolásnak komoly én-erősítő hatása is van, hiszen megtapasztalhatjuk, azt, hogy saját testi korlátjaink kitolhatók. Erre lehet egy jó példa, a tájfutás, amikor korábban elképzelhetetlennek tűnő hegyre, szintidő alatt sikeresen fel tudunk futni. Az én erősítés mellett másik fontos szempont, hogy ezáltal fizikai értelembe vett sikerességet is megélhetünk, azaz a sikerességet élet különböző területein is megélhetjük, nem csak a munkában. Ez jelentősen hozzá tud járulni az önbecsülésünk és a magabiztosságunk erősödéséhez.   

Hollósy-Vadász Gábor