Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

A tériszony

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A tériszony másik nevén akrofóbia a magasságtól való félelemet jelenti, pontosabban szorongást attól, ha eltávolodunk egy bizonyos mértékben a talajtól. Erre utal az akro szó is, hiszen görögül a hegyet, csúcsot jelenti. A tünetek, mindig egyénileg változnak, vannak olyan személyek, akikben a földtől már pár méteres eltávolodás is komoly szorongást vált ki, míg mások esetében a félelem csak több száz méteres magasságban jelentkezik pl. egy felhőkarcoló tetején. Ennek következtében, vannak olyan személyek, akiről soha se derül ki a tériszony, hiszen nem mennek fel olyan magasságba, ahol eluralkodhatna rajtuk a szorongás. A tériszony a speciális fóbiák közé tartozik. (A fóbiák egy tárgyhoz, vagy egy helyzethez kapcsolódó speciális félelemekre utalnak.)

A magaságtól való természetes mértékű félelem evolúciós örökségünk, egy adaptív tulajdonságnak bizonyult, ezért maradhatott fent. Szélsőséges esetben a félelem elhatalmasodik, ekkor beszélünk tériszonyról. Ez annyira erős lehet, hogy az érintett kliens mindennapi életét jelentősen megnehezíti, pl. a munkába járást, mert a kliens nem mer át menni várost átszelő folyó fölötti hídon. Ennek ellenére a nagymagasságtól való félelem egy természetes jelenség. A fóbiáról akkor beszélhetünk, ha a félelem elhatalmasodik, ezáltal a mindennapi életet minőségét jelentősen ronthatja. A tériszony gyakori fizikai tünetei a heves szívverés, erőteljes izzadás, végtagok remegése, szúrás vagy fájdalom érzet a mellkasban, légszomj. A pszichológiai tünetek közé tartozik a halálfélelem, esetleg pánik szerű menekülés, nagyon erőteljes, esetleg irreális félelem a lezuhanástól. Egyik különleges, de ritka tünete a tériszonynak, hogy az érintettek arról számolnak be, mintha a mélység egyfajta húzást jelente számukra, mintha vonzaná őket lefelé.

A tériszonyt lehet kezelni gyógyszeres terápiával és pszichológiai technikákkal is. A pszichológiai technikák közül a legelterjedtebb a kognitív terápia, ami arra épül: a megtanult viselkedést szintén tanulással lehet korrigálni. Más szakemberek azt javasolják, hogy kliens relaxáljon és után gondolatokban képzelje el azt a helyzetet, amitől szorong, pl. átsétálás a hídon. Ezt a technikát sokat kell ismételni, amikor mér nem kelt szorongást a kliensben a gondolat, akkor valóságban is szembe kell nézni a helyzettel, vagyis a ténylegesen át kell sétálni a hídon. A 21-ik században egyre jobban kezd elterjedni a virtuális valóság laboratórium. Ez sajnos hazánkban még csak korlátozottan elérhető. Ennek során laboratóriumi körülmények során a virtuális valóságot felhasználva eredményesen kezelhető a legtöbb fóbia. A gyógyszeres kezelés során a klienseknek antidepresszánsokat írnak fel, a kezelés időtartam változó, de általánoságban fél évet szokott igénybe venni.

Hollósy-Vadász Gábor

Problémakör: