Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Tényleg törés az ideg-összeroppanás? 2. rész

PszichológusKereső képe

10 jellegzetesség, amely utalhat krízisre... Gyakran előfordul, hogy egy-egy, a környezetünkhöz tartozó ember „lábon kihord” egy ideg-összeroppanást, úgy, hogy nem is vesszük észre. A környezet nem mindig a tünetekből ért, ha nem vagyunk tanúja a pánikroham-szerű krízis-pillanatoknak, nem biztos, hogy felismerjük a bajt.

A bejegyzés első része ide kattintva olvasható!

Érdemes figyelni a következő jelekre: 

  1. előjel nélküli (nem megszokott) extrém viselkedés, magamutogatás;

  2. drog- és/vagy alkoholfogyasztás;

  3. valaminek a túlsúlyba kerülése az érintett személy életében (túlzott társadalmi élet vagy szórakozás);

  4. extrém szexuális igények vagy szabadosság;

  5. hangulati hullámzás, sírógörcsök, érzelmi krízishelyzetek

  6. túlzott aggodalmak, rettegés

  7. hallucinációk

  8. agresszió

  9. reményvesztettség, közömbösség

  10. öngyilkos gondolatok.

Természetesen ezeknek a jeleknek nem mindegyike jelentkezik minden esetben, általában inkább azt figyelhetjük meg, hogy az egyik irányba billen a mérleg: az ideg-összeroppanásban szenvedő vagy hiperaktív, pörög, promiszkuózus, agresszív vagy elesett, rettegő, aggódó, reményvesztett, magányra vágyó.

Az állapot buktatói

A krízisben szenvedő általában meg van győződve arról, hogy egyedül is túljut a nehézségeken vagy annyira nem érdekli semmi, a jövő sem, hogy ezért eszébe sem jut orvoshoz menni, segítséget kérni az ideg-összeroppanása miatt.

Gondolataiban (és néha tetteiben is) elszakad a valóságtól, értékítélete ennek megfelelően furcsa lesz, ítélőképessége eltorzul. Ugyanakkor öntörvényűvé válik, lelki gyengeségéhez mérten meglepő erővel tud küzdeni a szabad döntése jogáért pl. arra vonatkozóan, hogy van-e szüksége terápiára.

Az ideg-összeroppanásban szenvedő nagyon nehezen szánja rá magát arra, hogy megálljon, kikapcsolódjon a problémája által generált lelki-érzelmi pörgésből. Akármennyire nincs ereje megoldani a felmerült gondokat, mégis úgy érzi, hogy jelen kell lennie, és ez ördögi körré válik, hiszen minél jobban összecsúszik, annál kevésbé képes hozzátenni az ügyhöz.

A megoldás

A megoldás általában a sokkot és az ideg-összeroppanást kiváltó esemény feldolgozása, következményeinek kiheverése, a lelki sebek begyógyítása. Ehhez igénybe vehetőek pszichiáterek, természetgyógyászok (pl. kineziológus), de gyakran elég a szoros családi és baráti megtartó-erő.