Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Te miért vagy benne a kapcsolatodban?

Szekeres Kristóf képe
Ellenőrzött szakember

Az évek alatt több olyan kliensem is volt, akik úgy gondolták, hogy a házasságuk jó és megalapozott ok mentén történt. Tapasztalatom szerint a leginkább együtt lévő pároknál első sorban az volt fontos, hogy szerették egymást/szerelmesek voltak egymásba, fizikailag vonzónak érezték egymást, érzelmileg és lelkileg passzoltak egymáshoz, és nem utolsó sorban habitusban többé-kevésbé azonosak voltak. Nekik is voltak természetesen problémáik és konfliktusoktól sem volt mentes egy-egy ilyen kapcsolat, de alapjaiban nagyon oké volt mindegyik pár, egytől-egyig.

Több év alatt sok esetben azonban azt is tapasztaltam, hogy nagyon sok pár a hosszú távú párkapcsolattal, vagy a házassággal járó felelősséget nem veszi igazán komolyan. Nagyon sok pár egészen egyszerű, ámde mégis egy felszínes indok miatt marad együtt, illetve egyszerűnek látszó indok miatt nem szakít a másikkal, még akkor sem, ha már tudja, hogy az a kapcsolat nem járható út. Itt van néhány indok, hogy a párok tagjai mégis miért maradnak a másikkal együtt egy rossz kapcsolatban.

1. Nem akarom a párom érzelmeit megsérteni.

Ha valakivel csak azért vagyunk egy házasságban, vagy egy hosszú távú párkapcsolatban, hogy ne érzelmileg ne sérüljön meg, akkor mit gondolunk, mit fognak azután érezni, ha félrelépünk, vagy akár viszonyt folytatunk valaki mással? Vagy ha egy-két évvel később mégis elhagyjuk?

2. Nem tudtam/tudok nemet mondani.

Tegyük fel, hogy egy kedves valakik vagyunk és nehezen tartjuk a határokat. Lehet, hogy korábban, gyermekkorunkban nem tanultuk meg elválasztani a saját igényünket a másokétól. Persze itt felmerül a kérdés, hogy meddig tudjuk egy hosszú távú kapcsolatban ezt fenntartani, lesz-e olyan, hogy meghúzzuk valaha a határainkat és ha igen, akkor az milyen következményekkel fog járni a párkapcsolaton belül.

3. A szüleim imádták a partneremet.

Talán akkor nekik kellene együtt lenniük. Viccet félretéve, az nagyon is jó, hogy egy kapcsolatban a szülők kedvelik a partnerünket, így eggyel kevesebb nehézség lép fel a kapcsolatunkban, de a szülőknek nem feltétlenül a mi boldogságunk a fő szempont, hanem talán egészen más; akár a mi pénzügyi biztonságunk, vagy az, hogy nagyszülők lehessenek. Szuper, hogy az ő szempontjukat is figyelembe vesszük, de végül mi éljük ezt a párkapcsolatot.

4. Nem vonzódtam a páromhoz, de nagyon jól bánt velem.

Ez vajon azt jelenti, hogy azok, akikhez vonzódtunk, nem bántak velünk jól? Később hogyan tudunk majd együtt lenni így a másikkal? Hogy fogunk majd egyáltalán később így a párunkhoz viszonyulni?

5. A jó anyagi lét és a biztonság miatt egyszerűen nem tudtam abból a helyzetből kilépni.

Ha a túlélést a vonzalom, a szenvedély és a közös érdeklődés elé helyezzük, akkor amint elértük a biztonság érzését, a "mézeshetek" szinte azonnal véget érhetnek. Vagy éppen beláthatatlan ideig szenvedünk egy viszonylagos jólétben úgy, hogy szinte más része a kapcsolatunknak egyáltalán nem is stimmel.

6. Ketyegett a biológiai órám.

Ez még akár jogos is lehet, de ha egyszer megszületik a gyermek, akkor annak szilárd érzelmi alap szükséges a fejlődéshez. Kérdés, hogy ha a „párkapcsolati szerződésünk” kizárólag a gyermekről szól, akkor a születése után „hogyan tovább?”

7. A partneremnek volt a legtöbb pipája a kapcsolati listámon.

Ez akkor fog problémát okozni, amikor a "ki nem pipált" részhez érünk. Például, ha a szex nem annyira fontos nekünk, akkor ennek a hiányán lehet, hogy nem fog a kapcsolatunk múlni. Egyszerűen fogalmazva, gondoljuk át azt, hogy mi fontos és mi nem fontos nekünk a kapcsolatunkat tekintve. Ha ezeket a minőségi tényezőket nem vesszük figyelembe, akkor később ez komoly problémákat okozhat.

Te milyen indokkal és hogyan vagy benne a párkapcsolatodban?