Ugrás a tartalomhoz

Jelenlegi hely

Szupportív terápia

Hollósy-Vadász Gábor képe
Ellenőrzött szakember

A szupportív terápia a pszichológián belül egy igen elterjedt módszer, az alap pszichoterápiák közé tartozik. A népszerűségének talán a legfőbb oka, hogy az indikációként minimális felélteket állít a beteggel / a klienssel szemben. A feltétel, hogy a beteg / a kliens képes legyen és akarjon részt venni a terápiában (Kuritárné Szabó Ildikó 2016). Ennek köszönhetően számos betegség esetében lehet alkalmazni az eljárást. Nem csak pszichiátriai elváltozások kezelésében lehet használni, hanem szomatikus betegek gyógyításának egyik támogató eszközeként is. Ezek mellett alkalmazzák még rehabilitációs osztályokon is a súlyos szomatikus betegségből felgyógyuló betegek támogatásának a céljából.

Szokták támogató kezelésnek is nevezni, mivel a hangsúly az aktuális életvezetési problémákon és azok megoldásán van. A fő cél: a problémák tisztázása és enyhítése, a beteg / kliens alkalmazkodásának a segítése (Kuritárné Szabó Ildikó 2016). A probléma megoldására koncentrál, nem a probléma mögötti tartalmak feltárására, így nem nagyon megy vissza a kora gyerekkora. A fókusz az énvédő mechanizmusok fejlesztésén, és az aktív megküzdésen van (Deák Ingrid). A szupportív terápia körülbelül 60 perces ülésekből áll, egyes esetekben, ha indokolt akkor felezhető az idő 30 percre is. Gyakran használják együtt más módszerekkel azok kiegészítéseként is pl. csoportterápia, művészet terápia, pszichodráma stb. Az ülések gyakorisága hetente egy alkalom. A terápia hossza és az ülések száma változó, így egyes esetekben elég pár ülés, más esetben akár évekig is elhúzódhat. A terápia során fontos a megtartó környezet megteremtése, az énvédő és a koping mechanizmusok erősítése, a tanácsadás, a kognitív újra-strukturálás.

A szupportív kezelésnek számos hatása van a személyiségre. 1) a kliens jobban elfogadja önmagát, másokkal szemben toleránsabb lesz. 2) csökken a frusztrációja és a szorongása. 3) a jelenlegi élethelyzetét pozitívabban érétkeli. 4) könnyebben tud kommunikálni másokkal, könnyebben megtalálja más emberekkel az közös hangot. 5) javul a munkahelyi teljesítménye. 6) ellenállóbbá válik a stresszel szemben.

Hollósy-Vadász Gábor