Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Teljesítményszorongás az iskolás gyermek esetében

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

Az emberek döntő többsége az élete különböző szakaszaiban valamilyen módon megéli a szorongást. A szorongás részben adaptívnak, tekinthető, vagyis vanna benne minimális pozitív vonás is. Ennek biológiailag megalapozott alapjai vannak, melyek az emberiség túlélésében játszottak meghatározó szerepet. Ha magas teljesítményt kell leadnunk, a sikereség érdekébe valamennyi szorongásra szükségünk van, persze nem annyira, hogy ettől leblokkoljunk és mindent elfelejtsünk, ha nem csak bizonyos színtűre.

A teljesítmény szorongás leggyakrabban a tanulással és a vizsgákkal kapcsolódik össze pl. kamaszkorban a középiskolában. A teljesítmény szorongás legtipikusabb biológiai tünetei: beszédtempó megváltozása, hangerő csökkenése, izzadás, elpirulás, pulzus megemelkedése stb. Ha szülő gyermekeinél tapasztal teljesítmény szorongással összefüggő pszichoszomatikus tüneteket, pl. has és fejfájás, gyomor panaszok stb., akkor érdemes arra gondolnia, hogy a gyermeke, valamilyen oknál fogva el akarja kerülni azokat a helyzeteket, ahol a teljesítményét megítélik. Ennek hátterében rengeteg ok állhat. Szülőként érdemes ilyenkor megpróbálni utána járni, mi okozza a teljesítmény szorongást pl. részképesség zavar, figyelem hiány stb., javallott a gyermeket kivizsgáltatni. A teljesítmény szorongás mögött gyakran nem valamilyen kognitív elváltozás húzódik meg, hanem egy vagy több rossz élmény, pl. osztálytársak piszkálódása, szégyenérzet stb. Az ilyen típusú teljesítmény szorongást nagyon jól lehet kezelni pszichológiai módszerekkel, gyakran a ventiláció is elégséges.

A teljesítmény szorongás fakadhat a személyiségből is, egyes személyek a többiekhez képest maximalistábbak, fontosabb számukra a jobb teljesítmény elérése. Gyermekek esetében igen gyakori, hogy nem csak maguk miatt maximalisták, hanem így akarnak a valós, vagy a vélt szülői elvárásnak megfelelni. Ez fajta maximalizmus számos élethelyzetben akadályozza az egyént. E-mögött gondolkodási hiba, vagy torzítás fedezhető fel. Ennek a lényege, hogy az egyén önamaga számára a pozitív teljesítményt nem kellően ismeri el, míg a negatív tapasztalatokat túlzottan felnagyítja, még akkor is, ha ez rosszabb teljesítmény ritkán jelentkezik. Egyes esetekben ezekre a torzításokra a család akár tudtán kívül is ráerősít, mivel gyakran előfordul, hogy a szülő hasonlóan magas elvárásokat fogalmaz meg magával szemben és a gyermekkel szemben is. Ennek során arra érdemes figyelnie a szülőnek, hogy olyan elvárásokat adjon át a gyermekének, amelyekbe belefér a hibázás. Fontos, hogy a szülő a gyermeki hibákat tudja a helyükön kezelni. Ha a szülők elvárásai nem engedik meg a hibákat, akkor gyermek vagy ezzel azonosul, vagy ez ellen fellép. Ha azonosul, akkor elsajátítja ezt a gondolkodásmódot és neki se fog beleférni a hibázás, azaz hibázás esetén erősen szorongani fog. Ha lázad, akkor elkezd nem tanulni, visszabeszélni stb.

Önmagában a magas szülői elvárások megfogalmazásával nincs baj, a gond, ha ebbe nem fér bele az, hogy a gyermek hibázhat.  

Hollósy-Vadász Gábor

Problémakör: